A romák húsz százaléka éhezik

A felnőtt romák közel húsz, míg a gyerekek hatvan százaléka éhezik - derült ki egy most nyilvánosságra hozott ENSZ-tanulmányból. A roma háztartások 34 százaléka nem jut vezetékes vízhez, kétharmadukban pedig nincs szennyvízvezeték. A felmérés szerint közel felük napi 900 forintnál kevesebb pénzből él. A romák hiányolják a munka- és tanulási lehetőségeket, és úgy vélik, hogy politikai érdekeik sem országos, sem helyi szinten nem jelenik meg. Nagy részük azt gondolja, hogy csak magában bízhat, segítséget pedig legfeljebb szomszédaitól várhat.

Létbiztonságot, munkát, gyerekeiknek pedig iskoláztatási lehetőséget szeretnének a magyar romák - derül ki az ENSZ öt országban (Magyarország mellett Bulgáriában, Csehországban, Romániában és Szlovákiában) végzett most nyilvánosságra hozott felméréséből. E szerint a magyar romák úgy vélik, hogy emberi jogaik akkor teljesülnének maradéktalanul, ha nem éheznének, megfelelő oktatási tudnának biztosítani gyerekeiknek, és jobb lehetőségük lenne a munkavállalásra.

A tanulmány Magyarországra vonatkozó részéből kiderül, hogy a romák 4 százaléka rendszeresen, 17 százaléka pedig alkalmanként éhezik. Rosszabb a helyzet a fiatalabb korosztályok körében: a roma gyerekek 9 százaléka szinte soha nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű ételhez, 50 százalékuknak pedig havonta egy-két alkalommal vannak hasonló problémái.

Nagy többségük küzd megélhetési problémákkal: 91 százalékuk kevesebb, mint havi 39 ezer forintból él. Közel felük (48 százalék) ennél is rosszabb körülmények között, kevesebb, mint napi 900 forintból él. Egy százalékuknak pedig még napi 200 forint sem jut megélhetésre.

Rossznak látják helyzetüket maguk a romák is. Közel kétharmaduk szegénynek, 7 százalékuk pedig kifejezetten nyomorgónak mondta magát és családját. Jómódúnak ugyanakkor csak harmaduk tartotta magát. Olyan válaszadó pedig egyáltalán nem akadt, aki azt mondta magáról, hogy gazdag.

A romák életkörülményei is rosszak a tanulmány szerint. A roma családok 34 százaléka nem jut vezetékes vízhez. Közel felük lakásában nincs vécé (46 százalék) és tisztálkodási lehetőség (41 százalék). A roma háztartások szennyvízellátása is rendkívül rossz: kétharmadukban nincs szennyvízvezeték, amely a legrosszabb arány a régióban.

A rossz ellátási lehetőségek miatt a gyermekhalandóság is sokkal magasabb a romák között, mint a többségi társadalomban. Míg Magyarországon a gyermekhalandóság országos átlaga 8 ezrelék (azaz ezer gyermek közül nyolc nem éli meg a négyéves kort), addig a romák között a gyermekhalandóság ennek a két és félszerese (19,8 ezrelék) - írja a tanulmány.

Magyarországon esik át a legtöbb fiatal roma asszony abortuszon. Ennek ellenére igen magas a sokgyermekes családok aránya. A megkérdezettek 20 százalékának öt vagy ennél több gyermeke volt.

A rossz körülmények ellenére a megkérdezettek 70 százaléka mondta azt, hogy jó vagy kielégító gyermekeinek egészségi állapota. Igaz, még ez az arány is a második legrosszabb a vizsgált országok közül: ennél csak a Romániában élő romák tartották rosszabbnak helyzetüket.

Általános helyzetükkel összességében nem elégedettek. A megkérdezettek 55 százaléka azt mondta, hogy régen jobban élt, mint most, és csak egytizedük állította azt, hogy jobb sora van most, mint korábban.