A megélhetési problémák mellett a munkalehetőségek hiányát és a munkakeresésnél megnyilvánuló diszkriminációt érzik a legnagyobb problémának a romák. A statisztikák szerint a romák 25 százaléka munkanélküli, ugyanakkor az ENSZ felmérése során közel felük mondta magáról ugyanezt. A legrosszabb a fiatalok helyzete: a munkanélküli romák 44 százaléka 24 évesnél fiatalabb.
A legtöbben - a megkérdezettek 60 százaléka - úgy vélik, hogy származásuk miatt nem találnak állást. Egyharmaduk szerint a rossz gazdasági helyzet nehezíti az elhelyezkedést, 24 százalékuk szerint pedig egyszerűen nincs szerencséjük.
Szintén sokan (59 százalék) mondták azt, hogy elhelyezkedési problémáikat elégtelen tudásuk okozza. A helyzet ebből a szempontból is lesújtó: a romák 35 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be, és mindössze 3 százalékuk rendelkezik középiskolai vagy ennél magasabb végzettséggel.
Közel kétharmaduk ugyanakkor azt mondta, hogy néhány hagyományos mesterség segít az elhelyezkedésben és a megélhetésben. A válaszadók 21 százaléka szerint kézművességből, 61 százalékuk szerint kereskedésből, közel 70 százalékuk szerint pedig zenélésből még ma is meg lehet élni.
A roma családok nagy részének - 58 százalékának - a legjelentősebb bevételét az állami támogatások jelentik. A családi pótlék például a roma háztartások 23 százalékának, míg az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj 21 százalékának a legjelentősebb bevételi forrása. Ezek a legmagasabb aránynak számítanak a térségben. Az ENSZ tanulmánya szerint ez azért jelent különösen komoly problémát, mert a magas állami támogatások nem ösztönzik álláskeresésre a munkanélkülieket, hanem csak még jobban elmélyítik rossz helyzetüket.