Felelőtlen anyák miatt nő a koraszülések száma

Magyarországon az összes szülés közel tíz százaléka koraszülés, vagyis évente körülbelül kilencezer koraszülött baba jön világra. Az európai viszonylatban magas szám az orvosok szerint elsősorban a kismamák életmódjára, és a rossz szociális körülményekre vezethető vissza. Hiába a felvilágodítás, a magyar kismamák egy része nem hagy fel a cigivel, az itallal és az egészségtelen ételekkel a terhesség alatt sem.

Magyarországon minden éveben kilencezer csecsemő születik túl korán. Ez az összes születés közel tíz százaléka. Az európai viszonylatban magas szám a hetvenes évek óta lényegében nem változott sőt, az elmúlt néhány évben még emelkedett is.

A koraszülöttek speciális ellátást igényelnek, újszülöttekre szakosodott intenzív osztályból összesen 22 van Magyarországon, 7 Budapesten, a többi a főbb megyeszékhelyeken. Súlyuktól, állapotuktól, betegségüktől függően életük első heteit, vagy akár hónapjait is itt töltik a koraszülöttek. Az élet első napjai a legnehezebbek az újszülöttek számára, még inkább így van ez a koraszülöttekkel. A legveszélyesebb számukra az élet első két hete.

A komplikációk leküzdése egyre több esetben jár sikerrel, ez azonban sokszor hónapokat vesz igénybe. A koraszülött intenzív osztály feladata, hogy mesterséges anyaméhet biztosítson a babáknak, ahol bepótolhatják a fejlődés utolsó heteit. A koraszülöttek ellátása körülbelül 10 milliárd forintba kerül évente. A koraszülések húsz százaléka elkerülhető lenne, ha a kismamák jobban figyelnének magukra a terhesség alatt. Ezzel évente kétmilliárd forintot takaríthatna meg az egészségügy.

A kismama életmódja a legfontosabb

Horváth István és Czeizler Ágnes, a Magyar Koraszülött Mentő Közalapítvány munkatársai az [origo]-nak elmondták, hogy a koraszülések számának nem sok köze van az orvostudomány fejlettségéhez. Sokkal fontosabb a kismama viselkedése a terhesség alatt. Ha gyakran megbetegszik, fertőzések érik, vagy dohányzik, alkoholt fogyaszt, helytelenül táplálkozik, megnő az esélye a koraszülésnek. "Minél gazdagabb egy ország, minél jobbak a szociális körülmények, annál kevesebb a koraszülés" - állítják az alapítvány munkatársai.

Koraszülött mentésre akkor van szükség, ha a kicsik olyan kórházban születnek meg, ahol nincs megfelelő intenzív centrum az ellátásukra. Ilyenkor speciálisan felszerelt mentőautóban, lényegében egy mozgó intenzív-kórteremben szállítják őket a legközelebbi koraszülött osztályra. Magyarországon 2002-ben alakult meg a Magyar Koraszülött Mentő Közalapítvány, amely összefogja a koraszülöttek mentésére létrejött alapítványokat és szervezeteket. A már korábban létrejött alapítványok összefogásával az egész ország területén megvalósulhatott az állandó ügyelet, a napi 24 órás koraszülött mentési készenlét.

Az alapítvány munkatársai hangsúlyozták, hogy nem csak a mentésre, hanem a megelőzésre is nagyobb figyelmet kellene fordítani. "Tudatosítani kellene a kismamákban, hogy mennyire fontos terhesgondozásra járni, folyamatosan ellenőrizni a babát" - mondták. Hozzátették azonban, hogy eddig is sok szó esett a dohányzás káros hatásairól, vagy a megfelelő táplálkozás fontosságáról, azonban egyelőre úgy tűnik, sok esetben hiába. Nemcsak a csecsemőhalandóság megelőzése miatt lenne fontos a koraszülöttek számának csökkentése. Ezekből a babákból ugyanis nagyobb eséllyel lesznek betegségekkel küzdő felnőttek. Sokan közülük tanulási nehézségekkel és hiperaktivitással küzdenek, mások hajlamosabbak lesznek az agyvérzésre, vagy a szív- és cukorbetegségre.

Paulin Ferenc professzor, a SOTE II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának vezetője még egy jelenségre hívta fel a figyelmet. Az elmúlt néhány évben nemcsak a rossz körülmények között élő nőknél nőtt a koraszülések száma. A jómódú, sikeres kismamák is egyre gyakrabban hozzák világra idő előtt a gyerekeiket. Náluk is a helytelen életmód az ok, de nem a dohányzás vagy az ital, hanem a sok munkával járó túlhajszoltság és stressz.