A felbujtóként elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, kétrendbeli, felbujtóként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, felbujtóként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint hamis magánokirat felhasználásával megvádolt vállalkozó
hétfőn is ártatlannak vallotta magát.
Az utolsó szó jogán elmondott, eredetileg 5 órára tervezett, gyakorlatilag hétfő reggeltől éjszakába nyúló és pénteken is folytatott beszédét egy John Maynard Keynes-idézettel kezdte április 24-én. Vizoviczki László egyetértett azzal a gondolattal, hogy
az adócsalás az egyetlen számviteli tevékenység, amely hasznot hoz”.
Arról beszélt, hogy szerinte a társadalom érdeke lett volna, hogy folytassa a munkáját, mert ha hagyják dolgozni,
több ezer milliárdot termelt volna a magyar államnak.
Ugyanakkor felmentéséért mondott beszédében kiemelte, hogy ő nem költségvetési csaló, hiszen
nem érte vagyoni hátrány a költségvetést”
sőt, szerinte lehetősége sem volt arra, hogy ilyet tegyen.
Szerinte az ügyészség nagyot hibázott, amikor nem vette figyelembe, hogy az 52, nevéhez kötődő gazdasági társaságból 36 cégnél nem találtak eltitkolt bevételkülönbözetet,
amit csak 16 esetében állapítottak meg,
pedig egy ekkora cégcsoport esetében az összes cég működését vizsgálniuk kellett volna. Arról is beszélt, hogy ő ugyanazt a munkát végezte, mint Gerendai Károly a Sziget fesztivállal, a vendéglátást pedig szerinte „megengedőbb elbírálás alá helyezi a társadalom”. A bíró figyelmeztette, hogy nem vádolhat másokat bűncselekménnyel, de Vizoviczki azt mondta, nem Gerendait vádolja, hanem azt állítja, hogy ő maga sem követett el semmit.
A mai napig fogalmam sincs, hogyan néz ki egy áfabevallás. Azt sem tudom, milyen adatok alapján állítják össze. Ha hónapokig ültetnek egy hazugságvizsgáló gépbe, akkor sem jön elő erről semmi emlék”
– mondta.
Vizoviczki László Batthyány Lajos miniszterelnökhöz hasonlította magát. Azt mondta, érzelmileg ugyanabban a helyzetben vannak, hiszen az ő családja is megsínyli az eljárást. Kiemelte, hogy hat gyereke van. Arról is beszélt, hogy „megalázás és kínzás alá vetették” az ügyészek, és szerinte koncepciós per áldozata, mert a vádat semmivel sem tudták alátámasztani.
A vállalkozó beszédét a bíró többször is megszakította, mert úgy találta, hogy folyamatosan bűncselekménnyel vádolja az ügyészt és az ügyészséget. A vállalkozó egyébként menet közben finomított a kifejezésein.
A vád szerint a vállalkozóhoz köthető, vendéglátóhelyeket üzemeltető gazdasági társaságok 2010 és 2012 között a bevétel jelentős részét eltitkolták. A Központi Nyomozó Főügyészség más bűncselekmények mellett
különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással vádolta meg a csoport tagjait.
Azt állították, hogy a budapesti szórakozóhelyek üzemeltetőjeként ismertté vált elsőrendű vádlott, Vizoviczki László az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett érdekeltséget,
és bevételeinek illegális növelésére törekedett.
A vádbeli időszakban egy 48 cégből álló cégcsoportot alakított ki a már meglévő cégei mellé. A gazdasági társaságok ügyvezetői neki lekötelezett, az ő szemében megbízhatónak tekintett emberek voltak. Emellett jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a belvárosi kapitányság több vezető beosztású tisztjével és más hatósági dolgozókkal is.
A vádbeli cselekmények elkövetési értéke összességében milliárdos nagyságrendű.
Az ügyész korábban arról beszélt, hogy a háromszintű bűnszervezet tagjai tudták, mi a bűncselekmény valódi célja. Hozzátette, az üzletvezetők közreműködése is szükséges volt, a költségvetési csalást ugyanis nem tudták volna "végrehajtók" nélkül elkövetni. A szervezetnek voltak olyan tagjai, akik maguk is arról számoltak be, hogy a szervezetet Vizoviczki László vezette, "mindenről ő döntött" – mondta.
A vádhatóság képviselője az ügyben súlyosbító körülményként kérte figyelembe venni, hogy
a költségvetési csalások aránya magas a vendéglátóiparban,
és azt is, hogy hosszabb ideig követték el a csalást, valamint kiemelte Vizoviczki László kezdeményező szerepét. Az ügyész szerint a vádlottak többsége bűnszervezetben követte el a bűncselekményt, csak 6 embernél indítványozott közérdekű munkára kötelezést, 28 embert börtönbe küldene.
Perbeszédében felidézte a bűnszervezet fogalmát, amely a büntető törvénykönyv szerint
három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése"
– mondta.
Arról is beszélt, hogy ennek megfelelt a Vizoviczki László vezetésével működő csoport, amely
a bevételek eltitkolásával rendszeres haszonhoz juttatta
a taxisként kezdő vállalkozót, megkárosítva ezzel a magyar államot.
Az elsőrendű vádlott mellett társainak többsége is az egész eljárás alatt
tagadta bűnösségét,
de voltak, akik részben elismerték, amit tettek.
A Fővárosi Törvényszék pénteken délután hirdette ki az elsőfokú döntést. Ez alapján Vizoviczki László vendéglátóipari tevékenységgel összefüggő költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt
hét év börtönt kapott.
Az ítélet nem jogerős.
A Központi Nyomozó Főügyészség egyébként 2014 augusztusában egy másik vádiratot is benyújtott Vizoviczki László és 21 társa ellen. Abban az ügyben
vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegés és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés
a vád, többen az ügyészség szerint bűnszervezetben követték el cselekményeiket.