Az Emmanuel Macron francia elnök által átneveztetett ALDE-frakció a korábban magyarellenes kijelentéseiről hírhedtté vált román exkormányfőt választotta meg frakcióvezetőjévé. Ezzel párhuzamosan pedig a momentumos Cseh Katalin lett az EP harmadik legnagyobb frakciójának egyik alelnöke. Így a Momentumnak sikerült elérnie, hogy egy nyíltan magyarellenes politikus mellett alelnököt adhatnak.
A 2009-2010-et követően számos elemzés szólt arról, hogy „meghaladtuk" a 90-es évek kétosztatú pártpolitikai rendszerét, hogy immáron nem egy jobboldali és egy balliberális párt-pártkoalíció fog harcolni egymással, hanem átalakul a politikai konfliktuszóna természetrajza – minderről már Szánthó Miklós beszélt az Origónak az előbb vázolt helyzettel kapcsolatban. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint
az egykoron legnagyobb baloldali párt, az MSZP, és hű famulusa, az SZDSZ összeomlásával, illetve megszűnésével sokan reménykedtek abban, hogy ezek a pártok, de valójában igazából az általuk képviselt politikai kultúra a süllyesztőbe kerül, és „valami új" veszi át a helyét, ahol a legfajsúlyosabb magyar sorskérdésekben – mint nemzeti identitásunk, állami szuverenitásunk vagy a határon túli magyarok ügye – egyetértés lesz a politikai erők között.
A 2010-es évek elején-közepén mindebből legalábbis megvalósulni látszott a „centrális politikai erőtér" viszonyrendszere, melyben egy radikális jobboldali középpárt és egy széttöredezett balliberális oldal között kiemelkedik egy valódi nemzeti-keresztény néppárt – mindez azzal a következménnyel is járt volna, hogy a 90-es évek beteges MSZP-s és SZDSZ-s reflexei a történelem szemétdombjára kerülnek – hangsúlyozta az elemző. A legutóbbi politikai mozgások azonban arra engednek következtetni, hogy ez csak egy átmeneti jelenség volt a magyar politikatörténetben – tette hozzá.
Szánthó szerint jelenleg ugyanis úgy tűnik, hogy visszaáll a rendszerváltást követő évekre jellemző „kétosztatúság", ráadásul ugyanazzal a jobboldali-nemzeti versus balliberális-globalista ellentétpárral – viszont azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a kétpárti struktúrát felváltotta egy aszimmetrikus kétosztatúság. Tehát
míg a korábbiakban a széles értelemben vett bal- és jobboldal között volt egy viszonylagos kiegyensúlyozottság, és az egyes oldalak vezető pártjainak megvolt a lehetőségük egymás „leváltására", mára a politikai-népszerűségi szakadék óriási lett a „vezető erők" között.
Ezt tükrözik vissza a választási eredmények is: míg a Fidesz-KDNP rendre 50 százalék körül teljesít, a második helyen befutó mindösszesen 16-19 százalékot kap.
Ráadásul a 90-es évek rég elfeledettnek hitt leheletét érezni az ellenzéki oldal átalakulásában, metamorfózisában is. Ugyanazt láthatjuk, mint 20-25 évvel ezelőtt, csak pepitában: bár a Magyar Szocialista Párt történelmi vereséget szenvedett a legutóbbi EP-választáson, és az SZDSZ még 2014-ben szűnt meg jogilag, a mai politikai konstellációban a szélsőségesség vagy az újdonság erejével felkapaszkodott formációk pontosan kitöltik szellemi elődeik lábnyomát: a DK az új MSZP, a Momentum pedig az új SZDSZ – fogalmazott Szánthó Miklós.
Bár a DK esetében ez talán nem meglepő – hiszen Gyurcsány a DK alapítása óta az MSZP „bőrére" játszott, és érzékelhetően most látja elérkezettnek a pillanatot, hogy bevigye a végső kegyelemdöfést egykori pártjának. A Momentum azonban – valódi tartalmi mondanivaló híján – a látványos brand- és dizájnépítéssel az „újszerűség", a „frissesség", „fiatalosság", „huszonegyedikszázadiság" érzésvilágát igyekszik magáról eladni – miközben stílusában, kommunikációjában egyértelműen az SZDSZ rossz értelemben vett urbánus, kozmopolita, vadliberális ármánykodását képviseli – mondta az elemző.
A szabad demokratákkal fennálló családi és személyes összekapcsolódások, a migráció bátorítása, a "botmixeres" abortusz és a homoszexuális-házasság támogatása, az Európai Parlamentben magyarfaló román politikusokkal történő összeállás mind arra mutat, hogy
nincs új a nap alatt: az SZDSZ kártékony szellemisége továbbra is itt él velünk, csak most úgy hívják, hogy Momentum
- fejtette ki Szánthó Miklós.