A Magyar Katolikus Egyház üdvözli az Alkotmánybíróság hétfői, az eutanáziával kapcsolatos határozatát. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek azt állítja: az aktív eutanáziával a náci Németországra emlékeztető helyzet alakulhatna ki, mert orvosok dönthetnének arról, ki életképes, s az életellenes cselekmények legdurvább esetei is előfordulhatnának.
Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek közölte, hogy a katolikus egyház elutasítja az aktív eutanáziát. Hozzátette: az élet szent, annak ura Isten, s az élet szentségét védeni kell. A passzív eutanázia kapcsán ugyanakkor utalt arra, hogy ez erkölcsi viták tárgya lehet; az egyház álláspontja szerint engedni kell a fájdalom csillapítását, még ha ennek lehetnek káros mellékhatásai is. Az érsek kiemelte: az Evangelium vitae (enciklika az életről) című, 1995-ben kibocsátott pápai dokumentumban foglaltakkal egybehangzóan úgy látják, ha kinyitnák a kapukat az aktív eutanázia előtt, annak félelmetes következményei lennének, a "halál kultúrája" jönne el.
Bábel Balázs azt állítja, hogy azzal a náci Németországra emlékeztető helyzet alakulhatna ki, mert orvosok dönthetnének arról, ki életképes, s az életellenes cselekmények legdurvább esetei is előfordulhatnának. Szavai szerint a mai ember sok esetben úgy érzi, hogy ha az élet fájdalmas, nyűggé válik, meg kell válni attól. Az érsek rámutatott arra, hogy ez a gondolkodás a hit hiányát jelzi.
A reformátusok és az evangélikusok is egyetértenek a határozattal
Bölcskei Gusztáv református püspök megnyugtatónak tartja az Alkotmánybíróság hétfői határozatát, szerint nem alkotmányellenes a gyógyíthatatlan betegek tekintetében az orvosi ellátás visszautasításának hatályos jogi szabályozása. A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek elmondta: az alkotmánybírósági határozat végeredményben azt az alapelvet erősíti meg: sem egy embernek, sem egy emberekből álló testületnek nincs joga meghatároznia egy ember életének a végét. Bölcskei Gusztáv szavai szerint az aktív eutanázia - bár egészen más körülmények és motivációk miatt - végeredményben ugyanúgy egy ember életének elvételét jelentené, mint a halálbüntetés, amelynek jogi lehetőségét Magyarországon eltörölték.
Hafenscher Károly, az evangélikus egyház szóvivője az MTI-nek elmondta: örülnek annak, hogy - bár volt bizonyos társadalmi nyomás az ellenkező döntésre - az Alkotmánybíróság így foglalt állást. Az evangélikus egyház elutasítja az aktív eutanáziát, s ellenzi a "kegyes halál" passzív változatát is, azt azonban támogatja, hogy csökkentsék a betegek szenvedését, fájdalmát.
Az eutanázia kérése öngyilkosságnak minősül a rabbik szerint
A magyarországi rabbik állásfoglalása szerint a zsidó vallástörvény nem ismeri az eutanázia fogalmát. Ezt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz)közölte az MTI-vel az Alkotmánybíróság hétfőn kihirdetett határozata kapcsán. A Mazsihisz utal arra, hogy az eutanáziával kapcsolatban - a kérdés vallási alapjaira való tekintettel - rabbinikus segítséget kért és kapott. Közlésük szerint alapvető bibliai elv, hogy "az életet Isten adta és Ő veszi el". "Ennek értelmében az embernek nincs joga élet és halál fölött dönteni, leszámítva a különféle bűncselekmények fölötti ítélkezést" - fogalmaznak. Mint írják, a "kegyes halált" két szempontból kell vizsgálni: a beteg és az orvos szempontjából. Álláspontjuk szerint a beteg szemszögéből a saját gyógykezelés elutasítása, az aktív vagy passzív eutanázia kérése öngyilkosságnak minősül. A passzív eutanáziát végrehajtó orvos - teszik hozzá - nem veszi el az életet, "csak" nem hosszabbítja meg azt, ami egyes bölcsek szerint szintén gyilkosságnak minősül. "A gyilkosság és az öngyilkosság tehát olyan bűn, melyre nincs mentség, és nem lehet megváltani sem, így a zsidó vallási törvény szerint tilos" - áll a közleményben.