Magukat védik a kórházak dolgozóik aláírásával

Felelősségvállaló nyilatkozat aláírását kérte legalább két kórház azoktól a dolgozóitól, akik nem akarják beoltatni magukat az újinfluenza ellen. A nyilatkozattal a dolgozók vállalják, hogy ha megbetegszenek, nem követelnek kártérítést a kórháztól, a beteg kártérítéséből pedig részt vállalnak. A tiszti főorvos szerint jó ötlet a kezdeményezés, a munkaügyi bíróság szerint viszont az esetleges perekben semmit nem számít.

Több kórház is aláíratott olyan nyilatkozatot a dolgozóival, amelyben az alkalmazottaknak vállalniuk kell a következményeket azért, ha nem adatják be maguknak a H1N1 elleni védőoltást. Az oltás beadása Magyarországon nem kötelező senkinek, ellentétben például a Hepatitis C elleni vakcinával, amely nélkül nem lehet például egészségügyi dolgozókat alkalmazni.

Falus Ferenc országos tiszti főorvos az [origo]-nak azt mondta: bár az újinfluenza elleni védőoltás nem kötelező, egyetért a nyilatkozatot aláírató kórházakkal. Falus ezt azzal indokolta, hogy szerinte felelőtlen az az egészségügyi dolgozó, aki az oltás elmulasztása miatt nem áll majd a betegek rendelkezésére a járvány idején. Falus szerint ráadásul az egészségügyi dolgozóknak élen kell járniuk az influenza elleni közösségi védelemben.

A veszprémi kórház október elején osztotta szét az oltást elutasító dolgozói között a nyilatkozatot - közölte az [origo]-val Rácz Jenő, a kórház főigazgatója, aki akkor volt egészségügyi miniszter, amikor a hazai vakcinát gyártó Omninvest 2006-ban 2 milliárd forintos állami támogatást kapott. Rácz közölte: az oltást elutasító dolgozó a nyilatkozattal vállalja, hogy nem él kártérítési igénnyel a kórházzal szemben, ha elkapja a H1N1-vírust. A főigazgató szerint, ha az oltást elutasító egyik dolgozó belehalna az újinfluenzába, akkor hozzátartozója kártérési pert is indíthatna a kórház ellen, a nyilatkozat ez ellen védheti a kórházat.

A veszprémi kórház nyilatkozata kitér arra is, hogy ha egy beteg bizonyíthatóan az oltást elmulasztó dolgozótól betegszik meg, és kártérítési pert akar indítani, akkor a kártérítést részben át lehet hárítani az oltást visszautasító dolgozóra. Rácz ezt ahhoz hasonlította, amikor egy orvos ittasan végzett el egy beavatkozást, vagyis az ő közvetlen felelőssége is megállapítható. A nyilatkozat aláírása nem kötelező. A főigazgató szerint azonban azért éri meg aláírni, mert egy lehetséges perben ezzel igazolni tudja minden dolgozó, hogy tudomásul vette a kórház tájékoztatását. A veszprémi kórház dolgozóinak harmada oltatta be magát, az oltást elutasító dolgozók fele írta alá a nyilatkozatot - mondta Rácz.

A Független Hírügynökség keddi híre szerint a dolgozóknak táppénzmegvonást is vállalniuk kell a nyilatkozat aláírásával. Rácz erről az [origo]-nak azt mondta, hogy a hírügynökség félreértette tájékoztatásukat, és tagadta, hogy ilyen terhet rónának a nyilatkozatot aláíró dolgozóikra.

Rácz nem tartja az egészségügyi dolgozók magánügyének vagy lelkiismereti kérdésének a vakcina beadását. "Egy egészségügyi intézményben a szakma szabályai szerint kell eljárni, nem a személyes meggyőződésünk alapján" - közölte, hozzátéve: az orvosszakma szerint ma a H1N1 fertőzés elleni első számú védekező eszköz a vakcina.

A H1N1 elleni vakcina nem jelent teljes védettséget a vírus ellen, és a beoltott orvosok is elkaphatják a fertőzést. Rácz erre azt mondta, hogy "az elvárható felelősséggel kell rendelkeznie a dolgozóknak": a fertőzöttek közül szerinte csak az tett meg mindent a vírus ellen, aki beoltatta magát, de mégis megbetegedett.

A veszprémi kórházban kidolgozott formulát később hírlevélben ajánlotta közel 400 tagjának - kórházaknak, szakrendelőknek - a figyelmébe az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete. Ari Lajos, a szakmai szervezet vezetője - aki egyben az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet gazdasági igazgatója - az [origo]-nak azt mondta: nem tudja, végül hány helyen íratták alá a nyilatkozatot. Ari szerint a rehabilitációs intézetben nem alkalmazták. Hasonló nyilatkozatot íratott alá viszont dolgozóival a Heim Pál Gyermekkórház - mondta az [origo]-nak Harmat György, a kórház főigazgatója. Harmat szerint a dolgozók ezzel vállalják, hogy egy kártérítési perben a kórház mellett rájuk is terhelhető felelősség.

Hiába íratott alá azonban a kórház felelősségvállaló nyilatkozatokat, a munkaügyi bíróság szerint az nem sokat számít egy esetleges perben. Suba Ildikó, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnökhelyettese az [origo]-nak azt mondta: a kártérítési felelősség ügyében mindig a hatályos jogszabályok szerint kell eljárni, ezt nem befolyásolja, ha a munkáltató különféle nyilatkozatokat is aláirat alkalmazottaival. Suba szerint gondatlan károkozás esetén is csak a dolgozó félhavi átlagkeresetéig tartozik felelősséggel a törvény szerint.

Szintén kifogásolja a felelősségvállaló nyilatkozatok aláírását az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ), amely az országgyűlési biztosok hivatalához fordult. Cser Ágnes az EDDSZ elnöke az [origo]-nak azt mondta: a nyilatkozatok miatt több dolgozó is megkereste őket, a panaszos dolgozók azonban nem nevezték meg a munkahelyüket, nehogy káruk származzon ebből. Cser az [origo]-nak a veszprémi és a Heim Pál kórházat tudta megnevezni.