Túlélni a számháborúkat

Ami az egyiknek húsz, az a másiknak negyven. A politikusok a jelek szerint pártállástól függetlenül kedvelik a számháborúkat, és a különböző fórumokon egymásnak homlokegyenest ellentmondó adatokkal dobálóznak. Az [origo] alábbi összeállításában segítséget próbál nyújtani azoknak, akiket mindez nem riaszt vissza a viták követésétől. Négy területen - munkanélküliség, jövedelmek-árak, családtámogatás és nyugdíjak - gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat és a rendelkezésre álló számokat.

A Fidesz az MSZP szemére veti, hogy szinte teljesen megszüntették a polgári kormány vívmányát, a családi adókedvezményeket, és az emberek búcsút mondhattak a 13. havi családi pótléknak is. A szocialisták viszont azt hangoztatják, hogy nekik köszönhetően 2006-ban már kétmillió gyerek után jár családi pótlék.

A 2006 januárjában bevezetett új családipótlék-rendszer összevonta a helyi önkormányzatok által folyósított rendszeres gyermekvédelmi támogatást, a családi adókedvezményeket és a családi pótlékot. Miután a rendszeres gyermekvédelmi támogatás beolvadt a családi pótlékba, annak alanyi jogon járó összege jelentősen megnőtt. Ugyanakkor 2006-ban megszűnt a 13. havi családi pótlék, melyet korábban augusztusban utaltak az iskolakezdés megkönnyítésére.

2006-tól csökkent azoknak a köre, akik igénybe vehetik a családi adókedvezményt. Csak bizonyos jövedelem alatt kaphatnak ilyen támogatást a legalább három gyereket nevelő családok, és a kedvezmény összege is lényegesen kevesebb lett.

A kormány idén a rászorulók számára bevezette a gyermekvédelmi kedvezményt, ami nem készpénz, hanem természetbeni juttatás: ingyenes étkeztetés bölcsődétől az alsó tagozat végéig, tankönyv- és tandíjtámogatás, valamint a kollégiumi térítési díj támogatása. Rászorulónak az a gyerek számít, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot, és a szülőknek nincs a törvényben meghatározottnál nagyobb vagyona.

Az Orbán-kormány alatt családi adókedvezményként egy gyermek után havi 3000, két gyermek után, gyermekenként, havi 4000, három gyermek után pedig, gyermekenként, havi 10 000 forint adókedvezményt lehetett igénybe venni. Az alacsony jövedelműek kiegészítő családi pótlékot kaptak. Az MSZP arra hivatkozva alakította át a családi adókedvezmény rendszerét, hogy szerintük a leginkább rászorulók estek így el a támogatástól, mivel minél kevesebb volt valakinek a jövedelme, annál kevésbé tudta igénybe venni a kedvezményt.

Mivel a Fidesz elsősorban az adókedvezménnyel segítette a gyereket nevelőket, a családi pótlék reálértéke jóval kisebb lett a ciklus végére. Az Orbán-kormány hatalomra kerülését követően 1998 legvégéig csak bizonyos jövedelem alatt járt a családi pótlék az egy vagy két gyerekeket nevelő családoknak, míg három vagy több, illetve tartósan beteg gyerek után alanyi jogon kapták a szülők az anyagi segítséget.

1999-ben némileg változott a rendszer, és a még nem tanköteles, illetve a fogyatékos gyerekek után is alanyi jogon járt az ellátás. A tanköteles és a még tanuló 20 éven aluliak után a szülő iskoláztatási támogatásban részesült. A két támogatás neve együtt nevelési ellátás volt. Ez a rendszer 2002-ben, a kormányváltáskor megszűnt, ismét a családi pótlék váltotta fel.