1998. február 11-e, 17.30. Fenyő János megáll a pirosnál a budapesti Margit körút és a Margit utca sarkán.
A barátnőjével beszél telefonon, amikor
egy fegyveres a mögötte haladó autóból kiugrik, és a kezében lévő Agram 2000-es, hangtompítós géppisztolyból a médiavállalkozó kocsijának anyósülés felőli ablakán keresztül lead egy sorozatot.
20-25 lövedéket ereszt bele Fenyőbe, közvetlen közelről, aztán elrohan.
Ma már tudjuk, hogy ez a férfi Jozef Rohác volt, a ma már kopasz, szlovák bérgyilkos, akinek akkor még szőke volt a haja.
Amikor lekapta magáról a sapkáját és az egyik kabátját, a DNS-ét is kidobta velük menekülés közben egy közeli kukába. Egy narancssárga kabátban pattant be a rá várakozó kocsiba. Így került a bűnügyi aktába egy szőke hajszál, amely a modern bűnügyi technika fejlődése után elvezette a nyomozókat a gyilkosig. 1998-ban még nem tudtak DNS-t rögzíteni, így aligha gondolhatott arra Rohác, hogy egy hajszál fogja lebuktatni.
A bíróságon egyértelmű bizonyítékként kezelték a helyszínen hagyott DNS-t, amely kétséget kizáró, és közvetlenül igazolta, hogy a szlovák bérgyilkos lőtte le a médiavállalkozót. Így az Aranykéz utcai, négy halálos áldozatot követelő robbantás mellett a Fenyő-gyilkosság volt az, amiben
a szlovák férfit életfogytiglani, közvetlen megbízóját, felettesét, Portik Tamást pedig 13 év börtönre ítélték.
Ugyanakkor már 20 éve tudták a nyomozók, hogy nem Portik Tamás tervelte ki Fenyő János likvidálását, hanem ő is megbízást kapott rá, méghozzá egy olyan embertől, akinek indítéka, pénze és a kapcsolatrendszere is megvolt hozzá.
Ahogy Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes többször, több interjúban is elmondta már, mindenkit kihallgattak, és egyre inkább kirajzolódott, hogy Gyárfás Tamás lehetett a felbujtó, de 20 évvel ezelőtt még nem volt bizonyíték ellene.
Amikor az olajozásról ismert Energol vezért, Portikot 2012-ben elfogták, kiderült, hogy volt egy szokása.
Szereti rögzíteni a beszélgetéseit, nyilván arra az esetre készült, amikor rács mögé kerül.
Kezdetben egy részleteiben nehezen hallható felvételre alapozták a volt úszóelnök elleni gyanút, miszerint
Gyárfás adhatott parancsot Fenyő meggyilkolására.
A hanganyag részletei döbbenetesek, kirajzolódik belőlük, hogy
Gyárfás Tamás folyamatosan hízeleg a már akkor széles körben maffiózónak tartott Portiknak, sőt, az is egyértelművé válik, hogy a baloldali médiabirodalom vezéralakja, Gyárfás Tamás maga is köztörvényes bűnöző, hiszen ő ad utasítást Fenyő megölésére.
Fenyő halálával Gyárfás nagyon sok pénzt nyert, ráadásul egy olyan embertől is megszabadult, aki a saját lapjában, a Népszavában rendszeresen beszámolt Gyárfás helyenként zűrös, helyenként bűncselekmény-gyanús ügyeiről.
A Fenyő János tulajdonában álló Népszava a kilencvenes években többször is írt Gyárfás Tamásról. Többek között arról is cikkeztek, hogy
háromszázmilliós áfacsalásba keveredett Kaposváron, az úszószövetség akkori elnökeként pedig közreműködött abban, hogy hamis jegyzőkönyvvel, fiktív versenyen érjék el, hogy 9 magyar úszó kijusson az 1996-os atlantai olimpiára.
A Népszava egyik cikkéből pedig kiderül, hogy Gyárfás a később 500 milliós csalás miatt elítélt Zemplényi Györggyel együtt tervezte egy új tévé elindítását.
Ezeket az ügyeket a balliberális kormány védelmét élvező szocialista médiavállalkozó, milliárdossá lett Gyárfás mindig megúszta, de nem érezte magát biztonságban Fenyő miatt.
A rendőrök már nagyon korán Gyárfásra kezdtek gyanakodni, a bizonyítékot azonban csak a közelmúltban szolgáltatták Portik felvételei.
Bár Gyárfás kerülgeti a témát, a Portikkal folytatott beszélgetéséből kiderül, hogy ő a felbujtó a Fenyő-ügyben, annak ellenére, hogy Fenyő Jánosnak ki sem ejtik a nevét. A hanganyag legépelt változatát a Magyar Nemzet tette közzé. Néhány jellemző részlet a beszélgetésből:
"Portik: – Én azért csi..., nem, én azért csináltam meg azt a melót anno, részben, át... autószerelésért, mert elromlott, emlékszel, defektet kaptál.
Gyárfás: – Igen.
P.: – És engem hívtál föl, hogy cseréljem ki a gumit. Jó így?
Gy.: – Te mondtál dolgokat, hogy tudsz segíteni.
P.: – Igen.
Gy.: – Békét akarok, értsd meg.
P.: – Akkor várjál, egyszerűbb, mert én a sarkon elválok tőled, hogyha te azt mondod nekem, hogy nem akarsz nekem segíteni.
Gy.: – De én akarok neked segíteni.
P.: – El akarsz mindent felejteni.
Vagyis Portik kódszavakkal emlékezteti Gyárfást arra, hogy mit tett érte, cserében szívességet vár el.
Gyárfás nyilván gyanakodott, hogy Portik felveszi a beszélgetést, ezért megpróbál kitérni, de árulkodó, hogy mennyire alázatos a maffiózó Portikkal szemben.
P.: – Nem, hát én azt gondolom, hogy én nekem te, ööö, ööö, én figyelj, én hat hónapot izzadtam azért, hogy ezt megcsináljam neked.
Gy.: – Borzalmas!
(...)
P.: – Hát én be tudom bizonyítani, Tamás, hogyha akarod.
Gy.: – Én elhiszem, elhiszem, de, de...
P.: – Neked örök életben börtön lesz, amíg élsz, börtönben leszel.
Gy.: – Én nem akarok börtönbe menni!
P.: – Pedig hidd el, van tíz házad, ha jól tudom, abból egész jó lesz egy három négyzetméteres zárka, hamar meg fogod szokni!
Gy.: – Miért? Azért mert te [?] csináltál?
P.: – Nem. Azért, mert te megbíztál engem egy feladattal, én ezt megoldottam.
P.: – Én azt kérdeztem tőled, hogy mi legyen az emberrel? Szétbasszuk? Erre te azt mondtad, hogy igen. Ne..., nem én tettem [?] ilyenek [?] most nehogy kitaláld a végén...
Gy.: – [Közbeszól.] Én úgy emlékszem, akkor, hogy...
P.: – ...és te mondtad nekem, hogy külön, hogy nem érted, hogy miért, de tönkre akarja tenni, el akarja venni tőled a tévét stb.
Gy.: – Így van.
P.: – Kivoltál. Látszik rajtad, látszik rajtad most, hogy például olyan pályán vagy, hogy az gusztustalan. Látszik az arcodon, látszik, hogy... Hát, a má', olyan gusztustalan, hogy pozitív értelemben, gusztustalanul jó pályán vagy, arra értem. Látszik rajtad a megjelenéseden, jól nézel ki, nyugodt vagy, kiegyensúlyozott.
Gy.: – Mert te megoldottad.
P.: – Na! Hát most mondod, hogy megoldottam.
Gy.: – Mondod te, mondod te, de ő, ez oly módon jutott a tudomásomra, hogy közölted vele...
P.: – Igen.
Gy.: – Tehát van egy ilyen... [Nem érteni.]
P.: – Most ne hülyéskedj, Tamás, ha megbíztál vele, akko... csak gondoltál, hogy hátha nem?!
Gy.: – Most ez a megbízás, az értelmezés kérdése, én úgy láttam, hogy ez, ez, ez egy meglepetés!"
Gyárfás, aki gyanakodott arra, hogy Portik felveszi a beszélgetést, csapdába került. Próbált olyat mondani, ami nem terhelő saját magára nézve, de többször elszólja magát, hiszen meg akar felelni Portiknak is.
Az utolsó mondata egyértelmű bizonyíték: tudta, hogy Portik intézte el neki Fenyő megölését, és értelmezési kérdésnek tartja, hogy ezt ajándékba kapta-e Portiktól, vagy megbízta ezzel.
Gyárfás ekkor még azzal védekezett, hogy a felvétel vágott, és helyenként érthetetlen. Az új hanganyagok viszont több beszélgetést tartalmaznak, kiváló minőségben. Ahogy azt az Origo is megírta, Portik és emberei
az elmúlt 20 évben kisteherautónyi hangfelvételt rögzítettek,
amit januárban foglaltak le a rendőrök. 2017-ben Portikék különválogatták a Fenyő-riválisával folytatott beszélgetéseket a többitől. Ezzel zsarolták Gyárfás Tamást, akivel a bűnöző a kilencvenes évek első felében ismerkedett meg. Egy ügynökség közreműködésével 1994 közepétől Portik egy évig Gyárfástól bérelte a Kelenhegyi út 38./b alatti házát, 2004-ben pedig ingatlant is cseréltek. Gyárfás két egymás melletti kisebb, Kalóz utcai házat adott a Ferenchegyi úti, természetvédelmi terület melletti ingatlanért cserébe.
Az MSZP egyik volt tagozatvezetője – akit D.I.A monogramon említ a Pesti Srácok – „tárolási díjat" kért a kiváló hangfelvételekért, amelyeket a Farkasréti temető egyik síremlékében rejtegették. Ő német-magyar kettős állampolgár, akit Portik egyik pénzkezelőjeként nevezett meg a Heti Válasz még 2012-ben.
A hangfelvételek tartalma, amely a teljes technológiai választékot felöleli az orsós magnetofonszalagoktól a floppykon és CD-ken át a digitális hangrögzítésig, megerősíti a Gyárfás elleni vádat.
A hanganyagok lefoglalása után Ibolya Tibor fővárosi főügyész azt mondta, hogy soha ennyi bizonyíték nem állt még rendelkezésre a Fenyő-ügyben, mint jelenleg.
A bukott baloldali médiavállalkozót tavaly nyáron letartóztatták, de ügyvédi indítványra elengedték, 200 milliós óvadék fejében még a nyomkövetőt sem kellett viselnie. Július 30-án felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt emelt vádat az ügyészség Gyárfás Tamás ellen.
ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász kérdésünkre azt mondta: a vádirat pontos ismerete nélkül csak általánosságban lehet beszélni arról, hogy milyen ítéletre számíthat Gyárfás. Ez függ attól is, hogy a bizonyítékok hatására - elkerülendő a súlyosabb büntetést - beismerő vallomást tesz-e. Illetve attól is, hogy milyen minősítő körülmény szerepel a vádiratban. Az emberölés alapesetben 5-15 év börtönnel büntethető, de akár életfogytiglan is lehet, ha például minősítő körülményként felmerül a különös kegyetlenség, az előre megfontolt szándék, vagy a nyereségvágy (márpedig egy bérgyilkosságnál nyilvánvaló az előre megfontolt szándék).
Általánosságban kijelenthető, hogy a felbujtó az a személy, aki valaki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Egy ilyen ún. részesi cselekmény elkövetője egy ilyen típusú ügyben a bírói gyakorlat alapján 10-15 év szabadságvesztéssel is számolhat"
- mondja Ifj. Lomnici Zoltán az Origónak, ugyanakkor a módosított Btk.-ban van arra lehetőség, hogy tárgyalás nélkül ítéljék el, ha bűnösnek vallja magát.
Általános szabály, hogy amennyiben a tárgyalás előkészítése folyamán beismerő vallomást tesz a vádlott, a bíróság alkalmazhatja a bűnügyi egyezség intézményét (egyezség a bűnösség beismeréséről), és ilyen esetben van lehetőség arra, hogy érdemi tárgyalás nélkül akár jogerős döntés szülessen egy büntetőügyben"
- teszi hozzá ifj. Lomnici Zoltán.
Gyárfás eddig tagadta, hogy ő lett volna a Fenyő-ügy felbujtója. A vádirat ténye azonban bizonyítja, hogy a felvételekből sokkal több minden kiderülhet, mint amit eddig tudunk. Arra is fény derülhet, hogyan tett szert nagyon jelentős befolyásra a szocialista kormányok idején a baloldali médiavállalkozó Gyárfás, és hogyan lett akkora vagyona, hogy könnyedén kifizette a 200 milliós óvadékot.