Aljasság és nosztalgia: könyvek Kádár Jánosról és koráról

Kádár János a Szovjetunió kegyelméből Magyarországot irányító állampárt első embere volt 1956 és 1988 között, nevét történelmi korszak viseli. Erről a korról egyre kevesebbet tudunk, hiszen felejtenek és meghalnak a tanúk, ugyanakkor egyre többet is, azoknak a kutatóknak, újság- és emlékíróknak a jóvoltából, akik újabb és újabb szempontokból vizsgálják az időszakot.

Oplatka András:
Egy döntés története - Magyar határnyitás, 1989. szeptember 11. nulla óra
Helikon, 339 oldal, 3990 Ft

Célkitűzés
1989. szeptember 10-én, vasárnap este a Magyar Televízió A hét című műsorában Horn Gyula akkori külügyminiszter bejelentette, hogy megnyitják a magyar határt Ausztria felé az NDK ott várakozó állampolgárai előtt. A lépés történelmi jelentőségét jól illusztrálja a német újraegyesítést levezénylő Helmut Kohl szállóigévé vált megjegyzése, amely szerint a berlini falból a magyarok verték ki az első téglát. Oplatka András arra vállalkozott, hogy feltárja, hogyan jutott el a magyar kormány a határnyitáshoz és egyúttal helyre tegye az ezzel kapcsolatos tévhiteket és ellentmondásos információkat.

Megvalósítás
A határnyitás történetében magyar, német és szovjet szálak keverednek, a kibogozásukra tehát ideális Oplatka András, a Budapesten született, de Svájcban élő történész-újságíró, aki a Neue Zürcher Zeitungot tudósította Moszkvából és Budapestről is. A könyv címében vállalt feladatot teljesítette: a szerző saját bevallása szerint kereken hetven interjút készített - köztük Mihail Gorbacsovval és Helmut Kohllal -, és a szövegből kiderül az is, hogy emellett rengeteg levéltári anyagon is átrágta magát. Oplatka alapossága példa lehet minden újságíró számára, stílusa azonban helyenként nehézkes. Tanulmányozhatta volna, mondjuk, a Watergate-ügyet feltáró egyik újságíró, Bob Woodward legjobb könyveit: míg ő képes annak elérésére, hogy az olvasó úgy érezze, szinte ott ül az Ovális Irodában a nagy döntések meghozatalakor, addig Oplatkának ez nem sikerült.

Forrás: MTI

Nosztalgia
Az Egy döntés története dokumentumkönyv, amelynek öltönyös politikusok, diplomaták, állambiztonsági és határőrségi vezetők a szereplői. A késő Kádár-kor kisembereinek életével, a demokratikus átalakulás részleteivel, a politikai ellenzék kibontakozásával - érthető módon - nem foglalkozik, viszont így is érződik belőle, hogy milyen izgalmas időszak volt ez Magyarország történetében. A könyvből kiderül ugyan, hogy a vasfüggöny lebontása mellett az egyik nem túl fennkölt érv az volt, hogy nincs pénz a fenntartására és gyakran zajlottak pitiáner viták a pártközpontban és a minisztériumokban, több szereplő azért így is tisztában volt azzal, hogy egy történelmi jelentőségű döntést készítenek elő.

Tanulság
Az NDK-sok kiengedése jótett volt a Nyugat szemében, ezért a rendszerváltás után mindenki büszke volt rá, különösen Horn Gyula, aki a határnyitásról szóló bejelentést megtette. A könyvből azonban kiderül, sok torzított és valótlan információ terjedt el a történtekről. Oplatka kutatásai során arra jutott, hogy a miniszterelnök Németh Miklósé volt a főszerep a határnyitásban, nem pedig Horné. Kiderül: az sem feltétlenül igaz, hogy a szovjetek háta mögött hozta meg Magyarország a döntést, informálisan ugyanis értesítették a moszkvai elvtársakat arról, mire készülnek. A könyv azonban nemcsak az emberi gyengeségeket leplezi le, hanem rámutat arra is, hogy a végeredményben bátor történelmi tettként elkönyvelhető határnyitást mennyi - manapság is ismerős - szerencsétlenkedés és bizonytalankodás előzte meg azok részéről, akik kezében volt az ország sorsa.

Pethő András