A miniszter arra kérdésre, hogy milyen üzenete van ma az augusztus 20-i államalapításnak kifejtette, hogy szerinte óvatosan kell bánni mindig az aktuális üzenetek megfogalmazásával, hiszen ezzel leértékelhetjük az államalapítás rendkívüli alkotásának fennköltségét. De a miniszter elmondta, hogy
Minden magyar polgár büszke lehet arra, hogy több mint egy évezredet ünnepelünk, s Európa egyik legősibb állama a magyar."
A Miniszterelnökséget vezető minisztertől megkérdezték azt is, hogy miért vádolják Magyarországot Európa-ellenességgel és mit gondol arról, hogy Heller Ágnes néhány napja egy lengyel lapnak adott interjújában pogánynak hazánkat.
Gulyás Gergely kifejtette, hogy hazug és minden alapot nélkülöző vád az, hogy a magyar kormány lenne az európai együttműködés ellensége.
Ennek kapcsán elmondta, hogy az Európai Unió valódi sírásója például Guy Verhofstadt, Judith Sargentini vagy Martin Schulz.
Ők olyan diktatórikus gondolkodású, kirekesztő politikusok, akik – ha hagyjuk – a sajátjuktól eltérő vélemények eltűrésére való képesség hiányában szétverik az európai együttműködést."
Heller Ágnes megnyilvántulása kapcsán a miniszter elmondta, hogy baloldali filozófus természetes közege a Farkasházy-féle szárszói találkozó vendégserege.
E körön kívül legfeljebb az ellenében, így részben neki is köszönhetően majd hárommilliósra bővült Fidesz-szavazótábor egyben tartása miatt fontos, hogy teret adjunk amúgy értékelésre méltatlan megnyilvánulásának."
Gulyás Gergely kérdésre elmondta, hogy a migráció továbbra is központi témája lesz a kormányzatnak, hiszen az Európai Unióban sem jutott nyugvópontra még ez a vita.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ennek kapcsán elmondta azt is, hogy számos másik téma miatt is kiemelt fontosságú az európai uniós politika a kormányzat számára, amely miatt két személy: Varga Judit, valamint Takács Szabolcs államtitkárok látják el az uniós politika alakításával járó tengernyi feladatot.
A miniszter beszámolt arról is, hogy melyek azok a kiemelt EU-s ügyek, amelyek kezelésére, kialakítására hivatott a Miniszterelnökség:
A közigazgatás tervezett átalakításáról Gulyás Gergely elmondta, hogy a központi közigazgatásban, azaz a minisztériumokban, ahol 14 ezer ember dolgozik sok tekintetben tarthatatlanná vált a helyzet. Ennek kapcsán kifejtette, hogy „alacsonyak a fizetések, amelyek nem tükrözik a valós munkateljesítmény." Emellett beszámolt arról is, hogy meg kell szüntetni a digitalizáció folytán előállt párhuzamosságokat:
Akiknek szükség van a munkájára a közszolgálatban, azokat tisztességesen meg kell fizetni. Kisebb létszámú, áramvonalasabb, de jól fizetett közszolgákból álló közigazgatásra van szükség."
Szóba került az interjúban az Állami Számvevőszék nemrégiben az egészségügyről készített jelentése, erről a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a gazdálkodás számtalan intézményben nem volt kellően gondos. Problémaként említette az egészségügy kapcsán a miniszter, hogy a kórházak évről évre – egyre kisebb mértékben ugyan – de adósságot termelnek. Ennek kapcsán elmondta:
Az egészségügyi ellátás színvonala és az állami finanszírozás jelenlegi korlátai között új egyensúlyt érdemes találni."
Az egészségügy kapcsán beszámolt arról is Gulyás Gergely, hogy folytatódni fognak jövőre is a bérnövekedések és a nővérszállók és a Magyar falu program keretében, szolgálati lakások építésével próbálják segíteni az ápolókat és a vidéki háziorvosokat.
A főváros fejlesztése kapcsán a miniszter beszámolt arról, hogy a céljuk, hogy 2030-ra régiónk legélhetőbb, leggyorsabban fejlődő, legversenyképesebb és gazdaságilag legerősebb városa legyen Budapest.
A fejlesztési célok kapcsán Gulyás Gergely az alábbiakat sorolta fel:
A miniszter a kulturális és tudományos életben zajló vitákról is beszélt.
Elmondta, hogy a kormány a jövő évtől jelentős forrásokat biztosít annak érdekében, hogy a magyar történelem fontos eseményeit, illetve meghatározó alakjait bemutató tévéfilmek születhessenek.
Gulyás elmondta, hogy azért kiemelt kulturális terület a film, mivel a legszélesebb tömegekig jut el. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette:
Fontos, hogy a magyar filmipar két lábra álljon, a nemzeti önazonosság-tudatot megerősítő, a magyar történelem egy-egy szeletét bemutató, a kor igényeinek megfelelő alkotások születhetnek."
A miniszter elmondta, hogy a nemzeti identitás erősítése fontos a közoktatásban is, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is ezzel a céllal jött létre.
A Debrecenben épülő BWM-gyár kapcsán Gulyás elmondta, hogy ez a magyar-német kapcsolatok erősödését jelenti, hiszen „hogy a német gazdasági döntéshozók nem hagyják magukat befolyásolni a saját hazájukban demokratikus kereteket is már-már szétfeszítő politikai korrektségtől, amelynek része Magyarország ideológiai alapú szidalmazása, hanem képesek a gazdasági érdekeik alapján jó döntéseket hozni."
A BMW-gyár kapcsán beszámolt arról is a miniszter, hogy a német autóipari cég olyan gyárat létesít Magyarországon, amely minden autótípust fog gyártani, így elektromos autókat is.
Itt kifejezetten a magas hozzáadott értéket megkövetelő munkafolyamatokról beszélünk, nem összeszerelő üzemekről."
- mondta el Gulyás Gergely.