Sehol sem kérnek oklevelet a képviselőktől

Sem Magyarországon, sem a környező országokban nincs előírás arra, hogy milyen végzettséggel kell minimálisan rendelkeznie egy országgyűlési képviselőnek. Az [origo] által megkérdezett országokban ugyanakkor egyedül a magyar parlamentben ülnek olyan képviselők, akiknek nincs érettségijük.

Jelenleg huszonnégy politikusnak nincs felsőfokú végzettsége az Országgyűlés 386 képviselője közül, ketten - Tóth Gábor és Balogh József - pedig még érettségivel sem rendelkeznek. Nincs feltüntetve az iskolai végzettsége az Országgyűlés honlapján Varga Józsefnek, de Halász János, a Fidesz frakció-szóvivője úgy tudja, hogy neki van érettségije. Felsőfokú végzettsége nyolc MSZP-snek, tíz fideszesnek és öt MDF-es képviselőnek nincs - köztük Herényi Károly frakcióvezetőnek -, az SZDSZ színeiben egy ilyen képviselő van: Gusztos Péter, aki jelenleg egyetemen tanul.

A törvény szerint végzettségtől függetlenül bárki jelölhető országgyűlési képviselőnek, aki az egyéb előírásoknak megfelel. Az [origo] által megkérdezett frakcióvezetők ezt rendben lévőnek is találják. Herényi és Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője abban is egyetértett, hogy problémát csak az jelent, ha valaki azt állítja, hogy van diplomája, és utólag kiderül, nincs is. A frakcióvezetők úgy fogalmaztak: a választópolgárok dolga eldönteni, ki képviselje őket a parlamentben, vagyis ha egy végzettség nélküli képviselőt választanak, azt el kell fogadni.

Halász János úgy nyilatkozott: szerinte "nem függ össze teljes mértékben" az intelligencia és a politikai képviselet az iskolai végzettséggel. A Fidesz-frakció szóvivője hozzátette: ezzel együtt örülnek annak, hogy a Fideszben és általában a magyarországi pártok esetében a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező képviselők aránya eléri az európai átlagot. Példaként hozta fel, hogy a két, érettségivel nem rendelkező képviselőjüket egyéni választókörzetükben újraválasztották, és nagyon aktívan végzik munkájukat.

Egyedül Katona Béla, az MSZP frakcióvezetője vélte úgy, hogy manapság az már elvárható lenne, hogy egy országgyűlési képviselőnek legalább egy felsőfokú végzettsége legyen.

Az [origo] olvasói korábban egy közvélemény-kutatásunkra azt válaszolták, hogy ideális esetben egy képviselőnek minimum egy, de inkább két felsőfokú végzettsége van.

Az [origo] által megkérdezett környező országok nagykövetségei is mind azt a választ adták, hogy nincs előírás a politikusok végzettségére vonatkozóan. A legtöbb követségen azonban közölték: az azért elvárható, hogy legyen egy poltikusnak diplomája. A megkérdezett nagykövetségek egyikén se tudtak arra példát mondani, hogy egy politikusnak ne legyen érettségije. Felsőfokú végzettsége nem minden képviselőnek van külföldön sem. Lengyelországban páldául több olyan politikus is ül a parlamentben, aki csupán szakközépiskolát végzett.

A médiában általában nagy visszhangot vált ki egy-egy politikus végzettségéről szóló hír. Az előző ciklusban Deutsch Tamás (Fidesz) nem lehetett addig sportminiszter, amíg meg nem szerezte a diplomáját a jogi karon. Később a szintén fideszes Kósa Lajos kérvényezte egykori egyetemétől, hogy sok év kihagyás után engedjék neki az államvizsgázást, mert tovább szeretne tanulni.

A kormányváltást követően Gál J. Zoltán kormányszóvivőről szóltak a hírek, akinél felsőfokú végzettséget tüntettek fel a parlamenti honlapon, miközben nincs diplomája. Legutóbb pedig Teleki László romaügyi államtitkárról derült ki, hogy csak most érettségizett, miközben felsőfokú végzettség volt feltüntetve az Országgyűlés honlapján.

Kapcsándi Dóra