Figyelmeztető sztrájk kezdődött az ország nyolc egészségügyi intézményében csütörtökön. A reggel 8-tól délután 4-ig tartó munkabeszüntetésben részt vesz a Szegedi Új Klinika, a Kisteleki Rendelőintézet, a Miskolci Megyei Klinika, valamint a dunaújvárosi, a székesfehérvári, a szentesi és a veszprémi kórház. A főváros egészségügyi intézményeiben nem sztrájkolnak, és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) egészségügyi intézményeiben sem léptek sztrájkba a dolgozók.
Pécsett egy adminisztrációs hiba miatt maradt el a munkabeszüntetés. "A sztrájkot bejelentettük a PTE Orvos és Egészségtudományi Centrumának vezetésénél, nem tudtuk azonban, hogy ki kell kényszerítenünk a minimum ellátás biztosításával kapcsolatos levelünk visszaigazolását. Mivel ez nem történt meg, a sztrájk jogszerűtlen lett volna, amit nem vállalhattunk fel" - mondta el Kassai Miklós a helyi sztrájkbizottság tagja. Mint közölte, korrigálják a "buta adminisztrációs hibát", így október 15-én már csatlakozhatnak az országos demonstrációhoz. A PTE-n 700-an jelezték részvételüket a sztrájkban.
Az egészségügyi miniszter szerint nem irreálisak az EDDSZ követelései, ugyanakkor nem a sztrájk alkalmas érdekeik érvényesítésére. Erről Rácz Jenő egy csütörtök reggeli tévéműsorban beszélt. Cser Ágnes, a sztrájkot meghirdető Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) elnöke szerint a magyar egészségügy történetének legnagyobb figyelmeztető sztrájkja veszi kezdetét ezzel.
Szerda este még egyeztetett egymással az új egészségügyi miniszter és a szakszervezeti vezető; megállapodás nem született, de további tárgyalásokat helyeztek kilátásba. Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének országos sztrájkbizottsága szeptember 29-én jelezte, hogy sztrájkra készül. A bizottság közölte, a sztrájkot mindaddig heti rendszerességgel folytatják, amíg nem sikerül megállapodni a kormányzat által kijelölt tárgyaló delegációval.
A felhívás szerint a munkabeszüntetés célja, hogy színvonalas körülmények között, megfelelő jövedelem mellett elegendő és képzett szakember lássa el a betegeket, megszüntetve ezzel a hálapénzt is. "Bár nem a mi kötelezettségünk lenne, de mégis nekünk, munkavállalóknak kell kikényszerítenünk a kormányzati döntéseket azért, hogy megfelelő feltételek között, a szakmai szabályok betarthatóságával gyógyíthassuk, gondozzuk és ápoljuk betegeinket és a gondozásunkra bízottakat" - áll a sztrájkbizottság közleményében.
Ágoston Zsuzsanna, az országos sztrájkbizottság elnöke szerint a sztrájk alatt nyújtandó szolgáltatásokra az 1994-ben Surján László népjóléti miniszter és Gulyás Judit EDDSZ-elnök által közösen aláírt megállapodása érvényes. "E szerint a sztrájkot öt nappal előre be kell jelenteni a munkáltatónak és az ÁNTSZ-nek, hogy a minimum ellátást meg tudják szervezni, hiszen a törvény előírja, hogy a sztrájk közvetlenül és súlyosan nem veszélyeztethet életet, egészséget és testi épséget".
A bíróság dönthet a gyerekkórház sztrájkjáról
A munkabeszüntetéssel egyetért a Magyar Orvosi Kamara, azonban a Magyar Kórházszövetség szerint éppen a betegek sínylik meg az effajta érdekérvényesítést. A sztrájkkal szolidaritást vállalt a budapesti Heim Pál Gyermekkórház, amelynek dolgozói az utolsó pillanatban léptek vissza a sztrájktól, az intézményvezetés nyomására hivatkozva. Emellett szolidáris a MÁV kórház és Központi Rendelőintézet Önálló Szakszervezetének sztrájkbizottsága, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szakszervezete, és a Pécsi Orvostudományi Egyetem egészségügyi intézményeinek szakszervezeti bizottsága és a ceglédi kórház is.
A Heim Pál főigazgatója munkaügyi bírósághoz fordult. Smrcz Ervin a sztrájk törvényességének felülvizsgálatát kérte, mivel a munka törvénykönyvét és a sztrájktörvényt is több ponton megszegték a munkabeszüntetési akció szervezői. Smrcz szerint a sztrájk szervezői nem kezdeményeztek egyeztetést a vezetőséggel, és a munkabeszüntetéshez az intenzív osztály csaknem teljes személyzete csatlakozott, miközben itt az ellátás bármilyen szűkítése a betegek életét veszélyeztetheti.
Máté Márta, a sztrájkbizottság elnöke közölte, megvárják a bíróság döntését, mert ha a sztrájkot utólag nyilvánítanák jogellenesnek, akkor a kórház vezetése élhet fegyelmi jogával. "Azt nagyon jól tudjuk, hogy nem bővelkedünk állásokban ma Magyarországon, aki dolgozik, az szeretné megtartani az állását" - mondta, hozzátéve, hogy ha a bíróság nem dönt a jövő héten, akkor az október 15-re elhalasztott sztrájkot ismét elnapolják.
A csütörtöki országos munkabeszüntetés előzménye a szegedi új klinikán július 22-én lezajlott figyelmeztető sztrájk, amellyel a dolgozók a betegellátás színvonalát és biztonságát veszélyeztető, lehetetlen munkakörülmények ellen tiltakoztak. A sztrájk nem vezetett eredményre, ugyanis a kormányzat nem jelölt ki tárgyaló partnert az egyeztetésre.