Túlélni a számháborúkat

Ami az egyiknek húsz, az a másiknak negyven. A politikusok a jelek szerint pártállástól függetlenül kedvelik a számháborúkat, és a különböző fórumokon egymásnak homlokegyenest ellentmondó adatokkal dobálóznak. Az [origo] alábbi összeállításában segítséget próbál nyújtani azoknak, akiket mindez nem riaszt vissza a viták követésétől. Négy területen - munkanélküliség, jövedelmek-árak, családtámogatás és nyugdíjak - gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat és a rendelkezésre álló számokat.

A Fidesz rendszeresen felrója a szocialistáknak az árameléseket, kedvenc példájuk erre a gázárak növekedése. A kormány szerint viszont csúsztatás a gázárak égbe szökéséről beszélni, mivel az ellenzék nem számolja bele a kompenzációt.

A gázárak attól függnek, hogy mennyit használ el a fogyasztó. Három kategória létezik: 1500 köbméter alatti, 1500 és 3000 köbméter közötti vagy 3000 köbméter feletti fogyasztás. Ezek különböző támogatást kapnak, ami lényegében annyit jelent, hogy minél többet fogyaszt valaki, annál többe kerül neki a gáz. Erről 2003-ban döntött a kormány, de a számlákban csak 2004 februárjában jelent meg az új rendszer következménye. Magyarországon egyébként a gázárak még mindig jóval alacsonyabbak a földgáz importárak alapján indokoltnál és az uniós áraknál is.

Az alábbi táblázat a vezetékes gáz köbméterenkénti árát mutatja, 2005-től a 20 köbméter/óra névleges teljesítményű gázmérővel rendelkező fogyasztóknak a sávonkénti támogatások figyelembevételével.

	1500 köbméter alatt	1500 és 3000 köbméter között	3000 köbméter felett
2002	39 Ft
2003	39 Ft
2004	41,5 Ft
2005	46 Ft	52 Ft	63 Ft
2006	46 Ft	52 Ft	67 Ft

Az általános áremelkedés mutatója a fogyasztóiár-index, ez jelzi a pénzromlás mértékét. Az első, összefoglaló táblázat azt ábrázolja, hogy milyen mértékű volt a drágulás 1998 és 2005 között. A Központi Statisztikai Hivatal nyomán az 1990-es árakat vesszük 100 százaléknak, tehát ha például az élelmiszereknél 479,8 szerepel 1998-ban, akkor az azt jelenti, hogy 8 év alatt az árak 4,798-szorosukra emelkedtek.

	Mind-össze-sen	Élelmi-szerek	Szeszes italok, dohány-áruk	Ruház-kodási cikkek	Ház-tartási Energia	Egyéb cikkek, üzem-anyagok	Szolgál-tatások
1998	517,7	479,8	430,6	450,0	1060,3	542,7	588,9
1999	569,5	493,7	480,1	497,7	1160,0	622,5	676,1
2000	625,3	539,1	532,9	526,6	1265,6	715,9	741,7
2001	682,8	613,5	592,6	554,5	1396,0	751,0	814,4
2002	719,0	646,6	650,1	576,7	1472,8	781,8	866,5
2003	752,5	664,1	719,5	594,0	1580,0	812,2	917,7
2004	803,7	707,3	800,8	614,2	1802,8	843,9	987,4
2005	832,3	725,0	826,9	615,5	1914,4	881,8	1042,0

	1 kg rövidkaraj	1 kg fehérkenyér	1 liter tej	1 kg narancs	Vonaljegy	Mozijegy péntek délutánra
2002	1060 Ft	146 Ft	151 Ft	198 Ft	94 Ft	427 Ft
2003	884 Ft	150 Ft	158 Ft	207 Ft	103 Ft	469 Ft
2004	842 Ft	170 Ft	168 Ft	234 Ft	118 Ft	517 Ft
2005	1030 Ft	176 Ft	157 Ft	226 Ft	133 Ft	550 Ft
2006	1000 Ft	169 Ft	161 Ft	238 Ft	149 Ft	574 Ft

	Minimálbér	Bruttó átlagbér	Nettó átlagbér
1998	19 500 Ft	67 764 Ft	45 162 Ft
1999	22 500 Ft	77 187 Ft	50 076 Ft
2000	25 500 Ft	87 645 Ft	55 785 Ft
2001	40 000 Ft	103 553 Ft	64 913 Ft
2002	50 000 Ft	122 482 Ft	77 622 Ft
2003	50 000 Ft	137 193 Ft	88 753 Ft
2004	53 000 Ft	145 675 Ft	93 783 Ft
2005. I.-IX.	57 000 Ft	154 631 Ft	101 299 Ft

Lényeges szempont, hogy a minimálbér és a létminimum hogyan viszonyul egymáshoz, vagyis a kapható legkisebb kereset mennyire elég az alapvető szükségletek kielégítésére. A létminimum ugyanis az az összeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos igen szerény, konvencionálisan alapvetőnek tartott szükségletek kielégítését, a statisztikusok részletesen kidolgozták például, hogy a különféle tápanyagokból, fehérjéből, vitaminokból mennyit kell megenni naponta, és ez mennyibe kerül. Míg 2000-ben egy egyedül élő felnőtt létminimumának háromnegyedét tette ki a minimálbér értéke, 2001-ben már valamelyest meg is haladta azt, 2002-ben pedig már a létminimum 116 százalékára növekedett. 2003-ban azonban ismét létminimumra esett vissza a minimálbér, 2004-ben pedig már el sem érte annak összegét.