Egy nagy fül vizsgálja a vatikáni szerződést

A jelek szerint a kormány fontolgatja, hogy hozzányúl a vatikáni szerződéshez, amely a kisebbik koalíciós partner szerint túl nagy előnyöket biztosít a katolikus egyház számára. Hamarosan feláll egy bizottság a megállapodás értékelésére, ami baljós előjel lehet az egyháznak, de egyelőre mindenki nyugtatgatja őket. De vajon mi is áll a szerződésben és hogyan lehet rajta módosítani?

"Tíz év alatt új dolgok jelentek meg, megváltoztak a körülmények" - fogalmazott Wildmann János, amikor az [origo] a vatikáni szerződésről kérdezte. Erre szerinte jó példa, hogy a vatikáni szerződés megkötésekor kiegészítő támogatás még nem is létezett, csak későbbi törvények alkották meg. A vatikáni szerződés Wildmann szerint nyilván erre is vonatkozik, de át kell gondolni a rendszert. Szerinte fel kell tenni azt a kérdést is, amelyet sokszor az önkormányzatok hangoztatnak, hogy "hol van az egyház hozzájárulása" a finanszírozáshoz.

A vatikáni megállapodás "tapasztalatait értékelő" bizottság alakítását július elején jelentette be a kormány. Hiller István oktatási miniszter sem mondta ki nyíltan, mire készül a kormány a vatikáni szerződéssel kapcsolatban. Azt hangsúlyozta, hogy "én kiegyensúlyozott viszonyt akarok az egyházakkal, ezen belül a történelmi egyházakkal". Csak óvatosan jelezte, hogy "az egyházak és az általuk fenntartott intézmények finanszírozásában változások várhatók".

Az új bizottságot Tamás Pál, az MTA szociológiai intézetének igazgatója vezeti majd, tagjai többnyire vallásüggyel is foglalkozó egyetemi professzorok, tanszékvezetők, jogtudósok lesznek. Wildmann János a bizottságon belül is szeretné, ha nem válna politikai üggyé a szerződés megvizsgálása, de az nyilvánvaló, hogy érdekellentétek alakulnak majd ki, és ezeket valahogyan kezelni kell. Wildmann János szerint valószínűleg az lesz a feladatuk, hogy "egy nagy fül legyünk". Vagyis minden érintettet meg kell majd kérdezniük arról, pontosan mit is kellene változtatni.

Az első ülést július 26-án tartják, az érdemi munkát pedig augusztusban kezdik el, egy közvélemény-kutatással - nyilatkozta Tamás Pál szociológus, a hamarosan felálló bizottság elnöke. Ez a felmérés a korábbi kutatások adataival összevetve megmutatna egy évtizedes folyamatot, "képet adhatna arról, hogyan formálódott az emberek véleménye tíz év alatt például az egyházak szociális, oktatási, spirituális szerepéről vagy a vallásosság szerkezetéről" - mondta a távirati irodának adott nyilatkozatában a szociológus. Szeptemberig szeretnének elkészíteni, illetve elkészíttetni egy összefüggő pénzügyi áttekintést arról: az állam szerint mekkora támogatást adtak az egyházaknak, illetve hogy az egyházak szerint mennyit kaptak az elmúlt években. Emellett megvizsgálnák a külföldi gyakorlatot, valamint szakértőket hívnak a Vatikánból és Franciaországból.

A bíboros most nem foglal állást

Erdő Péter bíboros, prímás sajtóreferense az [origo]-nak azt mondta: "nincs itt az ideje, hogy nyilatkozzunk, ez most még nyitott kérdés". Erdő Péteren kívül a katolikus egyházból senki nem nyilatkozik a vatikáni szerződésről - mondta a sajtóreferens, hozzátéve: úgy vélik, az önkormányzati választások előtt nem lesz előrelépés a kérdésben, és addig is, amíg a bizottság munkájáról már többet lehet tudni, egy érvényes nemzetközi szerződés szabályozza az egyházfinanszírozást.

Erdő Péter egyébként a közelmúltban diplomatikusan nyilatkozott a vatikáni szerződés módosításáról. A miniszterelnök és az egyházak vezetőinek találkozója után azt mondta: számukra továbbra is fontos, hogy a szentszéki megállapodás érvényre jusson. A módosítás lehetőségéről pedig úgy nyilatkozott, hogy ha "a nemzetközi jog szerint járnak el a szerződő felek, akkor mindkettejük beleegyezésével lehet a megállapodást megváltoztatni".

Június közepén egy pécsi konferencián - amely az állam és az egyház viszonyáról szólt - Erdő Péter előadásában az egyházak támogatásával kapcsolatban azt mondta: "hiába a vágy, hogy növeljék az egyházak önfinanszírozó képességét, ez azért nem reális elképzelés, mert hiányzik a kezdőtőke". Szerinte ehhez jövedelmet hozó vagyont kellene juttatni az egyházaknak, de nem kapnak, csak a rájuk háruló szociális és egyéb feladatok köre bővül.

Csakis közösen

"Mindennek konszenzuson kell alapulnia" - hangsúlyozta az [origo]-nak Platthy Iván, aki szerint tíz év után időszerű is áttekinteni a vatikáni megállapodást, amire a szöveg szerint is lehetőség van, de csak mindkét fél beleegyezésével. "A dolgot valószínűleg majd a vatikáni-magyar vegyes bizottság elé kell vinni" - vélte a volt egyházügyi államtitkár. Szerinte ezután kerül majd sor a kapcsolódó törvények módosítására, de úgy, hogy a többi egyház se szenvedjen hátrányt. "Ez nem politikai kérdés, itt emberek szolgálatára kialakult szervezetek finanszírozásáról kell dönteni" - mondta végül Platthy Iván.

Minden bizonnyal lesznek azonban politikai felhangjai, bármilyen módosítási javaslat kerül is a kormány elé. Bár Tamás Pál is igyekezett megnyugtatni az egyházakat nyilatkozatában. Mint mondta, a munka nem arra irányul, hogy pénzt tartsanak vissza az egyházaktól; különben is elsősorban helyzetképet és elvi megoldási módozatokat, lehetőségeket kell majd a kormánynak bemutatniuk. Ha tesznek javaslatokat, nem olyan változtatásokat indítványoznak majd, hogy az egyház rosszabbul járjon, ne kapja meg mindazt, amit eddig - tette hozzá.

Wirth Zsuzsanna