Tizenhárom poszt-szocialista országban vizsgálták meg kutatók, hogy a lakosok közül mennyien tartják magukat elsősorban európainak, vagy nemzetük polgárának, vagy régiójuk lakosának. A kutatásból kiderült, hogy az európaiság alig több, mint minden tizedik kelet-európai lakos identitásának legfontosabb eleme. Szlovéniában az átlagnál kiugró mértékben magasabb, Oroszországban pedig jóval alacsonyabb az európaiság érzete.
A megkérdezettek több mint negyede nemzeti identitását tartja a legfontosabbnak. Különösen nagy a nemzeti identitás súlya a volt Szovjetunió tagországaiban, valamint Bulgáriában. Lengyelország azzal tűnik ki az összes többi ország közül, hogy itt a regionális identitás minden másnál erősebb.
Magyarországon a megkérdezettek 10 százaléka vallja magát elsősorban európainak - derül ki a TÁRKI kutatásából. Az itt lakók közel 30 százalékának a magyarság a legfontosabb és 27 százalék tartja magát elsősorban szűkebb régiója lakosának, .
Az összes országról elmondható, hogy csak a megkérdezettek közel kétharmada tudta besorolni magát ebbe a három kategóriába. A többiek vagy többféle (leggyakrabban a nemzeti és a regionális) identitás kombinációját (29%) vagy valamilyen más identitást jelöltek meg, illetve a megkérdezettek néhány százaléka nem tudott válaszolni a kérdésre.