Éveken át ledolgoztatták a segélyt a rászorultakkal Zsadányban - állítja két helybeli nő. Szerintük a községben csak az kaphatott átmeneti segélyt, aki vállalta, hogy dolgozik érte. Állítólag 1000 forint segélyéért egy napot kellett dolgozni az önkormányzatnál. Az ügy a munkaügyi bíróságig jutott, ugyanis a nők feljelentették az önkormányzatot. A bíróság ítéletét azonban, melyben elmarasztalták az önkormányzatot, mindkét fél másképp értelmezi. Az asszonyok azt állítják, hogy mióta feljelentést tettek, bosszúból nem kapnak semmilyen segélyt.
Dudás Árpád, a község polgármestere az [origo]-nak elmondta, hogy szerinte a bíróság ítélete az önkormányzatra nézve kedvező volt, mert összességében az egyik feljelentő, Baráth Györgyné tartozik fizetni nekik, és nem ők a nőnek. A polgármester szerint Baráth Györgyné nem a feljelentés miatt nem kap segélyt, hanem mert kiderült, hogy a család anyagi helyzete időközben jelentősen javult, és ezért a szociális bizottság visszavonta a támogatást.
Dudás Árpád felhívta a figyelmet, hogy a megyei főügyész helyettese megvizsgálta az önkormányzat összes segélykifizetését, és mindet rendben lévőnek találta, egyetlen kivétellel. Az aggályosnak talált ügy egyébként éppen egy kifizetés elutasítása volt, Baráth Györgyné férjének. A polgármester szerint az egész ügy hátterében az áll, hogy "néhányan a saját hibájukból, a saját életvitelük miatt kerültek rossz helyzetbe, és ezért most engem hibáztatnak, mert én vagyok a polgármester".
Baráth Györgyné szerint a munkaügyi bíróság neki adott igazat, mert megállapították, hogy törvénytelen munkavégzés történt az önkormányzatnál. Baráth Györgyné úgy gondolja, hogy bosszúból nem kapnak most segélyt, pedig anyagi helyzetük ezt indokolná. Szerinte a polgármester azon állítása, hogy javult a helyzetük, mert a férje már dolgozik, feltételezésen alapul, és nem igaz. Az asszony egyébként feljelentette az önkormányzat négy munkatársát hamis tanúzásért is, és ügyvédjével azt tervezi, hogy hivatali visszaélésért is feljelentést tesz.