Az elmúlt hetek időközi választásai egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a szavazók körében csökkent az ellenzék támogatottsága, míg a kormánypártok jelentősen erősítettek októberhez képest. Budafokon, Győrben és Keszthelyen tavaly még döntetlen, vagy nagyon szoros Fidesz-győzelem született, míg
2020-ban jelentősen eltolódtak az erőviszonyok.
A közvéleményben lezajlott mozgások értelmezéséhez megnéztük, hogy pontosan mi is történt a mögöttünk hagyott időszak választásain.
Budapest XXII. kerületében október 13-án a 8-as számú körzetben döntetlen eredmény született az ellenzék és a Fidesz jelöltje között, ezért kellett új választást tartatni. A január eleji voksolás az első megmérettetés volt Budapesten, mióta a balliberálisok átvették a város irányítását. A választás jelentőségét Karácsony Gergely is átérezte, mivel személyesen állt ki a balliberálisok helyi jelöltje mellett.
Mindezek alapján óriási bukás volt az októberben még ünneplő balliberálisok számára a megismételt választás, mivel a Fidesz jelöltjét még megszorítaniuk sem sikerült.
Csiszár Zsuzsanna a szavazatok több mint 54 százalékát szerezte meg, míg ősszel még csak 46,5 százalékot kapott.
A választás egyértelmű ítéletet mondott a baloldal budapesti tevékenységéről is. Mindez azt mutatja, hogy Karácsony tevékenységével meglehetősen sokan elégedetlennek, annak ellenére, hogy csak pár hónapja választották meg.
Győrben az ellenzék győzelemre készült az időközi polgármester-választáson. A voksolást Borkai Zsolt lemondása miatt kellett megtartani. A volt városvezető egyébként 2019 őszén csupán pár száz szavazattal nyert. Október 13-át követően ez volt a legfontosabb és a legtöbb választót érintő szavazás. Az ellenzék ismételten egy jelölt mögött sorakozott fel. A január 26-i választás aztán minden előzetes várakozásra rácáfolt azzal, hogy a Fidesz-KDNP jelöltje, Dézsi Csaba András több mint 56 százalékos eredménnyel diadalmaskodott.
Győrben az ellenzék több ezer szavazatot vesztett októberhez képest, míg a kormánypártok több ezerrel növekedtek. Tehát az ellenzéki összefogás megbukott.
Február 9-én Keszthelyen ismételten egy ellenzéki és egy kormánypárti jelölt állt szemben egymással. Míg októberben ott is szavazategyenlőség volt, most a kormánypártok jelöltje a szavazatok több mint 56 százalékéval diadalmaskodott. A választók üzenete ott is egyértelmű volt: minden bizonnyal az ellenzék országos botrányainak a hatására módosultak pár hónap alatt jelentősen az arányok.
Azonban nemcsak azokon az időközi választásokon erősödött a Fidesz, ahol nyert, hanem azokon a településeken is javított az őszi eredményén, ahol az elmúlt hónapokban kikapott. Mind Orosházán, mind Törökszentmiklóson jobban szerepeltek a kormánypártok az októberi eredményükhöz képest, de az kevés volt, hogy megszerezzék az 50 százalék plusz egy szavazatot, ami egy-egy elleni versenyben szükséges a mandátum elnyeréséhez.
Mit is mutatnak ezek az eredmények? Az ellenzék október 13-a után abban bízott, hogy a vártnál jobb szereplésük egyfajta dominóeffektust indít be, és jelentősen tudják bővíteni a szavazótáborukat. Ez a hatás nemcsak az időközi választási eredményekben, hanem a közvélemény-kutatási adatokban is elmaradt.
A Nézőpont Intézet szerint a Fidesz-KDNP továbbra is tartja 47-52 százalékos támogatottságát a biztos szavazók körében, míg az ellenzék legerősebb pártja, a Demokratikus Koalíció csupán 11-13 százalékra számíthatna.
Az időközi választási eredmények összességében vissza is igazolták ezeket a felméréseket.