Mádl aláírta a gyógyszerár-törvényt

A köztársasági elnök aláírta a gyógyszerárak befagyasztásáról szóló törvényt, amit a parlament egy héttel ezelőtt, ellenszavazat nélkül fogadott el. A törvénymódosítás szerint a gyógyszerár befagyasztására legfeljebb kilenc hónapon át van lehetősége a kormánynak. Mádlhoz a gyógyszergyártók fordultak, hogy kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól mielőtt aláírja a törvényt. Mivel az államfő ezt most megtagadta, a gyógyszergyártók maguk fordulnak az Alkotmánybírósághoz.

Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn aláírta a gyógyszerárak befagyasztásáról szóló törvényt - derült ki a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményéből. Bőhm András (SZDSZ) és Szabó Lajos (MSZP) indítványát az árak megállapításáról szóló törvény módosítására június 14-én ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés.

A törvénymódosítás szerint a gyógyszerár befagyasztására legfeljebb kilenc hónapon át van lehetősége a kormánynak, illetve a hatályos szerződésekben szereplő árnál csak akkor lehet magasabb a gyógyszer ára, ha ahhoz az egészségügyi miniszter kérelem alapján hozzájárul. A változtatás részletezi a hozzájárulás feltételeit: e szerint a gyógyszernek az adott betegség kizárólagos kezelésére szolgáló készítménynek kell lennie, illetve a gyártónak bizonyítania kell, hogy a gyógyszer előállításának költsége magasabb a befagyasztás esetén érvényes legmagasabb árnál.

A két képviselő már azt megelőzően benyújtotta javaslatát, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) május 25-én alkotmányellenesnek minősítette a gyógyszerárak befagyasztását. A kormány azért döntött a gyógyszerárak 180 napra szóló, átlagosan 15 százalékos befagyasztásáról március közepén, mert a gyógyszertámogatásokra kifizetett összeg 18 hónap alatt 110 milliárd forinttal nőtt, és a kabinet nem tudott megállapodni a gyártókkal arról, hogy nyereségük egy részét fizessék vissza a gyógyszerkasszába.

A kormány illetékesei az árbefagyasztás után úgy nyilatkoztak, hogy a 180 nap elegendő lesz egy jól működő rendszer kidolgozásához, a két képviselő azonban már április 23-án benyújtotta javaslatát, amely a 180 napos idő lejárta után is lehetőséget biztosított volna a gyógyszerárak április 1-je utáni szinten tartására. Az Ab döntése értelmében azonban a kormány rendelete már június 30. után hatályát veszti, így a mostani törvényjavaslatot mielőbb el kellett fogadni, hogy a gyógyszerárak július 1-jétől ne emelkedjenek ismét az év eleji szintre.

A törvény megszavazása után a gyógyszergyártók azt kérték levélben a köztársasági elnöktől, hogy kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól a törvény aláírása előtt. A gyártóknak ugyanis alkotmányos aggályaik vannak az Országgyűlés által elfogadott jogszabállyal kapcsolatban.

A gyógyszergyártók Mádl Ferenchez benyújtott "indítványát az elfogadott módosítás által felvetett törvényességi aggályok indokolták" - írja hétfői közleményében az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Érdekvédelmi Egyesülete, valamint a Védőoltásgyártók és Forgalmazók Egyesülete. Szerintük "az elfogadott javaslatszövegből hiányoznak az esetleges beavatkozással kapcsolatos egyértelmű meghatározások, ami sérti a jogbiztonság elvét".

"Az a tény, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök úr csak hosszas mérlegelés után döntött a fenti törvény aláírása mellett megerősít minket abban, hogy a már megfogalmazott alkotmányossági aggályaink jogosak, így az aláíró egyesületek ez ügyben beadvánnyal fognak az Alkotmánybírósághoz fordulni" - fogalmaznak az [origo]-hoz eljuttatott közeményükben, majd hozzáteszik: a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége később dönt, hogy csatlakozik-e a kezdeményezéshez. "Biztosak vagyunk benne, hogy az Alkotmánybíróság a májusi döntésének szellemében fog eljárni, így bízunk abban, hogy a megfogalmazott alkotmányossági aggályainkat figyelembe veszi" - olvasható a közleményben.

A gyártók szerint a kérdés alkotmányjogi problémára vonatkozik, így független a kormány és a gyógyszergyártók között múlt héten megszületett gyógyszerpiaci megállapodástól.