Gyurcsány: Magyarnak lenni nehéz

A kettős állampolgárságról, a kormány nemzetpolitikájáról vitatkozott szerdán az Országgyűlés. A kormány képviselői és a szocialista vezérszónokok a határátlépés megkönnyítése és a szülőföld-program mellett érveltek. A Fidesz vezérszónoka ezzel szemben közölte: állampolgárság nélkül nem lehetséges útlevelet adni.

Az MSZP a nemzetpolgárság intézményének bevezetésével, a magyar állampolgároknak járó útlevél biztosításával, a szülőföldön boldogulást elősegítő program létrehozásával lát megoldást a határon túli magyarok kérdésére, a Fidesz szónoka ugyanakkor a népszavazásról való figyelemelterelésnek, az emberek megtévesztésének nevezte a felvázolt koncepciót.

"A nemzetpolgárság intézményével biztosítsuk a magyar állampolgároknak járó útlevelet a határon túli magyarok számára is, ha kell, alkotmánymódosítással" - jelentette ki Hiller István, az MSZP elnöke. Hozzátette: a nemzetpolgársággal biztosított útlevél bevezetése nem csorbít semmilyen állampolgári jogot, és világosan kifejezi a határon belüli és túli magyarok egy nemzethez tartozását.

Hiller közölte: az MSZP minden olyan törekvést elutasít, amely ellentéteket szít a nemzet kérdéseinek ügyében magyarok és magyarok között. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán megjegyezte: rossz és kényszerpálya a feltett kérdés, előnyt nem hoz, ezért a szocialisták a nem választ tartják a helyesnek.

A Fidesz vezérszónoka, Kövér László közölte: két év alatt 6,2 milliárd forintot vett el a kormány a határon túli magyaroktól, amiből most egyet visszaadna. Ami a programban jó, az nem új, ami pedig új, az nem jó - fogalmazott Kövér, példaként említette, hogy útlevelet állampolgárság nélkül nem lehet adni. " Álságos a koncepció" - fogalmazott az ellenzéki politikus.

Kövér szerint a kormány megint riogat a 800 ezer áttelepülővel és az 537,4 milliárdos költségvetési többletteherrel, miközben ez elképzelhetetlen. Szólt arról, hogy 1990 óta 4800 erdélyi magyar orvos települt át Magyarországra, akik 96 milliárd forinttal tették gazdagabbá az anyaországot. "Magyarország népessége 2050-re 7,5 millióra fogy. Ki fog itt dolgozni, az afrikaiak, a pakisztániak, az arabok, a törökök, vagy a kínaiak? Ők nem jelentenek többletterhet Magyarország számára?" - tette fel a kérdést.

Kövér László egy általa az MSZP-nek tulajdonított szórólapból idézve azt mondta, beérett Gyurcsány mérgezett gyümölcse, hiszen a szocialisták "arra szólítanak fel, hogy az emberek ne fizessenek havonta 20 ezer forintot a határon túli magyarokért". "A népszavazáson az igennek nincs valódi kockázata, hiszen a megkívánt kétharmados többség miatt a pártok megegyezése nélkül nem lehet a jelenlegi törvényen változtatni" - közölte Kövér László, aki szerint a kormány és az MSZP óriási hibát követ el, ha eleve elutasítja a megegyezés esélyét, számtalan neves személyiség, köztük a köztársasági elnök kérését.

Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka szerint a nemzetpolitika fogalma nemcsak a határon túlra, hanem belföldi kérdésekre is vonatkozik: ilyen a növekvő lehangoltság, kiszámíthatatlanság, agresszió, "ami eluralkodik az országban". Ez a hangulat részben "ebből a Házból indul el", ahol vannak olyanok, akik sokakat ki akarnak rekeszteni a nemzetből - mondta a kormánypárti honatya. Hozzátette, erre a problémára az jelenthet megoldást, ha a pártok tiszteletben tartják egymás véleményét. A társadalmi gondok enyhítésére a gazdaság versenyképességének erősítését, a sikeres államok, Írország és Finnország példájának követését ajánlotta.

Kitért arra is, hogy Magyarország NATO- és EU-tagsága révén kis országból közepes lett, a világ meghatározó centrumaira tud hatni. Mint mondta, e nélkül nem kerülhetett volna be az unió alkotmányába a kisebbségi jogok védelme.

Csapody Miklós, az MDF vezérszónoka arról beszélt, hogy az Antall József miniszterelnöksége alatt megfogalmazottakhoz képest nincs szükség új nemzetpolitikára. Kiemelte a honosítás megkönnyítését a határokon túli magyarok számára, amelynek elfogadásával szerinte a decemberi népszavazásig "egy gombnyomással" rendezhető a kérdés a parlamentben.

A képviselő üdvözölte a személyi jövedelemadó "harmadik egy százalékának" felajánlási lehetőségét a határokon túli magyaroknak, valamint a kulturális alapítványok finanszírozását. Szorgalmazta a határon túli magyarság ügyében a "parlamenti dimenzió" megteremtését, vagyis a határon túli ügyek bizottságának felállítását.

[origo]/MTI