"Számomra olyan a pénzfelvétel az automatából, mintha ön kikapcsolt monitor előtt ülve próbálná használni a számítógépe operációs rendszerét. Körülbelül tudja, hogy hol van a start menü, de, hogy néhány kattintás után mi történik, arról már nem lesz visszajelzése" - érzékelteti a látássérültek bankjegyautomata-használatának nehézségeit Takács Péter, a próbaper egyik kezdeményezője.
Beadványukban a bank gyakorlatát - vagyis, hogy az automatákat az OTP nem teszi számukra is használhatóvá - diszkriminatívnak és kirekesztőnek nevezik. Takács közölte, ugyanolyan kártyaszerződésük van, mint másnak, ugyanannyit fizetnek a szolgáltatásért is, mint más, külső segítség nélkül azonban mégsem tudnak pénzt felvenni. Ha azonban valakit megkérnek, hogy segítse a pénz kivételét, akkor meg kell adni neki a PIN-kódot, ami banktitoksértés, ráadásul rendkívül kockázatos, hiszen visszaélhetnek vele.
Takács Péter elmondta az [origo]-nak, jelenleg aszerint vesz fel pénzt bankjegy-automatából, ahogyan egy ismerőse "betanította" neki, de vakon ez rendkívül bizonytalan. Ha valamit nem pontosan üt be, akkor lehet, hogy nem is annyi pénzt kap kézhez, mint amennyit szeretett volna, az ismételt pénzfelvétel pedig ismételt költség, ha egyáltalán rájön a látássérült, hogy nem annyi van a kezében, mint amennyire szüksége lenne. Ráadásul, ha sokat téved, az automata - azt feltételezve, hogy illetéktelenek babrálnak vele - elnyelheti a kártyát. "Ebben az esetben pedig végképp kiszolgáltatottak vagyunk" - mondja a felperes.
Az OTP viszontkerestében azt írja, hogy az esélyegyenlőség biztosítása elsősorban állami feladat, az akadálymentesítési kötelezettség pedig a közintézményekre vonatkozik, márpedig a bank nem ilyen. Megkeresésünkre a pénzintézet egy közleménnyel válaszolt: "Az OTP bankjegyautomata-üzemeltetési gyakorlata mindenben megfelel a jogszabályoknak, nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét. Az OTP Bank megítélése szerint a bankjegyautomata-használatnál az ügyfélbiztonság elsőrendű fontosságú. Ennek alapján a bank álláspontja szerint a látássérültek körében az önálló bankjegyautomata-használat számos és jelentős kockázatot hordoz."
"Téves jogértelmezés" - mondta az [origo]-nak Peszlen Tibor, a látássérültek jogi képviselője arra utalva, hogy a banknak ne lenne kötelessége az esélyegyenlőség biztosítása. Az esélyegyenlőségi törvény ugyanis az ott felsorolt intézmények mellett az egyenlő bánásmód biztosítására kötelezi azt az intézményt is, amely "előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív..., aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz".
Több forrásból származó információnkkal, miszerint a szociális minisztérium - többek között - a hasonló esetek elkerülése végett egyértelműbbé kívánja tenni a jogszabályban az esélyegyenlőség biztosítására kötelezett helyek nevét, megkerestük a tárcát. A név nélkül nyilatkozó munkatárstól azt a választ kaptuk, hogy "száz százalék" a törvénymódosítás esélye. Mivel a látássérültek ügyvédje szerint folyamatosan fennáll a jogsértés, ez akár befolyásolhatja is a per végkimenetelét, de Peszlen Tibor szerint a jelenlegi is nekik ad igazat.
Az OTP Bank 1465 pénzfelvevő automatát üzemeltet az országban, ezzel a hazai ATM-piac 70 százalékát fedik le. Jelenleg 2 darab, a vakok és gyengénlátók számára is teljes értékűen használható bankjegy-automata működik az országban, ezeket Budapesten és Debrecenben üzemelteti a Volksbank. Információnk szerint ezek pontosan ugyanolyan típusúak, mint az OTP automatái, csak egy több százezer forintos szoftver és a hangos kommunikáció diszkrét biztosítására fejhallgató-kimenet található bennük, valamint el vannak látva Braille-írással is.