Jó ideje tart a hőség, és az előrejelzések szerint csak vasárnap jöhet az enyhülés. Otthon is nehéz elviselni a meleget, de a szerencsésebbek egy-egy ventilátor vagy klíma segítségével könnyebben átvészelik az éjszakai harminc fokokat. Más a helyzet azonban, ha megbetegszünk.
A legtöbb magyarországi kórházban nem választás kérdése, hogy 40 vagy 24 fokban gyógyulunk. A megfelelő hűtés hiánya évek óta probléma, betegek, hozzátartozók és dolgozók egyaránt szenvednek tőle, panaszkodnak miatta.
„A múlt héten néhány napra be kellett feküdnöm egy vidéki kórházba, kibírhatatlan volt. Szegény ápolónők
vizes lepedőkkel próbáltak minket átmosdatni, miközben ők maguk is izzadtak”
– mesélte egy beteg.
Aki mégis légkondicionált kórterembe kerül, annak vagy pénze van, vagy szerencséje. A magánkórházakban és az állami intézmények fizetős részlegein általában nem okoz problémát a meleg. Nem így a többi helyen.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) tájékoztatója szerint utoljára két éve végeztek átfogó felmérést a légkondicionálásról. Akkor 100 fekvőbeteg-ellátó intézmény összesen több mint 3 millió 200 ezer négyzetméter fűtött alapterületéből körülbelül 600 ezer négyzetméter rendelkezett hűtéssel.
Ez tehát a kórházak 20 százaléka,
bár a kép nem pontos, hiszen az alapterületbe olyan helyiségek is beletartoznak – például raktárak – amelyeket nem kell hűteni.
Az eltelt másfél évben valamennyit javult a helyzet, hiszen több új kórházi épületet is átadtak, ezekbe már mindenhol szereltek légkondicionálást. Ilyen például a Bács-Kiskun Megyei Kórház Kecskeméten, ahol már csak a szakrendelőkben okoz gondot a kánikula, de ott sem sokáig.
„A Nyíri úti új épület már eleve úgy épült, hogy legyen benne klíma, de máshova is beszereltük” – mondta az Origónak Svébis Mihály főigazgató.
A szakember szerint ez nagyon megdobja ugyan a villanyszámlát, de mindenképpen megéri, ezért már a szakrendelőkben is tervezik a klímát.
Ájuldoznak viszont a betegek és az orvosok is a szekszárdi kórház nőgyógyászatán – legalábbis Hadházy Ákos szerint, aki vasárnap a Facebookon kelt ki az áldatlan állapotok miatt. A Fideszből kilépett LMP-s politikus azt írta, hogy nemcsak a rendelőkben, de a nőgyógyászati műtőben sincs légkondicionálás.
Az, hogy egy műtőben 29-30 fokban dolgoznak az orvosok, teljesen nonszensz”
– mondta lapunknak is Hadházy Ákos. „A feleségem is ott szült, a kórtermek ablakain még függönyök sem voltak, én vittem be neki egy autós árnyékolót, a pár napos újszülöttek pedig pelenkában vannak kifektetve a meleg miatt” – tette hozzá.
A Tolna Megyei Balassa János Kórház főigazgatója szerint ennek egyszerű oka van: az épület több mint százéves és
annak is örülnek, ha gyógyszert tudnak venni.
„Sajnos, a kórházunkban valóban nincs mindenhol légkondicionálás, a létfontosságú helyeken azonban beszereltük. A nőgyógyászati műtőben a klímaberendezés meghibásodása miatt egy napig valóban voltak problémák, de azóta kijavítottuk” – mondta Kondákor István.
A rossz anyagi helyzetben lévő kórházban nemcsak a hűtés beszerelése jelentene óriási költséget, hanem az üzemeltetése is, hiszen rendkívüli mértékben megemeli az áramszámlát.
„Tisztában vagyunk vele, hogy ez nagyon kellemetlen, és mindenhogy próbálunk segíteni, de a kánikula szerencsére csak néhány hétig tart, a pénzt viszont fontosabb dolgokra, például eszközök beszerzésére kell költeni” – mondta a főigazgató.
Szekszárd mellett az egész országban kötelezően írják elő a hűtést a műtőkben és más helyiségekben is. Az ÁEEK tájékoztatása szerint ide az egyes gyógyszer- és vérkészítmények tárolására szolgáló raktárak tartoznak. Egy operálóhelyiség hűtését természetesen nem ugyanúgy oldják meg, mint egy irodáét vagy akár egy rendelőét – erről már Turcsán László, a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház műszaki osztályának vezetője mesélt.
Míg egy irodai légkondi a belső levegőt hűti és keringeti, a műtőkben ez elképzelhetetlen lenne.
A kórházak operálóhelyiségeiben működő klimatizáció a külső friss levegőt megszűri és sterilizálja, majd befújja, ezután pedig visszaengedi a szabadba, így biztosítva, hogy semmilyen kórokozó ne jusson át a rendszeren. Ennek tisztítása bonyolult és drága, hiszen már egy szűrőcserénél is sterilizálni kell az egész berendezést.
A Péterfyben egyébként valamivel jobb a helyzet, mint az ország többi részén, az orvosi szobákban és a rendelőkben is van klíma, a kórtermekben azonban csak elvétve. Utóbbi helyeken árnyékolással, függönyökkel próbálnak segíteni a betegeken.
Hőszigeteléssel, árnyékolással és a nyílászárók cseréjével oldják meg a régebbi épületek hűtését a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban is. Rácz Jenő főigazgató szerint így
legalább 10 fokkal hűvösebb van, mint a szabadban,
de azért azzal persze ő is tisztában van, hogy 40 fokban ez sem ideális.
Az intézményben az elmúlt években jelentős fejlesztéseket végeztek, az új épületekben mindenhol alapfelszereltség a klíma, és természetesen a műtőkben és az intenzív osztályokon is működik a hűtés. A fejlesztésekre az intézmény 12 milliárd forintot nyert pályázatokon.
„A telephelyeken, például a pszichiátrián és a járóbeteg-ellátáson sajnos még mindig komoly probléma a kánikula” – mondta a főigazgató.
Ahol nincs légkondicionálás, ott egyelőre innovatív megoldásokkal próbálkoznak. Kivétel nélkül minden főigazgató megemlítette, hogy
kánikulában szellőztetnek, függönyöket szerelnek fel, átmosdatják a betegeket, és gyakrabban osztanak folyadékot.
Persze minden nővérrel előfordult már, hogy egy vadonatúj épületszárnyban éppen a túl erős légkondicionálás miatt panaszkodott egyik-másik beteg. Hogy velük mi a teendő? A nővérkék szerint egyszerű. Vagy takarózzanak be, vagy kérjék át magukat egy hűtés nélküli kórterembe. Garantáltan nem fognak fázni.