Az egyik kifogásolt ügy Magyar Bálint amerikai útja volt. A miniszter ugyanis a Cisco informatikai cég pénzén utazott ki az Egyesült Államokba. A Fidesz szerint az út idején a céggel és magyarországi leányvállalatával közel százezer dolláros állami szerződéseket írtak alá közbeszerzés nélkül. Magyar Bálint szerint ugyanakkor az OM csak egy olyan pályázat - magyar nyelvű digitális távoktatási tananyag kidolgozásának - folytatásáról döntött amerikai útján, amelyet még az Orbán-kormány indított el. Magyar szerint megszokott az is, hogy a cég termékeinek tanulmányozását szolgáló utat a meghívó cég fizeti.
Magyar Bálint többek között azt állította, hogy "a Cisco 180 millió forintos kifejlesztett programját bocsátotta ingyen Magyarország rendelkezésére. A magyar hozzájárulás nem más, mint ezen program magyar verziójának az elkészítése, ami töredéke ennek az egész összegnek." A Fidesz értelmezésében azonban a minisztérium által nyilvánosságra hozott szerződésekből az derült ki, hogy a Cisco ajándéka mindösszesen egy 8 millió forintot érő licencdíj elengedése alig hat hónap időtartamra.
Kifogásolták még azt is korábban, hogy az OM három vezető munkatársa - Hriczu Andrea, a miniszter kabinetfőnöke, Racskó Péter, a Sulinet programiroda vezetője és Koltai Péter informatikai miniszteri biztos, aki részt vett a Sulinet-pályázat előkészítésében - a Sulinet-programot üzemeltető Elender Kft. meghívására egy balatonkenesei luxusszállóban töltöttek egy hétvégét, a miniszter pedig részt vett a cég által ugyanott rendezett vacsorán.
Az Elender által szervezett hétvége azért is vitatható, mert a Sulinettel kapcsolatos pályázatot úgy írta ki a tárca, hogy a nyertesnek öt nap alatt kellett volna egy 2385 végpontos hálózatot kiépítenie. Emiatt az ellenzék szerint csak a Sulinet jelenlegi üzemeltetői - az Elender és a MatávCom - tudott pályázni. A Közbeszerzési Döntőbizottság végül versenyellenesség miatt megszüntette ezt a pályázatot, kiírása miatt pedig 3 millió forintos bírságot szabott ki a közbeszerzést lebonyolító cégre.
Koltai Péter még miniszteri biztosként azt mondta: bár a tárca tiszteletben tartotta a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát, annak tartalmával nem értenek egyet, ezért bíróságon támadták meg azt. Megítélésük szerint a pályázat igazságos volt, mivel - a kiírás értelmében - a feltételeken bármelyik pályázó módosíthatott volna, így lehetőség lett volna arra is, hogy a pályázók azt mondják: kedvezőbb feltételek mellett tudják kiépíteni a hálózatot, azonban nem az OM által meghatározott idő alatt. Az OM szerint egyébként a határidő azért volt ilyen szűkös, mert csak a központi költségvetés elfogadása után tudták kiírni a pályázatot.
Egy másik ügy - ami Sári Lajos posztjába került - az OM és az Idea-Lab Kft. közötti szerződéssel függ össze. Az Idea-Lab sajtó- és propagandaanyagok elkészítésére kapott megbízást, több mint félmilliárd forint értékben. A cég azonban nem nyújtott referenciát pályázatához, továbbá eltitkolta, hogy jelentős mértékben alvállalkozókat kíván foglalkoztatni. Mindezek ellenére az Idea-Lab egyedüli indulóként nyerte meg a pályázatot. Sári távozásához hozzátartozik, hogy "belső érintettséget" is feltárt a közbeszerzést ellenőrző vizsgálat. Jogsértés a minisztérium szerint nem történt a pályázat körül, de az "nem felel meg egy magasabb erkölcsi normának".
Amiatt is támadták a minisztériumot, mert ellenzéki politikusok szerint a tárca 2,5 milliárd forint értékben akart számítástechnikai eszközöket vásároltatni felsőoktatási intézményekkel, de előre meghatározta, hogy mely cégektől kell vásárolni. Az ellenzék szerint azokon a megrendelőlapokon, amelyeket a tárca küldött az intézményeknek, sok termék és egyes szolgáltatások ára magasabb volt a központosított közbeszerzésben meghatározottnál. A Miniszterelnöki Hivatal Közbeszerzési Igazgatósága ezzel kapcsolatban február 21-én megállapította, hogy az árkülönbség nem felel meg a közbeszerzési előírásoknak. A minisztérium vezetői szerint viszont a megrendelőlapokon szerepelt, hogy a cégek listája csak javaslat.
Komáromi Gergely