A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
6
Ezüstérem
7
Bronzérem
6

Túl nagy falat volt a kormánynak a sumákolás

Vágólapra másolva!
Annak ellenére nem sikerült eddig a kormánynak az egészségügyben meglévő igazságtalanságokat, egyenlőtlenségeket felszámolnia, hogy a reform több elemének bevezetésétől is ezt várta. Az eddigi lépések közül egyelőre úgy tűnik, hogy leginkább a bevétellel járó és a megtakarítást hozó elemek működnek. A hálapénz továbbélését maga a miniszterelnök ismerte el.
Vágólapra másolva!

A reform egyik legtöbbet támadott elemének, a vizitdíjnak a bevezetése mellett az egészségügyi reform fő irányait kijelölő kormány-előterjesztés, a Zöld könyv azzal érvelt, hogy bármilyen kis összegű lakossági önrészfizetés is képes visszaszorítani a hálapénzt. Ezzel szemben a kormányfő által az Országgyűlésben idézett Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó cég által márciusban készített felmérés arra a következtetésre jutott, hogy "a vizitdíj nem feltétlenül szorítja vissza a hálapénzt!"

A vizitdíj tehát ezen a téren nem váltotta be kormány reményeit és nem is úgy valósult meg, ahogy azt a tárca eredetileg tervezte. Az eredeti elképzelés az volt, hogy fizessen mindenki, a rászorulók pedig majd visszaigényelhetik a pénzt. Ennek előnye, hogy az ellátást gyakran igénybevevők is megtapasztalnák, hogy semmi sincsen ingyen.

A végül bevezetett rendszerben viszont egyes csoportok mentességet kapnak, ami miatt ez az elképzelés is csorbul. A Zöld könyvben például még az szerepelt, hogy 3 éves korig mentesülnek a díjfizetés alól a gyerekek, később ez 6, majd 18 éves korra tolódott ki. Időközben a mentességet kitejesztették a különbőző tartós beteségben szenvedőkre, illetve azokra a rendőrökre, tűzoltókra, akik bevetés közben sérülnek meg. A mentesülők körének bővülését az SZDSZ ellenezte, az MSZP viszont támogatta.

A vizitdíjhoz fűzött várakozások közül egy teljesült, mégpedig az, hogy csökkent az orvos-beteg találkozások száma. A Magyar Kórházszövetség áprilisi felmérése szerint a kórházak 36 százalékának csökkent, 63 százalékának változatlan maradt, 1 százalékának pedig nőtt a forgalma. A járóbeteg-ellátók 60 százalékának áprilisban csökkent, 40 százalékának változatlan maradt a forgalma.

A hozzáférés igazsága

Az ellátórendszer átalakítása sem pontosan a kitűzött célok mentén történt meg. A Zöld könyv azt rótta fel a régi rendszernek, hogy túl sok a kórház, ráadásul azok területileg igazságtalanul oszlanak el, például a fővárosi betegek előnyben vannak a vidékiekkel szemben. Áprilistól 16 ezer aktív kórházi ágy megszűnt ugyan, ami drasztikus leépítés, de több vidéki kórházban annak ellenére sem szűnt meg az aktív ellátás, hogy az szerepelt az egészségügyi tárca terveiben. Nem beszélve arról, hogy az Államreform Bizottság 2010-ig a jelenlegi 155-ről 120-ra akarta csökkenteni a kórházak számát, amiből semmi nem lett.

A fővárosban áprilistól három kórház (Schöpf-Merei, Lipótmező, Svábhegyi Gyermekkórház) megszűnt, több kórház összevonása pedig jelenleg is zajlik. A felesleges kórházi osztályok megszüntetésével több párhuzamosságot is kiiktattak. Ennek ellenére továbbra sem számolták fel azt a Zöld könyvben kifogásolt állapot, hogy a fővárosban két villamosmegállóként kórház áll. A lakosság közeli ellátások (háziorvosi rendszer, járóbeteg szakellátás) lényegi átalakítása el sem kezdődött. Ennek elmaradását Gyurcsány Ferenc kormányfő is kifogásolta, a miniszterelnök egy januárban tartott konferencián úgy fogalmazott: lehet, hogy a kórházak átalakítása előtt a háziorvosi rendszert kellett volna rendbe tenni.

Az ágyszámcsökkentések mellett megváltoztatták a kórházak finanszírozását is. Ennek lényege, hogy tavaly júliustól az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem fizet automatikusan minden elvégzett műtét után, hanem meghatározta, hogy havonta hány beavatkozást finanszíroz. A kormány ezt azzal indokolta, hogy a kórházak ne kezeljék fekvőbetegként a nagyobb finanszírozás reményében azokat a betegeket, akiket el lehetne látni az olcsóbb járóbeteg-ellátásban is. Ez az elképzelés maradéktalanul megvalósult.

Kórházak kontra betegek

Átláthatóságot segítette volna az is, hogy a halasztható műtétekre várók listáját a kórházaknak közzé kellene tenniük az interneten. A kormány szerint ennek célja, hogy a betegek hálapénz ellenében ne kerüljenek előrébb az orvosok noteszeiben. Az egészségügyi tárca májusi adataiból azonban kiderül, hogy a kórházaknak mindössze 24 százaléka vezet várólistát, miközben ezt január óta törvény írja elő.

Több kórházban, a Népszabadság cikke szerint például úgy kerülik ki a várólistákat, hogy néhány ágyat alvállalkozónak adnak ki, akik pénzért azonnal elvégzik azokat a nem halasztható műtéteket, amelyekre a csak a tb-t fizető betegek akár hónapokat is várhatnak. Ez illegális, mert ehhez a kórház infrastruktúráját és személyzetét használják. A kórházak gyakorlatát problémásnak tartja a betegjogok betartásának ellenőrzésére létrehozott Egészségbiztosítási Felügyelet is.

Nem sikerült a kórházakat átláthatóbbá tenni a betegek tájékozódását segítő listák nyilvánosságra hozatalával sem. Az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján közzétett listákon ugyanis egyelőre nem szerepelnek olyan adatok, amelyek alapján az állampolgárok következtethetnének arra, hogy egy adott kórházban, milyen az ellátás minősége. Hiányoznak például azok az adatok, hogy hányan halnak meg egy kórházban vagy hogy mekkora a kórházi fertőzések aránya. A betegvédő hivatal viszont több olyan kórházat is elmarasztalt idén, ahol sérültek a beteg jogai.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!