Csak ingyen kell a városszéli parkoló

9,5 milliárd forintot költ a főváros új P+R parkolók építésére. A már meglévő harminc létesítmény egy része kihasználatlan, az autósok többsége nem is tud a létezésükről. A három olcsó, őrzött parkoló szinte mindig megtelik, míg az ingyenes, de őrizetlen parkolók kevésbé népszerűek. Egy MDF-es képviselő szerint a parkolási díjakból befolyt pénzből kellene fizetni a P+R-ek felügyeletét.

Az angol "park and ride" kifejezésről P+R-nek nevezett városszéli parkolók forgalmas tömegközlekedési útvonalak közelében épülnek. Az autósok ezeken a helyeken leparkolhatnak, majd átszállhatnak a metróra vagy a villamosra, így nem kell kifizetniük a belvárosi magas parkolási díjakat, és a forgalom is csökken. Bánsági György, a Fővárosi Önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke bejelentette, hogy a főváros és az állam 9,5 milliárd forintot költ új P+R parkolók építésére a Bosnyák térnél és Őrmezőn. Mélygarázs építését tervezik a budai rakparton, a Műegyetem előtt és néhány metrómegálló mellett is.

Budapesten jelenleg csupán három őrzött P+R parkoló üzemel. A kőbánya-kispesti és az újpest-városkapui metróállomásnál, valamint a hűvösvölgyi villamosvégállomásnál az autósok egy BKV-jegy áráért hajnali öttől este hét óráig otthagyhatják az autójukat. A fővárosban ezen kívül huszonhét ingyenes, ám nem őrzött P+R parkoló található. A harminc helyszínen összesen 4777 autó fér el. Pettkó András MDF-es képviselő kedden négypárti egyeztetést kezdeményez a parkolási rendszerek egységesítéséről. Többek között azt javasolja, hogy a parkolási díjakból befolyt pénzt forgassák vissza, és tegyék őrzötté az ingyenes P+R parkolókat.

A főváros vezetése az autóforgalom csökkenését várja a P+R parkolóktól, melyek olcsóságuk miatt lehetnek vonzóak az autósok számára, akik így elkerülhetik a belvárosi dugókat is. Bánsági György elmondta: naponta több mint 280 ezer kocsi érkezik a fővárosba, csaknem egymillió budapesti is autóval közlekedik, a parkolási hely keresése közben pedig ontják a kipufogógázt.

A környezetvédelmi bizottság elnöke szerint a P+R parkolók egy része - például a Papp László Sportarénához tartozó - kihasználatlan. Bubb László, a Magyar Parkolási Szövetség titkára úgy tudja, hogy nem ez az általános tapasztalat. "Már egyáltalán nem jellemző a kihasználatlanság, egyértelműen hiány van P+R parkolókból. A három őrzött parkolóban már reggel 8-9 óra körül kitehetjük a megtelt táblát. Ennek egyrész az az oka, hogy a belvárosi nagy kiterjedésű fizetőövezetek távoltartják a munkábajárókat a belvárostól, másrészt egyre jellemzőbb a torlódás és a zsúfoltság az utakon" - magyarázta az [origo]-nak Bubb.

Az [origo] által megkérdezett autótulajdonosok többsége ugyanakkor nem tudott arról, hogy léteznek P+R parkolók. "Nem tudtam róla, de használnám, mert sokkal olcsóbb, mint a belvárosi fizetőparkolók óradíja" - mondta egyikük. Többen azért nem vennék igénybe ezeket a parkolókat, mivel lassabbnak és kényelmetlenebbnek tartják a metrót és a villamost az autónál.

"2001-ben készült a Magyar Parkolási Szövetség kiadványa a fővárosi parkolási lehetőségekről, amelyben szó volt a P+R parkolókról is. Ez nagy példányszámban jelent meg, sokfelé eljutott. 2001-2002-ben szórólapok is megjelentek, most az internetes felületekről lehet tájékozódni, illetve a sajtó közvetítésével. Elég jól hozzáférhetők az információk" - közölte a Magyar Parkolási Szövetség titkára.

Az autósforgalom és az ezzel együtt járó környezetszennyezés az M1-M7-es autópálya és a 6-os út bevezető szakasza által érintett XI. kerületben a legnagyobb, valamint az M3-as és a 2-es utak bevezető részein. Szeptember 16-tól 22-ig tart az Európai Mobilitás Hét, amelynek keretében számos nagyvárosban, köztük Budapesten is változatos programsorozattal próbálják elérni, hogy jobb legyen a városi közlekedés, kevesebb autó legyen az utakon. 18-ára és 22-ére Autómentes Napot hirdettek meg.