A kimutatás Szijjártó Péter hivatalba lépésétől, azaz 2014. szeptember 23-tól érvényes. A jelenlegi miniszter ekkor vette át a posztot Navracsics Tibortól, aki az Európai Bizottság biztosa lett.
Az utazások között nagy nyilvánosságot kapott események is szerepelnek. A külügy listája szerint például Szijjártó Péter októberi pekingi látogatása 10 millió 216 ezer forintba került. A diplomáciai útra 6 fős testület kísérte el, szállásra azonban nem költöttek, az összeget szinte teljes egészében a repülőjegy tette ki.
Hasonló összegből, egészen pontosan 9 millió 148 ezer forintból repült el Szijjártó november elején Azerbajdzsánba, Japánba és Grúziába, ahogy a külügy írja, Georgiába. A hivatalos, három országot érintő látogatás mindössze hét napig tartott, és itt is a repülőjegy tette ki a költségek jelentős részét. Szijjártó látogatást tett az Egyesült Államokban és Kanadában is, a külügy adatai szerint ez négy ember részére hétmillió forintba került.
A tárcavezető távolabbi utazásai között szerepel még egy háromnapos moszkvai (3 millió 260 ezer forintért), egy Orbán Viktor delegációjának tagjaként Szöulban töltött négynapos vizit (4 millió 438 ezer forintért), valamint a többi közt egy látogatás a NATO brüsszeli központjába és az EBESZ tanácsülésére Baselbe. Ez utóbbira – Szijjártóval együtt – összesen nyolcan mentek, a belgiumi és svájci kitérő 4 millió 295 ezer forintba került, igaz, ebből csak a repülőjegy négymillió volt. Ez azt jelenti, hogy a nyolc ember a két európai országba fejenként félmillió forintért repült.
Külföldi látogatásokra természetesen nem mindig a külügyminiszter megy személyesen, fontos szerepet töltenek be a diplomáciában az államtitkárok és helyetteseik is. Számos nemzetközi találkozón ők képviselik a magyar államot, ezekből egy-kettőt pedig egzotikus helyeken rendeztek.
Ilyen volt például a VII. Bali Demokrácia Fórum, ahol október elején Íjgyártó István kulturális diplomáciáért felelős államtitkár képviselte Magyarországot. A festői szépségű indonéz sziget székhelyén megrendezett konferencián az ázsiai országok vezetői találkoznak évente, hogy a demokráciáról osszák meg tapasztalataikat.
És hogy miért utazott el ide a magyar államtitkár? Nos, a Külügyminiszter honlapján nem találtunk erre vonatkozó adatot, de a konferenciáén igen, eszerint Íjgyártó nemzetközi megfigyelő volt. A magyar államtitkárnak sűrű hete volt, Bali után ugyanis egyenesen Kairóba repült, ahol részt vett a gázai újjáépítési konferencia előkészítő rendezvényén. A teljes út, azaz hat nap kicsivel több, mint kétmillió forintjába került a külügynek.
Rutinos utazónak számít Mikola István, biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár is. Ő szeptember vége óta 13 alkalommal járt hivatalos minőségben külföldön. Részt vett például az ENSZ közgyűlésének 69. ülésszakán New Yorkban, de a hattagú delegáció a jelek szerint meglehetősen olcsón vett repülőjegyet az amerikai nagyvárosba, hiszen az útiköltség fejenként mindössze 134 ezer forint volt.
Ennél lényegesen többe került Mikola októberi útja a dél-koreai Puszánba, ahol a Nemzetközi Távközlési Egyesület tartotta meghatalmazotti konferenciáját. Ide hárman utaztak öt napra, összesen öt és fél millió forintért, a repülőjegy drága volt, egyenként 1 millió 600 ezer forint. Magyarország azonban elérte, hogy jövőre Budapest rendezheti meg a világ legkiemelkedőbb telekommunikációs vállalatait tömörítő szervezet konferenciáját. Ezt decemberben, Katarban jelentették be, Mikola természetesen ott is jelen volt (3 millió 300 ezer forintért).
Természetesen Latin-Amerika is fontos stratégiai partnere hazánknak. Altusz Kristóf, az európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a „kormány globális nyitási politikájához illeszkedően” novemberben egyhetes körutat tartott Kubában, Mexikóban és Ecuadorban. Csak egy kísérője volt, így került az út 4 millió 759 ezer forintba.
Nem maradt adós a külügyminisztérium a reprezentációs költségeinek nyilvánosságra hozatalával sem. Igaz, ezt szervezeti egységekre nem tudták lebontani, de a Parlament honlapján nyilvánosságra hozott dokumentumból kiderült, hogy a teljes tavalyi évben 109 és fél millió forintot fordítottak reprezentációs kiadásokra, ebből Szijjártó miniszterségének idejére 29 és fél millió jutott.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumban egyébként október 31-én kezdődött meg a törvény által előírt létszámleépítés. A bejelentés összesen 107 embert érint, de – mint az szintén a Mesterházy Attila írásbeli kérdésére adott válaszból kiderült – november végén még csak 43-an kapták meg a felmondólevelüket. Az Origo információi szerint ez főleg a technikai személyzetet és az adminisztratív munkatársakat érintette, megszüntették például a postázót, és karbantartókat is elküldtek a minisztériumtól.
Azt a minisztérium sem tagadta, hogy túllépték az engedélyezett létszámkeretet, de hivatalos álláspontjuk szerint ez három, rövid időn belül következő intézkedés következménye volt. Ezek egyike, hogy a tárca június 6-ától Külgazdasági és Külügyminisztérium néven fut, ezért feladatai is jelentősen kibővültek. A külügy szerint az sem mellékes, hogy a külszolgálatra pályázatot nyert munkatársak is a belföldi állomány létszámát gyarapítják mindaddig, amíg ténylegesen meg nem kezdik szolgálatukat a fogadó országban. Harmadszor pedig azért lépték túl az engedélyezett létszámot, mert eleve át kellett adniuk üres státuszhelyeket a Miniszterelnökségnek és az Igazságügyi Minisztériumnak az átszervezések miatt.