Megvan az első sértett csoport

Nem kellett sokáig várni, hogy Gyurcsány Ferenc korábbi jelzésének megfelelően megjelenjen az első olyan társadalmi csoport, amely sértve érzi magát a kormányzati reformtervek miatt. A tanárok szakszervezete hevesen tiltakozik a kötelező óraszám növeléséről, a bérek differenciálásáról, a nyolcosztályos iskolák megszüntetéséről szóló kiszivárgott tervek ellen. Eközben a kormány sokat sejtetően hallgat az elképzelésekről, amelyeket a Fidesz meglepő módon nem utasít el csípőből.

"Reggel óta csörög a telefonom, mert sorra hívnak olyan aggódó szülők, akikhez eljutott a tárca állítólagos tervének a híre" - mondta az [origo]-nak Lami Pál, a fővárosi, nyolcosztályos rendszerben működő Németh László Gimnázium igazgatója. Lami szerint óriási hiba volna az 1989-90 óta fokozatosan kialakult, sokszínű iskolarendszert ilyen módon átalakítani. "Valódi társadalmi igény van a nyolcosztályos gimnáziumokra, nálunk például négyszeres a túljelentkezés. A mi iskolánk volt az első, ahol ezt a képzési rendszert még 1989-ben bevezették, tőlünk vette át sok más iskola" - tette hozzá.

Az igazgató szerint az elmúlt másfél évtized alatt a 4, a 6 és a 8 osztályos középiskolák is keresték és megtalálták "saját arculatukat", és van, ahol a matematikai vagy a művészeti, máshol a nyelvi oktatás lett a leghangsúlyosabb. "Ez jól van így, hiszen a gyerekek is sokfélék. A nyolcosztályos képzés pedig nem jelent mást, mint hogy együtt tudnak haladni olyan tanulók, akik már korábban tehetséget mutattak valamiben" - mondta Lami Pál, aki egy hasonlatot is felhoz: "Ez olyan, mintha a tornasorba állított gyerekek közül a magasabbakat megpróbálnánk összenyomni, a kicsiket pedig megnyújtani csak azért, hogy egyformábbak legyenek."

"Azért nincs itt szó hátrányos szelekcióról, mert ha egy gyereket nem vesznek is fel a nyolcosztályosba, akkor is biztosított helye van más középiskolában, tehát nincs megfosztva a tanulás lehetőségétől" - magyarázta az iskolaigazgató.

A kiszivárgott hírek szerint azonban a kormánypártok épp azért tervezik a nyolcosztályos gimnáziumok eltörlését, hogy javítsák az esélyegyenlőséget. A terveket nem kommentáló Sipos János is megjegyezte a szerdai tájékoztatón: "Nem jó, hogy a nemzetközi összehasonlításban nálunk a legnagyobb a különbség az egyes iskolák teljesítményei között." A nyolcosztályos gimnáziumokkal szembeni érvek egyike ugyanis az, hogy ha már a negyedik osztály után külön kerülnek a tehetségesebb diákok, akkor felerősödnek az egyenlőtlenségek a különböző hátterű gyerekek között. További érv, hogy az egyik oka a gyenge PISA-eredményeknek épp az, hogy az iskolákban túl hamar - a negyedik osztály után - abbahagyják az alapképességek - olvasás, írás, számolás - fejlesztését.

Tiltakozó szakszervezet, megértő Fidesz

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tiltakozik az óraszámemelés ellen, mondván, nem igaz, hogy a tanárok nem dolgoznak heti negyven órát. Emlékeztetnek arra, hogy a pedagógusok nemcsak a tanteremben dolgoznak, hanem azon kívül is: készülnek az órákra, dolgozatokat javítanak.

Lami Pál, a Németh László Gimnázium igazgatója pedig azt mondja, ezek az elképzelések nehezen vágnak össze az alap- és középfokú oktatás fejlesztésével. "Ha valóban ezek a tárca tervei, mennyiben fognak a több óra miatt fáradtabb, leterheltebb tanárok magasabb szintű, nemcsak ismeretátadásra, hanem kompetenciafejlesztésre is kiterjedő pedagógusi munkát végezni" - tette fel a kérdést.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a Fidesz nem utasította el csípőből az állítólagos kormányzati terveket. A legnagyobb ellenzéki párt szakpolitikusa, Pokorni Zoltán - aki az Orbán-kormány idején oktatási miniszter is volt - szerdai sajtótájékoztatóján egyik mondatában "tisztességtelennek és meggondolatlannak" nevezte ugyan a sajtóban megjelent elképzeléseket, de kiderült, a konkrét lépések nem is állnak olyan távol tőle.

Mint fogalmazott, "nem ördögtől való" az óraszámok emelése, igaz, "ilyen differenciálatlanul, pusztán költségvetési szempontokat figyelembe véve" rossz intézkedésnek tartja. Megjegyezte azt is, ő maga sem tartja jónak a nyolcosztályos oktatási formát. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nem vált uralkodó struktúrává, jelenleg elenyésző számban működik, így az a kérdés, van-e ok a megszüntetésre, nem sérti-e ez a szabad iskolaválasztás jogát.

Gergely Zsófia