Nem az eutanáziára

Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosságra hozott döntése alapján nem alkotmányellenes az eutanázia jelenlegi szabályozása. Az AB döntését az élethez való jog védelmével indokolta. Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd, az indítvány benyújtói az [origo]-nak elmondták: várható volt, hogy az AB elutasítja az aktív eutanázia engedélyezését. Az egészségügyi törvény jelenleg csak a passzív eutanázia alkalmazását teszi lehetővé, melynek gyakorlati megvalósulása azonban kérdéses, ezért hamarosan ombudsmani vizsgálat indul, melyben azt vizsgálják majd, hogy milyen mértékben teljesül a passzív eutanázia. 

Halmai Gábor alkotmányjogász élesen bírálta az Alkotmánybíróság eutanáziával kapcsolatos döntését. Halmai azt állítja, hogy a testület anélkül utasította el az aktív eutanázia lehetőségét, hogy bármilyen érdemi vizsgálatot tett volna. Az alkotmányjogász szerint nem kellene szembeállítani az élethez és az önrendelkezéshez való jogot, ehelyett azt kellene kimondani, hogy az élethez való jog nincs korlátozva az eutanázia által.

Halmai Gábor alkotmányjogász kiemelte, hogy az AB mindent elutasított az indítványból, így a jelenlegi szabályozás passzív eutanáziára vonatkozó részeinek liberalizálását, valamint az aktív eutanáziával kapcsolatos mulasztást, vagyis azt, hogy alkotmányos követelmény lenne annak a szabályozása. Kifejtette: az Alkotmánybíróság a strasbourgi emberi jogi bíróság tavalyi döntése nyomán határozottan leszögezi, hogy a halálról való döntés nem része az önrendelkezésnek, és az élethez való joghoz nem tartozik hozzá a halálról való döntés. Az alkotmányjogász álláspontja szerint nem kellene szembeállítani a két jogot, ehelyett azt kellene kimondani, hogy az élethez való jog nincs korlátozva az eutanázia által.

- Amikor arról döntök, hogy eutanáziát választok, akkor ez az élethez való jog gyakorlása során születő döntés, és nemcsak az önrendelkezési jogommal élek, hanem az élethez való jogommal kapcsolatban döntök a halálomról - fogalmazott Halmai Gábor. Hozzátette, az AB ezzel szemben elutasítja, hogy a lemondás az élethez való joghoz bármilyen szinten kapcsolódna: az élethez való jog, az állam életvédelmi kötelezettsége erősebb, mint az önrendelkezési jog.

Halmai Gábor az indítvány legfontosabb elemének az aktív eutanázia szigorúan szabályozott keretek közötti lehetővé tételére vonatkozó részt nevezte, amelynek célja az volt: a gyógyíthatatlan betegek orvosi vagy más segítséggel érvényesíthessék önrendelkezési jogukat. Jelezte: az Alkotmánybíróság a határozat indoklásában kifejti, hogy ehhez nagyon szigorú feltételekre van szükség, és nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az aktív eutanázia szabályozása alkotmányos lehet.

Halmai Gábor az indoklás fő ellentmondásának azt látja, hogy miközben az AB elvileg nem zárja ki az aktív eutanáziát, nem vizsgálja meg, hogy fennállnak-e az alkalmazás feltételei Magyarországon. Mint mondta, az Alkotmánybíróság anélkül utasította el az aktív eutanázia lehetőségét, hogy bármilyen érdemi vizsgálatot tett volna. Az alkotmányjogász szavai szerint rosszul, rossz értelmezés alapján döntött a testület. Azt azonban nagyobb problémának tartja, hogy csupán egyetlen "kiskaput" hagyott a testület egy esetleges későbbi szabályozás felé: mivel az indítványozók az alkotmány 54. paragrafusára hivatkoztak, a testület azzal érvelt, hogy mást nem vizsgálhatott. Halmai Gábor hozzátette, így az egyetlen lehetőség az, hogy a későbbiekben más paragrafusra hivatkozva döntsön az AB az eutanázia kérdéséről. Álláspontja szerint ha a témában törvényi szabályozás születne, később, egy másik passzusra való hivatkozással akár jóvá is hagyhatná azt az Alkotmánybíróság.