A kormányok tétlensége miatt rossz az egészségügy

Lesújtó kritikát fogalmazott meg az egészségüggyel és annak reformjával kapcsolatban az Állami Számvevőszék Módszertani Intézetének tanulmánya. A szakértők szerint a rendszerváltás óta készült reformtervek nem tudtak kilépni a politika köréből. A tanulmány többek között azt javasolja, hogy a kórházakat igazgató orvosok ne gyógyítsanak, hanem az irányítással foglalkozzanak. Az egészségügyi miniszter szerint nem igaz, hogy a mostani kormány reformterve is koncepciótlan lenne.

Az Állami Számvevőszék Módszertani Intézetének most elkészült tanulmánya elsősorban a politika szereplőivel szemben fogalmaz meg komoly bírálatokat. A tanulmány készítői megemlítik például, hogy bár a rendszerváltás óta szinte minden kormány szorgalmazta az egészségügyi reformot, "a szektor válságos helyzete nemhogy megszűnt volna, a nehézségek inkább fokozódtak".

A szakemberek szerint ennek legfőbb oka, hogy a mindenkori vezetés által készített tervek nem voltak eléggé átfogó jellegűek, és hiányzott belőlük a hosszú távú szemlélet. Ennek eredményeként a reform máig nem tudott kilépni a kormánypolitika köréből - áll a tanulmány összefoglalójában. A dolgozat készítői ugyan a mostani kormány által prezentált, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja elnevezésű tervet jó kiinduláspontnak tartják, de szerintük a megvalósításhoz szükséges eszközök kimunkálatlansága miatt ez sem felel meg egy átfogó reformkoncepció követelményeinek.

A dolgozat az egyes kórházak működésével kapcsolatban is több javaslatot tesz. A szakemberek szerint például ezekben az intézményekben is rendszeresíteni kellene a jelenleg nem létező könyvvizsgálatot és a szakmai szempontú átvilágításokat.

A tanulmány kifogásolja, hogy a kórházak felső vezetői továbbra is orvosok, és kevesebb mint felük (48%) rendelkezik csak közgazdasági, menedzseri ismeretekkel. Mindez annak ellenére van így, hogy a vezetői képzettséget rendelet írja elő - derül ki az elemzésből. A szakértők bírálják azt a szerintük általános gyakorlatot is, hogy az orvos végzettségű igazgatók munkaidejük egy részét fordítják csak az intézmény tényleges irányítására, a fennmaradó időben pedig orvosi feladatokat látnak el. A tanulmány azt javasolja, hogy ezt a hatékony kórházigazgatás érdekében meg kellene tiltani.

Az [origo] által megkérdezett kórházvezetők némileg eltérően nyilatkoztak erről a javaslatról. A szegedi II. számú kórház főigazgatója egyetért a tanulmány készítőivel. Elmondása szerint ő maga rendelkezik menedzseri végzettséggel, és tavaly év végén le is mondott a röntgen osztály vezetéséről, és azóta kizárólag az igazgatási feladatokkal foglalkozik. Hozzátette ugyanakkor: attól, hogy valaki papírt szerez a képesítésről, még nem biztos, hogy jó vezető válik belőle.

A Vas Megyei Markusovszky Kórház főigazgatója ugyanakkor vitatja azt a megállapítást, hogy a kórházvezetőknek nem lenne szabad résztvenniük a gyógyításban. A főigazgató szerint ugyanis nem mindegy, hogy mekkora intézményről van szó. Ő maga ugyan - egy megyei kórház vezetőjeként - kizárólag az igazgatással foglalkozik, de úgy véli, egy kisebb városi kórház esetében megengedhető, hogy a főigazgató gyógyítson is.

Az ÁSZ Módszertani Intézetének szakértői szerint komoly gondot jelent az is, hogy a kórházi ágyak területi elosztása országos viszonylatban nem egyenletes. A problémát tetézi, hogy az intézmények egy része kapacitásfelesleggel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy bizonyos területeken eszközökből és dolgozóból is több van a szükségesnél. A kórházak ugyanakkor a tapasztalatok szerint nem változtatnak ezen, hanem lekötik a felesleges kapacitást is - állapítják meg a szakemberek.

A tanulmányban szerepel egy olyan javaslat is, amely szerint a sport-, közlekedési és munkahelyi balesetek során elszenvedett károsodások kezelését ne az egészségbiztosító fizesse. A szakértők szerint az ilyen kockázatokra külön biztosítást kellene kötni. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy például a sportolóknak érdemes lenne biztosítást kötniük, mert ha megsérülnének, akkor ennek segítségével tudnák fedezni a a gyógyítás költségeit.

A dolgozat kitér arra is, hogy el kellene érni, minél kevesebb beteg kerüljön kórházba. Ehhez persze a háziorvosi és járóbeteg-ellátási rendszert kellene javítani, aminek ugyanakkor még nem adottak a feltételei. A tanulmány ezzel kapcsolatban többek között azt javasolja, hogy össze kellene állítani egy listát arról, melyek azok a szolgálatatások, amelyeket a háziorvosoknak kötelező lenne nyújtaniuk.

A tanulmány felveti azt is, hogy lehetőséget kellene nyújtani az Országos Egészségbiztosító Pénztárnak (OEP), hogy ha a szakmai szempontok indokolják, akkor szerződést bontson a különböző egészségügyi szereplőkkel. A szakértők szerint az OEP-nek versenyeztetni kellene a különböző szolgáltatókat, hogy így valóban a legjobb és legkedvezőbb árú szolgáltatásokat vásárolja meg.

Bár az elemzés készítőinek - saját bevallásuk szerint - az volt a céljuk, hogy segítsék a döntéshozók munkáját, Kökény Mihály egészségügyi miniszter szűkszavúan kommentálta a szakértői javaslatokat. Egy más témában tartott csütörtöki sajtótájékoztatón a miniszter azt mondta: az ÁSZ tanulmányai mindig adhatnak bölcs tanácsokat, de ezek közül nem lehet mindegyiket megfogadni. Példaként említette a dolgozatban szereplő többbiztosítós megoldást, amellyel elmondása szerint a kormány egyáltalán nem ért egyet.

A tanulmány által említett koncepciótlanságra reagálva Kökény hozzátette: ez egy vélemény, amit a tények nem támasztanak alá. Szerinte ugyanis a kormány terveiben is szerepel sok olyan elképzelés, mint amilyeneket az ÁSZ szakértői megfogalmaztak.

A tárca vezetői arra a kérdésre nem kívántak válaszolni, hogy melyek azok a tanulmányban megfogalmazott bírálatok, amelyeket jogosnak tartanak. Vojnik Mária frissen kinevezett politikai államtitkár az [origo]-nak azt mondta: a tanulmány azon részét tartja magas színvonalúnak, amely az intézmények gazdálkodásával és a tulajdoni feladatok gyakorlásával foglalkozik. Az elemzésben megfogalmazott egyéb témájú kritikai megjegyzésekre - a kórházi vezetők menedzseri képzettsége, kapacitásfelesleg stb. - nem reagált.

Pethő András