A pénzért tűrnek a védtelen szórólapozók

Életveszélyes és teljesen szabálytalan a szórólapok osztogatása a kereszteződésekben, mégis sok diák ezt választja nyári munkaként. A munkaközvetítő cégek legálisan szervezik be a tizenéveseket, akik már másfél órával később egy forgalmas kereszteződésben lavírozhatnak az autók között. Munka közben a KRESZ szerint szabálytalankodó gyalogosnak számítanak, ezért a rendőrök is megbírságolhatják őket. Pedig ha az útpadkát tisztítanák, akkor gondosan elkerítenék őket, és hatóság ellenőrizné a biztonságukat.

Pirosra vált a lámpa, lassan felsorakoznak egymás mögött az autók a főváros egyik forgalmas kereszteződésében. Azonnal be kell perdülniük a pöfögő járművek közé a szórólapot osztogató fiataloknak, ha a nem egészen egyperces várakozás alatt legalább 4-5 sofőrnek el akarják sózni az éppen aktuális terítenivalót. Van, hogy átcikáznak a másik sávba is, ha ott mutatkozik több fogadókészség a prospektusra. Megint vált a lámpa, hátralépnek az autótól, közben tíz centire tőlük már robognak tovább a kocsik, buszok a reggeli csúcsban.

"Meg lehet szokni, meg azért számítunk arra, hogy az autósok figyelnek" - mondta az [origo]-nak Peti és Gergő, akiket munka közben kérdeztünk az Üllői út és a körút sarkán. Most fejezték be a szakközépiskolát, gondolták, nyáron keresnek egy kis pénzt, amíg ki nem találják, hogyan tovább. Egyikük szülei sem örülnek neki, hogy benn járkálnak az autók között, egyrészt, mert veszélyes, másrészt egészségtelen, hogy órákon át közvetlen közelről szívják be a kipufogógázt. "Az egész megáll az orrunkban, utána nem is érzünk semmit, tönkreteszi a nyálkahártyát" - magyarázzák. "Akkor mi a jó ebben? Csak a pénz" - válaszolják, majd eszükbe jut még egy előny: kötetlen a munkaidő, ha bulizni akarnak, akkor nem jönnek. Hétszáz forintot kapnak egy órára, ha csak négyszer jönnek ki egy héten, akkor havi 25-30 ezer forintot keresnek.

A neonmellény égő

Láthatósági mellény sokukon nincs, csak egy reklámsapka annak a cégnek a logójával, amelynek a reklámanyagát osztogatják (igaz, akad olyan cég, amelyik ilyen mellényre nyomtatja reklámját, így egyszerre népszerűsíti magát és nyújt valamennyi védettséget a szórólapozóknak). Hiába lennének sokkal szembetűnőbbek, nem vennék fel a mellényt, mint mondják, "az égő". "Már volt, hogy elindultak a kocsik, én meg bennragadtam a sávok között. De általában ki szoktak engedni" - magyarázza Gergő, ugyanakkor elismeri, az öccse is eljött volna vele, de nem hagyta. Szerintük ugyanis tizennyolc év alatt senkinek nem kellene megengedni ezt a munkát.

Bár erre nem hívták fel a figyelmüket az őket foglalkoztató cégnél, tisztában vannak azzal, hogy szabálytalan a munkájuk, "végül is az úttesten rohangálunk". Ezért figyelik, jár-e arra rendőrautó, és nevetve mesélik el, hogyan tesznek olyankor úgy, mintha csak ácsorognának, még ha teljesen átlátszó is, miért van kezükben egy köteg papír. Sokan rájuk sem néznek, 10 sofőr közül 3-4 veszi csak el a szórólapot, a többiek közt akadnak "bunkók, akik beszólnak".

Felhívtuk az ingyenes munkavédelmi információs szolgálat zöldszámát azzal: mégis mit tehet, aki ugyan örül, hogy munkát vállal nyáron a gyerek, de nem akarja, hogy a kocsik közt rohangáljon. A szakember - mint jelezte, privát - véleménye az volt, hogy ő a szülők helyében biztos nem engedné a szórólapozást. Elmagyarázta, hogy maga a munka legális, de mivel közúton történik, "abszolút szabálytalan", amit ráadásul munkabiztonsági szempontból nem is vizsgálhatnak.

Kockázat van, kockázatelemzés nincs

Valóban nem ellenőrizzük a szórólapozást munkavédelmi szempontból, mert közúton történik, így nem tartozik a hatáskörünkbe - mondta Bánné Koncz Zsuzsa, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség főosztályvezető-helyettese. Így hiába igaz, hogy a diákok tulajdonképpen szervezett munkavégzés keretében osztogatják a papírokat, a munkakörülményeket a felügyelőség nem ellenőrizheti, a kereszteződések, utak ugyanis a rendőrséghez tartoznak.

A munkabiztonsági főosztály vezetőhelyettese elmagyarázta azt is, hogy a munka veszélyességének felmérésére - ha egy "klasszikus munkahelyről" lenne szó - kockázatelemzést is kellene végezni. Ez feltárná a veszélyhelyzeteket, és meghatározná azt is, ezek ellen hogyan lehet védekezni. Így járnak el akkor is, ha mondjuk az útburkolat vagy a járdaszegély felújítása miatt építőmunkások dolgoznak az úttesten. Ez akkor építési munkahelynek számít, a munkások biztonsága érdekében elkerítik, ezt a többi biztonsági óvintézkedéssel együtt a felügyelet ellenőrzi is.

Hozzánk tartozik, de nem munkáról, hanem egy közlekedési szabálysértésről van szó, az ellen pedig fellépünk - pontosít Szécsi Tibor, a BRFK forgalomszervezési és megelőzési osztályának vezetője. A KRESZ értelmében ugyanis a szórólapot osztogató diák valójában egy olyan gyalogos, aki szabálytalanul tartózkodik az úttesten. Ezért a rendőrnek intézkednie kell vele szemben, ami azt jelenti, hogy figyelmeztetheti vagy akár tízezer forint bírságot is kiszabhat rá. Legsúlyosabb esetben pedig feljelenti a gyalogost, akire ebben az esetben 30 ezer forintos szabálysértési bírság vár.

"Nem lehet az úttesten rohangálni, és borzalmasan veszélyes" - mondta a rendőr őrnagy, aki helyszínelt már olyan esetnél, ahol a kocsisorok között dolgozó virágárust ütött el egy kamion, de előfordult, hogy egy újságokat áruló férfi sérült meg. Szécsi Tibor is az útépítők példáját hozta fel: ők is csak több hatóság engedélye alapján, egy adott, elkerített részen dolgozhatnak az úttesten.

Nem kényszer

"Senkit nem kényszerítünk arra, hogy az utaknál szórólapozzon, ha nem érzi magát biztonságban" - jelentette ki az [origo]-nak Brázda Péterné, a diákmunkákat szervező Fürge Diák iskolaszövetkezet irodavezetője. Elmondta, hogy rendelkezésre állnak láthatósági mellények, de a diákokat nem kötelezhetik ezek viselésére. "Ez csak lakott településen kívül, illetve szürkületben lenne kötelező, a diákok pedig forgalmas piros lámpás kereszteződéseknél sétálnak be az autók közé"- magyarázta.

Előfordult már, hogy a diák jelezte: szülei kifejezetten kérik, hogy ilyen munkát ne vállaljon el. Ugyanakkor a többség szívesen választja, mert nemcsak nyáron, hanem egész évben űzni lehet, mégpedig elegendő napi négy órában. Hátránya viszont, hogy egy helyszínre inkább csak egy diákot küldenek, a legtöbben pedig jobban szeretnek másokkal együtt dolgozni. "Abból viszont inkább csak beszélgetés lesz" - jegyezte meg az irodavezető. Ráadásul ez az a diákmunka, ahol a leggyorsabban be lehet állni: nem kell orvosi papír, nincs betanítás, így a jelentkező akár már másfél óra múlva terítheti a reklámanyagot valamelyik kereszteződésben.

Gergely Zsófia