Tízmilliárdos bevétel a honvédségi kiárusításból

13-14 milliárd forintos bevételre számít a Honvédelmi Minisztérium közel 150 létesítmény eladásából - írja a Népszabadság. Az egykor 120 ezer fős hadseregre szabott ingatlanállományból az üresen álló laktanyák mellett többek között raktárak, helyőrségi klubok, üdülők és sporttelepek kerülnek eladásra.

A sorkatonai szolgálat eltörlése - és az azt megelőző folyamatos létszámapadás - után már csak mintegy 30 ezer fős honvédségnek nincs szüksége az egykor 120 ezer főre szabott ingatlanállományra. Ezért mintegy 150 ingatlant kíván értékesíteni a Honvédelmi Minisztérium, amelyből 13-14 milliárd forintra számít - állítja a Népszabadság cikke.

A laktanyák mellett raktárak, helyőrségi klubok, kisebb-nagyobb üzlethelyiségek, (gyermek)üdülők és pihenőházak, horgásztanyák, sporttelepek, gyakorlóterek, lőterek, erdők és szántók is voltak a katonák használatában - és jelentős részben vannak is. A végeredmény: a hadsereget az ország területének vagy másfél százalékára kiterjedő vagyonkezelői joggal ruházták fel.

"Az ingatlanok elkótyavetyélése miatt a katonák üdülésre és művelődésre szerzett jogai forognak kockán" - érvel az eladások ellen a fideszes Simicskó István. Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alelnöke szerint a jóléti intézmények töredékét tartanák csak meg - az eladó ingatlanok között szerinte több mint harminc üdülő és csapatpihenő van -, ráadásul fennáll annak a veszélye, hogy a "végkiárusításban" a létesítmények ár alatt kelnek el.

Simicskó István ezért kezdeményezi, hogy a minisztert számoltassák el arról, mire akarja költeni a száz értékes ingatlan eladásából befolyó milliárdokat. Élesen bírálja ugyanakkor azt a gyakorlatot, amely szerint az ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerülő egykori katonai létesítményeket "MSZP-s városok" kapják.

"Az értékesítés nyilvános és mindenki számára átlátható eljárás keretében folyik" - ez már Keleti György honvédelmi bizottsági elnök álláspontja. A szocialista politikus szerint az sem titok, mire kell a bevétel: laktanya-felújításra, ingatlanfejlesztésre, szolgálati lakások vásárlására. Ráadásul a használaton kívüli ingatlanok őrzése és állagmegóvása évente milliárdokba kerül, vagyis feleslegesen folyik el a pénz. Szerinte Simicskó téved: ingyen kapott ingatlant az "ellenzéki" Debrecen és Kaposvár, meg a "kormánypárti" Nyíregyháza és Veszprém.

A honvéd vezérkar jelzi, hogy mire nincs szükség, a miniszter pedig dönt az értékesítendő ingatlanok kijelöléséről, de a tranzakcióra a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak - 250 milliós értékhatár felett a pénzügyminiszternek - is áldását kell adnia. A honvédség kezelésében levő létesítményt ekkor kivonják az állami tulajdoni körből, értékbecsléseket végeztetnek, nyilvános pályázatot írnak ki, és ha az ajánlatok között húsz százaléknál kisebb a különbség, az ingatlan ára versenytárgyaláson dől el - mondja Bocskai István HM-szóvivő

Tavaly hét ingatlanon sikerült túladni, a bruttó bevétel pedig 7,7 milliárd - nettó hatmilliárd - forint volt. A legdrágábban a rosszemlékű "VÁP-os" (katonai rendész) Kinizsi laktanya kelt el: a több mint tizenkét hektáros XI. kerületi ingatlant 6,25 milliárd forintért, vagyis jóval a becsérték feletti áron vették meg. 74 milliót hozott egy budai lakás is, öt rétsági telekért viszont mindössze ötmilliót adtak.