Alkotmánybírósághoz fordulnak a közoktatási törvény miatt

Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, miután Mádl Ferenc köztársasági elnök kedden aláírta a közoktatási törvényt. A törvénymódosítást június 23-án fogadta el a parlament, de azt mind az ellenzék, mind a szakszervezet kifogásolta. Az államfőnek keddig volt a törvény szerint ideje meghoznia döntését. A változtatások a tanévkezdéskor lépnek életbe.

A közoktatás reformját az elmúlt évek nemzetközi és hazai mérései, kutatásai is alátámasztják a törvény indoklása szerint. E szerint Magyarországon a tanulók jelentős részének nemzetközi viszonylatban sem megfelelő az olvasás-szövegértési képessége, valamint a matematikai és a természettudományos ismeretek gyakorlati alkalmazásában is gondok vannak. Ennek érdekében a lexikális tudás helyett a készségek és képességek fejlesztésére tennék a hangsúlyt az oktatásban.

Gond az is az indoklás szerint, hogy a közoktatás jelenlegi működése nem csökkenti, hanem újratermeli a társadalmi esélykülönbségeket. Csökkentenék a diákok terheit is, mivel a felmérések szerint jelentős többségük igen túlterhelt: a középiskolákban többségben vannak azok a tanulók, akik hetente negyvenöt óránál több időt fordítanak az iskolai tanulmányokra, illetve a felkészülésre.

A módosítás után az általános iskola első három évében buktatni csak a szülők beleegyezésével lehet majd. Emellett a készségek és képességek fejlesztése az alsó tagozat után az ötödik és a hatodik évfolyamon is folytatódik - a jelenleginél nagyobb óraszámban.

A törvény módosítása értelmében az általános iskola első-negyedik évfolyamán nem végezhetnek oktató és nevelő munkát tanárok, csak tanítók. Kivételt ez alól az emelt szintű tárgyak, az idegen nyelv, a művészetek, a testnevelés és a kisebbségi nyelv és irodalom.

Az első három évfolyamban félévkor és tanév végén, valamint negyedik félévkor a törvény kötelező szöveges értékelést ír elő osztályzás helyett. A törvény bevezeti a pedagógusok titoktartási kötelezettségét is.

A változás részeként 2004-től minden középiskolában indulhat nyelvi előkészítő osztály nulladik évfolyamon, amelyben az ilyen képzési formát igénylő diákok az időkeret legalább 40 százalékában idegen nyelvet tanulnának.

Több kérdésben, amelyben eddig az iskolák egyedül dönthetettek, ezentúl ki kell kérniük az iskolaszék vagy a szülők közössége, illetve a diákönkormányzat véleményét. Az iskolák döntése azokban a kérdésekben korlátozódik, amelyeknél a szülők számára pénzügyi kihatású rendelkezést hoznak, így például a tankönyvek kiválasztásában.

A jogszabály az iskolában történő oktatási folyamatot 12 éves egységként kezeli, melyből 8 év az alapfokú oktatás, azaz az általános iskola, és ehhez kapcsolódik 4 év középiskola, illetve 2 év szakiskola.