Problémát okoz az is, hogy nem érvényesülnek a romák érdekei - állítja az ENSZ tanulmánya. Mindössze 14 százalékuk mondta azt, hogy az országos politikában is megjelennek a romák érdekei, de nem sokkal jobb a helyzet megyei (22 százalék) és települési szinten (16 százalék) sem. Ennek megfelelően nagy részük csak magában bízik: 40 százalékuk mondta azt, hogy mindent önmagának kell elintéznie, segítséget senkitől nem várhat.
Ebben jelentős szerepet játszik, hogy a romák úgy érzik, saját képviselőikben sem bízhatnak. Míg harmaduk mondta azt, hogy számíthat roma és nem roma szomszédai, ismerősei, illetve az állam segítségére, addig csak 5 százalékuk szerint segítenek a problémák megoldásában a cigány vezetők, vagy a jómódú romák. De hasonlóan kevesen várnak segítséget a civil szervezetektől is.
Saját vezetőiknél sokkal jobban bíznak a romák a politikai pártokban. Egyötödük vélekedett úgy, hogy az általa választott politikai pártban meg lehet bízni. Ennek megfelelően a romák politikai aktivitása is nagyobb, mint az országos átlag: a legutóbbi választáson a felmérés szerint 64 százalékuk ment el szavazni.
A romák - rossz munkalehetőségeik mellett - éppen azt fájlalják a leginkább, hogy érdekeik nem jelennek meg sem országos, sem helyi szinten. Többségük úgy vélte, hogy esélyegyenlőségükhöz munka mellett arra lenne szükség, hogy a roma érdekek megjelenjenek a központi kormányzatban, országos és helyi szinten is.