A Városliget megújítására pályázó tájépítész-irodáknak még nem volt lehetőségük részletesen megismerni egymás terveit, főleg a győztes Garten Studio pályaműve kapott publicitást. A Városliget Zrt. ezért szimpóziumot szervezett a parkrehabilitációs tervpályázaton részt vevő irodáknak, melynek
lényege az volt, hogy megismerjék egymás munkáit, és diskurzust indítsanak el a városligeti park rehabilitációjáról, jövőjéről.
A szimpózium egyfajta kezdetnek tekinthető, mert a fejlesztő tervei között szerepel egy szakmai workshopsorozat indítása is, idén ősszel.
A tavalyi év végén meghirdetett pályázaton hét tájépítész-iroda indult, és a Városliget Zrt. minden pályamunkát megvásárolt, független attól, hogy milyen helyen végeztek. Mint ismeretes, a győztes a Garten Studio lett, velük kötnek majd szerződést, ők kezdhetik meg a Városliget átfogó rehabilitációjának tényleges tervezését, nagyjából ősszel.
Szloszjár György, a Garten Studio vezetője elmondta, hogy nagyon pozitív hangulatban dolgozhatnak, mert támogatja őket a tájépítészszakma. Ilyen értelemben a tervezett workshopokra úgy tekintenek – a tervezési folyamatot nézve –, mint egy szakmai hátországra. Igaz, a konzultációk részletei még nem ismertek, de Szloszjár György szerint a Városligettel kapcsolatos konkrét kérdések is felmerülhetnek majd az összejöveteleken, így ezek a szakmai konzultációk egy nyitottabb tervezési modell részei lehetnek. Amelyeken – ahogy fogalmazott –
mi be tudjuk mutatni, hogy éppen itt és itt tartunk, milyen típusú problémákkal szembesültünk.
Vincze Attila, a Magyar Tájépítészek Szövetségének elnöke azt mondta, nagyon bízik benne, hogy megvalósulnak a workshopok, és főleg az lenne nagy siker, ha külföldi szakembereket is tudnának hívni. Szerinte ez egyértelműen jót tenne a szakmának. Azt mondta, hogy
a tervező pozícióját is erősítheti, ha egy külföldi szaktekintély azt mondja a pályamunkára, vagy akár az alakuló tervre, hogy ez igen.
Vincze Attila amellett, hogy a szövetség elnöke, ő a Pagony Iroda vezetője, amellyel el is indult a Városliget tájépítészeti pályázatán – holtversenyben szerezték meg a harmadik helyet. A pályázat múltjáról és a tervezés jövőjéről Vincze Attila azt mondta, hogy szövetségi elnökként a pályázat előtt az volt a feladata, hogy
a Liget tájépítészeti tervpályázatát úgy írják ki, hogy az lehetővé tegye az indulóknak, hogy megmutassák a szakmai gondolataikat.
A nagyjából ősszel kezdődő tervezési folyamatban pedig a Magyar Tájépítészek Szövetsége folyamatos szakmai felügyeletet kíván biztosítani a tervező segítségeképpen.
Az minden előadásból kihallatszott, hogy a Városliget fejlesztését szívügyüknek tekintik a szakmabeliek. Természetesen nem indulhatott mindenki a pályázaton, mivel a kisebb irodáknak valószínűleg nem volt kapacitásuk a mindennapi munka mellett egy ilyen volumenű pályamunkát összeállítani.
Valamennyi előadásban elhangzott, hogy a lehető
legnagyobb mértékben próbáltak alkalmazkodni a Városliget 1816-os, Christian Heinrich Nebbien-féle mestertervéhez.
Ez általában a Liget már meglévő formai egységeinek megtartását, és a régi útvonalak lehetőség szerinti visszaállítását jelentette. Volt, aki teljesen kivette a pályamunkájában a trolibuszjáratokat, volt, aki az Olof Palme sétány forgalmát gondolta újra.
A tájépítész irodák pályamunkáiban számtalan érdekes és figyelemre méltó ötlet, gondolat merült fel. Az s73 iroda még a Liget Projekt logóját is beépítette volna a Városligetbe. A logóban szereplő szabálytalan négyszög formáját használták volna fel az egyik sétány burkolataként, de ez az elképzelés végül nem került be a pályamunkájukba, mert nem maradt idejük a kidolgozásra.
Ők a zöldfelületek nagy részét alacsony fenntartásúnak tervezték. Ahogy Mohácsi Sándor mondta,
sok madárral, kígyóval, békával,
tehát minél természetesebben. Ezeken kívül terveztek egy különleges, Fehérlófia játszóteret is.
A Szent István Egyetem hallgatói pedig egy olyan kultúrkorzónak nevezett sétányt is megálmodtak, ami az új múzeumépületeket kötné össze.
Az Unitef-83 iroda közösségi főzésre alkalmas helyeket is tervezett a Városligetbe. Ezeken a helyeken maguknak tudnának főzni az emberek, akár együtt is. Még közösségi házat is terveztek, és azt mondták, ha ők nyerték volna a pályázatot, ezt építették volna meg először.
Az egyik legérdekesebb fejlesztési elképzelést Szakács Barnabás, a Lépték-Terv iroda vezetője ismertette. Elmondta, hogy kevés olyan közpark van a világon, ahol
naponta 3300 köbméter termálvíz kerül a felszínre. Ők éppen ezt a termálvizet szerették volna hasznosítani.
Jelenleg a termálvíz legnagyobb részét a Széchenyi fürdő használja. A fürdőben használt vizet a városligeti tóban tovább hűtik, majd megy a csatornába. Ez a víz kémiai összetételénél fogva alkalmatlan locsolásra, de a Lépték-Terv tájépítész-iroda egy szennyvíztisztító csapattal
kidolgozott egy gyökérzónás tisztítási rendszert,
amellyel hasznosítható lehet az elhasznált termálvíz. Ezenkívül olyan vizes játszóteret is megálmodtak, ahol a gyerekek teljesen vizesek lehetnek, kis túlzással egy átmenet lenne ez a klasszikus strand és játszótér között.
A Városliget Zrt. egyébként éppen azért vásárolta meg az összes pályaművet, hogy a győztes tájépítész-iroda a tervezés során, a végleges tervbe beépíthesse a nem díjazott pályaművek arra érdemes ötleteit, megoldásait is.
A Liget Projekttel kapcsolatos ellenvélemények egyik alapvető eleme a fák védelme. Erről az s73 képviselője, Mohácsi Sándor azt mondta előadásukban, hogy
hiszterizált az egész ügy Budapesten.
Szerinte ennek elsősorban az az oka, hogy sem Budapesten, sem az országban nincs egy normális és kidolgozott fapótlási program. Emiatt főleg politikai és vélt szakmai vélemények alapján állnak ellen sokan még az észszerű és indokolt fakivágásoknak is. Hozzátette, a Városliget nem túl szerencsés faállománya
telis-tele van balesetveszélyes fákkal.
A pályázók között volt a Szent István Egyetem Kertművészeti és Kerttechnikai Tanszéke is. A kutatást Sárospataki Máté adjunktus irányította, és 13 tájépítész-hallgató dolgozott rajta. Egy egész szemesztert szántak a Városliget fejlesztésének megtervezésére, hetente voltak konzultációk. Egy tucat külsős konzulens is segítette a diákok munkáját. Kis csapatokban dolgoztak, folyamatos rotációval, de mindenki lényegében azonos szintű tervezőként dolgozott.
A csapatot Hulej Miklós tájépítész és kertművész mesterszakos hallgató vezette:
természetesen vezetgettek, irányítgattak minket az oktatók, de azért csak nekünk kellett megbirkóznunk a feladattal.
Mohácsi Sándor, az s73 tájépítész iroda képviselője úgy összegezte a szimpóziumról alkotott véleményét, hogy történelmi esemény ez a magyar tájépítészszakmában. Nem csupán azért, mert még soha nem volt ekkora tájépítészeti fejlesztés Magyarországon, hanem azért is, mert ezen a tanácskozáson, vagy akár a későbbi workshopokon
le lehet ülni a győztessel beszélgetni.
Az említett sorozaton a magyar tájépítészszakma képviselői vehetnek majd részt, és a tervek szerint külföldről is hívnának szakembereket. A témák között biztosan szerepel majd a Városliget fejlesztése, ami segítség lehet a tervező Garten Studiónak, mivel folyamatos szakmai egyeztetést biztosít. Erre szükség is lehet, hiszen Magyarországon még soha nem vittek véghez ilyen léptékű közparkfejlesztést.
A cikk megjelenését a Városliget Zrt. támogatta.