Az eddig sem volt titok, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése nehéz feladat elé állította az általános és középiskolákat, ráadásul idén szeptembertől már az összes évfolyamon kötelező lett a napi torna. A májusi adatok szerint összesen
239 intézmény volt tornaterem és tornaszoba nélkül
az országban, ezek főleg vidéki iskolák, ahol a kicsiket jó időben az udvaron, hidegben pedig kultúrházakban tornáztatják.
De mi a helyzet azokban a – főleg budapesti – kerületekben, ahol mindez nem megoldható? Nem kellett hozzá hosszú nyomozás, hogy kiderítsük: van, ahol egészen drasztikus ötletek is felmerültek.
Az egyik legrosszabbul érintett kerület a budapesti belváros, ahol
zöldfelület nem sok, oktatási intézmény annál több van.
A legtöbb iskolaépület a 19. század végén épült, amikor ügyeltek már ugyan a testedzésre, de arra nem gondoltak, hogy lesz olyan idő, amikor több száz gyereknek kell majd biztosítani a lehetőséget a mozgásra a falak között. A legtöbb iskolában így csak egyetlen tornaterem és egy falakkal körbevett, betonnal borított udvar van.
Az igazgatók már eddig is megpróbáltak mindent megtenni, hogy megoldják a problémát, most pedig váratlan segítséget kaptak a belváros-lipótvárosi önkormányzattól, igaz, egy elég drasztikus javaslat formájában. A képviselők az október végi rendkívüli testületi ülésükön arról tárgyaltak: módosítsák úgy a kerület építési szabályzatát, hogy
az iskolaudvarok fölé esetleg ideiglenes tetőt vagy sátrat húzzanak fel.
Az előterjesztő, Szágerné Fazekas Éva az Origónak azt mondta, az oktatási bizottság alelnökeként gyakran találkozik az iskolák igazgatóival. Egy ilyen alkalommal kezdtek el azon gondolkozni, hogyan lehetne megoldani a hely szűkösségét.
„Elérhető megoldásnak tűnt, hogy az udvarban lévő pályákat befednék” – írta.
Azt ugyan még nem tudni, hogy mindez mennyibe kerülne, de az iskolák nem vetették el a javaslatot. Körkérdésünkből kiderült, hogy a legtöbb iskolában jó ötletnek tartják az udvarok ideiglenes lefedését, már csak azért is, mert jelenleg a lehető legváltozatosabb eszközökre van szükség, hogy minden évfolyam tudjon naponta tornázni.
A Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnáziumban például a hatodikosokat a Klik és az önkormányzat által biztosított
bérelt buszokkal viszik a XIV. kerületbe pingpongozni.
Több évfolyamot pedig ugyanígy hordanak úszni a Margitszigetre.
Arapovics Miklós igazgató az Origónak megerősítette: ők is hallottak az udvar esetleges befedéséről, és támogatnák is.
November és március között, amikor hideg az idő, nem lenne rossz megoldás”
– nyilatkozta az iskolavezető.
Információink szerint a mindennapi testnevelés bevezetése megkönnyítheti azoknak a dolgát is, akik már régóta lobbiznak egy belvárosi uszodáért. Régen a Molnár utcában volt egy, de be kellett zárni. Az önkormányzaton belül azóta már többen is felvetették, hogy újra nyíljon meg, hiszen így a kerületi iskolák is sokkal könnyebb helyzetbe kerülnének. A helyszínen nemcsak úszómedencét, hanem akár sporttermeket is ki lehetne alakítani.
Még bonyolultabb lesz a helyzet, ha az Emberi Erőforrások Minisztériuma tényleg bevezeti a futballoktatást a kerettantervbe. Ezzel tovább bonyolódna a mindennapos testnevelés.
Az általunk megkérdezett tornatanárok úgy fogalmaztak:
még a mindennapos tornaórákhoz sincsenek meg a feltételek, nemhogy a sportágspecifikus képzéshez.
„Mi úszni visszük a gyerekeket, papíron két órában, de csak egyet úsznak, a másik tornaóra az, hogy gyalog sétálunk az uszodáig" – mondta egyikük.
Még ha támogatja is a kormány a javaslatot, kérdéses, egyáltalán mikor kerülhet sor a belvárosra, hiszen a tornatermek építése lassan halad. A beruházások a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra program keretein belül készülnek, három ütemben összesen kilencmilliárd forintot szánnak rá a költségvetésből. A tervező, a beruházó és az építtető minden esetben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítása alatt álló Nemzeti Sportközpontok.
Rétvári Bence államtitkár szeptemberi írásos válaszából az derült ki, hogy még csak az első ütem kezdődött el, de abban is csak 25 település vesz részt. A következő évben összesen
három darab tornaszoba és 22 tornaterem építését készítik elő,
elsősorban hátrányos vagy halmozottan hátrányos területeken. Kérdéses viszont, hogy addig mi lesz azzal a további 214 településsel, ahol még a legelemibb feltételei sincsenek meg a mindennapos testnevelés megtartásának.