Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az európaiak inkább pesszimisták, a megkérdezettek 61 százaléka szerint rossz irányba mennek hazájában a dolgok. Ebben valószínűleg szerepet játszik, hogy az EU teljesítményével a többség elégedetlen, és borúlátóak a várakozásaik az Unió gazdasági kilátásaival kapcsolatban is.
A negatív vélekedések ellenére azonban az EU-s állampolgárok kétharmada nem támogatná országa kilépését az integrációból
– ezt mutatja a Századvég Alapítvány megbízásából az év elején az összes uniós tagállamban lefolytatott közvélemény-kutatás eredménye.
Lánczi Tamás, a kutatást vezető Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint a lakosság és az Európai Unió kapcsolata egy nehéz házassághoz hasonlítható. Még van bizalom a felek között a problémák orvoslására, de ha erre nem kerül sor, akkor jöhet a válás. Ehhez hasonlóan
a polgárok többsége még bízik a jelenlegi vezetőkben,
de ha az Unió politikájában nem lesz változás, akkor a kiábrándulás után másokhoz – valószínűleg az euroszkeptikus és nyíltan EU-ellenes pártokhoz – fognak fordulni a válaszokért.
Csornai Zsuzsanna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője arra számít, hogy a brexit után rövidtávon inkább a reformhangok erősödhetnek meg az Unióban, a közhangulatot hosszú távon pedig az határozhatja meg, hogy miképpen alakul a britek kilépése, és milyen hatásai lesznek.
A Századvég Alapítvány az EU mind a 28 tagállamában vizsgálta az Európai Unió társadalmának gazdasági várakozásait és az EU teljesítményével, a migrációs válsággal valamint a terrorveszéllyel kapcsolatos attitűdjeit. A kutatás során január közepe és február eleje között országonként 1000 embert kérdeztek meg telefonon.
A megkérdezettek egyharmada gondolja úgy, hogy az országában jó irányban haladnak a dolgok,
majdnem 60 százalékuk azonban inkább negatívan ítéli meg a jelenlegi folyamatokat.
Az emberek majdnem fele arra számít, hogy egy év múlva az EU-s országok gazdasági teljesítménye gyengébb lesz a mostaninál, és csak negyedük bízik az erősödésben.
A folyamatok értékelésében jelentős különbségek vannak az egyes országok között. A migrációs válság által érintett országok lakói pesszimistábbak az átlagnál – Görögországban például a válaszolók majdnem 80 százaléka gondolja, hogy rossz irányban mennek a dolgok, de a gazdasági szempontból sokkal jobban teljesítő Németország, Ausztria vagy Svédország lakói sem látják jónak országuk helyzetét.
Az illegális migrációt az összes EU-s polgár 84 százaléka tartja problémának, és 70 százalékuk szerint a muszlimok számának gyors növekedése komoly fenyegetés. Ebben a kérdésben is jelentős a megosztottság aszerint, hogy mennyire érinti őket a migráció. De még olyan kevésbé érintett országokban is, mint Írország vagy Luxemburg, a megkérdezettek több mint kétharmada problémának tartja az illegális bevándorlást.
Ehhez képest
meglepő lehet, hogy a válaszolók 53 százaléka egyetért az EU migránsok elosztására vonatkozó elképzelésével,
és csak 37 százalék utasítja el azt. A határok kerítéssel való védelmét nem támogatja a többség, de itt is jelentős eltérést tapasztalhatunk a támogatók (Bulgária, Magyarország vagy Lettország) és az elutasítók (Portugália, Svédország vagy Spanyolország) között.
A tavalyi év eseményei után jelentős a félelem az európai társadalomban egy párizsihoz hasonló terrortámadástól. A megkérdezettek 36 százaléka szerint egy újabb ilyenre komoly az esély, 50 százalékuk pedig elképzelhetőnek tart egy újabb akciót. Ebben a kérdésben az osztja meg az válaszokat, hogy a múltban voltak-e már terrortámadások az adott országban. Így Franciaországban vagy az Egyesült Királyságban jobban félnek az emberek, mint Szlovákiában vagy Magyarországon.
A válaszolók kétharmada egyetért azzal, hogy a migránsok beáramlása növeli a terrorveszélyt.
Magyarországon vagy Csehországban az emberek 85 százaléka vélekedik így, Franciaországban 60, míg Spanyolországban csak 50 százalékuk.
A pesszimista várakozások és a félelmek ellenére csak az összes megkérdezett 26 százaléka írna alá egy kilépést támogató petíciót, 64 százalékuk pedig nem. Az EU tagságot leginkább elutasító két tagállam Csehország és az Egyesült Királyság. Ezekben az országokban a válaszolók fele támogat egy kilépés melletti kezdeményezést – az időközben lezajlott brexit-népszavazás a felmérés pontosságáról tanúskodik. Magyarország Luxemburggal, Portugáliával, Spanyolországgal és Máltával együtt egy esetleges kilépését legkevésbé támogató országok közé tartozik. A leginkább tagság-párti országokban jellemzően a lakosság 10 és 20 százalék közötti része támogatna egy erről szóló kezdeményezést.
Lánczi Tamás szerint az eredményekből az látszik, Kelet-Európában a migráció, nyugaton pedig inkább a terrortámadásoktól való félelem határozza meg a közhangulatot. Az uniós polgárok elégedetlenek és változást szeretnének, de szolidárisak az EU-val – igaz, valószínűleg nem a végtelenségig.
Ha az Európai Unió nem változtat a politikáján, akkor hosszabb távon máshol is elképzelhetőek a brexithez hasonló fejlemények
– mondta a Századvég elemzője. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a felmérés az év elején, a brüsszeli támadások előtt készült, ezért mostanra lehetséges, hogy még rosszabb lett az emberek hangulata.
Csornai Zsuzsanna szerint az Európai Unió negatív megítélésében a gazdasági nehézségeknek és a migrációs válságnak is lehet szerepe. A korábbi felmérések azt mutatták, hogy az EU társadalma közepesre értékeli az Unió működését, és távolinak érzi magától az uniós intézményeket. A gazdasági problémák és a migráció hatására azonban az EU-s döntések akár napi szinten is éreztetik a hatásukat. A szakértő a jövővel kapcsolatban azt is hozzátette:
a brexit-párti brit politikusok hátrébb lépése rövidtávon biztosan nem erősíti egy országban sem a kilépés melletti hangokat.
