A lakosság 61 százaléka szerint a paksi vezetők és a politikusok igyekeznek eltitkolni a valóságot az emberek elől az atomerőműben történtekről - áll a Médián legutóbbi felmérésében. A közvélemény-kutató cég május 16 és 20 közötti kérdezett meg 1200 állampolgárt, akik közül alig minden harmadik (29 százalék) hisz az említett vezetőknek, 10 százalékuk nem tudott választ adni erre a kérdésre.
A kételkedők aránya a Fidesz szavazói között volt a legmagasabb (72 százalék), a legalacsonyabb pedig az MSZP szimpatizánsai között (57 százalék). Az SZDSZ támogatóinak 64 százaléka vélte úgy, hogy a Paksról nyilatkozók eltitkolják a valóságot.
A Médián összefoglalója szerint érdekesség, hogy míg a közvéleményt foglalkoztató legtöbb kérdésben a véleményformálás összefügg a legfontosabb szociológiai jellemzőkkel, addig Paks ügyében ez nem figyelhető meg. A különböző lakóhelyű, életkorú vagy iskolázottságú emberek közel azonos módon gondolkodnak az atomerőmű esetleges bezárásáról. A Medián elemzői szerint a pártpreferencia sem elsősorban az atomerőmű, hanem inkább a kormányzati kommunikáció iránti bizalommal függ össze.
A felmérés adatai szerint a társadalom megosztott abban a kérdésben, hogy környezetbarát energiatermelőknek számítanak-e általában az atomerőművek. A válaszadók 46 százaléka a jelentős kockázat miatt negatívan viszonyul az atomerőművekhez, 43 százalékuk viszont pozitívan gondolkodik az atomenergiáról, és ezt azzal magyarázza, hogy az erőművek nem szennyezik a környezetet.
A lakosság háromnegyede ugyanakkor "biztos ami biztos" alapon ellenezné, hogy a lakóhelye közelében építsenek atomerőművet. A megkérdezettek 71 százaléka azt is tudja, hogy az atomerőművek a többi erőműnél olcsóbban állítják elő az áramot.
Ezzel valószínűleg összefügg, hogy az atomenergiától tartó válaszadóknál jóval kevesebben (22 százalék) vannak azok, akik bezáratnák a Paksi Atomerőművet, és közülük is csak minden második tartana ki a bezárás mellett akkor is, ha ezzel jelentősen nőne a villamos energia ára.