Aba Botond, a BKV vezérigazgatója közölte: a szolgáltatás teljes szerkezetét újra kell gondolni. Többek között felmerült, hogy kevesebbet költenek majd a biztonságra, nem lesznek biztonsági őrök a metrókon. Emellett 10 százalékos járatritkítás is felmerült. A BKV-n belüli takarékossági intézkedésekkel és az áremeléssel a vezérigazgató szerint legfeljebb 10 milliárdot tudnak spórolni, tehát még így is szükség lenne a normatív támogatásra és 20 milliárdnyi hitelre is.
Atkári János pénzügyi főpolgármester-helyettes szerint mindez csak néhány hetes vagy hónapos haladékot jelent, a megoldás az lenne, ha az állam kifizetné a BKV kasszájából hiányzó 38 milliárdot. Atkári közölte ugyanakkor, hogy ezt reálisan nem lehet elvárni, ilyen igénye ezért nincs a fővárosnak.
Ehelyett a megoldás az lenne, ha a főváros is újabb állami pénzeket kapna, legkevesebb 15 milliárd forintot. Demszky szerint ugyanis az eddigi hitelszerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez, ezzel összefüggésben a hitelminősítési besorolás megőrzéséhez kellene ennyi pénz.
Ehhez a főpolgármester elképzelése szerint vagy az illetékbevételekből származó összeget kellene az önkormányzatnál hagyni - amit a jelenlegi szabályozás szerint az állam elvon -, vagy az adóerő-képesség miatti elvonás mértékén kellene változtatni úgy, hogy 15 milliárddal több maradjon Budapestnél az adóbevételekből. Ha ezt a kérést teljesíti a parlament, akkor tudják folytatni a már megkezdett vagy jövőre tervezett beruházásokat. Különben jelentős megszorításokra kényszerül a főváros, ennek részleteit most dolgozzák ki.
Demszky szerint ha mégsem kapják meg a hiányzó állami pénzeket, a tervezett beruházások sem valósulhatnak meg. Így a jelenlegi állás szerint nem kezdik el építeni a négyes metrót, félbehagyják a kettes metró már megkezdett felújítását, és nem veszik meg a Nagykörútra az új villamosokat sem.