Gyárfás Tamás a legutóbbi, keddi tárgyaláson többször is ellentmondásos válaszokat adott a bíró és az ügyész kérdéseire. A volt médiavállalkozó azt sohasem tagadta, hogy a kilencvenes években rossz viszonyban volt az akkori fő riválisával, Fenyő Jánossal, de azt a vádat abszurdnak nevezte, hogy ő rendelte meg a meggyilkolását.
Főként azzal védekezik, hogy már jóval a gyilkosság előtt, 1996 októberében békét kötött Fenyővel.
Gyárfás Tamás a mai tárgyalásra is az ügyvédjével, Zamecsnik Péterrel érkezett meg a bíróságra, nagyjából negyedórával a kezdés előtt. A tárgyalás pár perces késéssel indult, a sajtót pedig valami oknál fogva még később engedték be a terembe.
A volt médiavállalkozó ma már nem asztalnál ülve olvassa fel a vallomását, hanem egy pódiumra állt, hogy a bíró, dr. Póta Péter kérdezhesse a vádpontok alapján. Először az került szóba, hogy
Gyárfás Tamás és Fenyő János között az első konfliktus az RTV újság kiadási joga miatt alakult ki.
1993-ban Gyárfás cége átadta a kiadási jogot Fenyő Vico Rt.-jének, majd azon vitatkoztak, hogy a megbeszélt összeg tartalmazza-e az áfát vagy sem. Póta Péter először arra kérdezett rá, igaz-e az, hogy 93'-ban átadta egy évre a kiadási jogot Fenyőnek.
Erre Gyárfás sztorizni kezdett, mire a bíró többször is felszólította, hogy a kérdésre válaszoljon.
Végül nagy nehezen elismerte. Az áfával kapcsolatban ellentmondásos válaszokat adott, korábban azt mondta, hogy volt vita köztük emiatt, majd azt, hogy nem volt. A pódiumon azt állította, hogy ezt a vitát pár nap alatt lezárták Fenyővel.
Ezek után a bíró felolvasta azokat a Népszava-cikkeket, amelyeket 1996-ban írtak, és megemlítik benne Gyárfás Tamást. Mindegyiket az alapján értékelték, hogy mennyire, vagy egyáltalán be akarták-e mocskolni Gyárfást. Volt olyan cikk, amit Gyárfás objektívnek tartott, de az ügyészség ezzel nem értett egyet.
A Népszava azon cikkét, amelyben a kaposvári, 300 millió forintos áfacsalást boncolgatták, már Gyárfás Tamás is kellemetlennek mondta magára nézve, de szerinte ebben is voltak tények.
Ő úgy gondolja, az lett volna a helyes, ha az újság megvárja a rendőrségi eljárás végét. Az ügyésznő elmondása szerint akkoriban Gyárfás Tamás gondolta, hogy a cikkek mögött Fenyő János áll, majd megkérdezte tőle, érzett-e dühöt Fenyő iránt.
Ha engem valaki megsért, akkor annak valószínűleg visszavágok, de nem öletem meg
– vágta rá Gyárfás.
Az ügyészség rákérdezett arra, mennyi bevételtől esett volna el Gyárfás Tamás, ha Fenyő János nyeri a Nap-kelte szerkesztési jogát. Gyárfás elárulta, hogy több százmilliós volt a bevétel.
Szerinte viszont Fenyőt nem a pénz érdekelte, hanem a médiahatalom.
Azt mondta, az ellene indított eljárásokról szóló cikkek nem okoztak neki anyagi veszteséget, és a pozícióit sem veszítette el ezek miatt.
Az ebédszünet után több olyan Népszava cikket is felolvastak, amiket Gyárfás nem érzett támadónak,
az ügyészség vagy a bíró szerint viszont cinikus, negatív hangneműek.
A volt médiavállalkozó szinte mindegyikre azt mondta, hogy korrekt.
Egy 1996-os, decemberi Népszava cikk arról ír, hogy Fenyő János nem fogadja el a bíróság döntését a Nap-kelte ügyben, sőt, egyenesen jogsértőnek tartja azt. Gyárfás Tamás állítása szerint az októberi döntés után kibékültek egymással.
Azt mondta, Fenyő János elégedetlensége a döntésnek szólt, nem neki.
Ezután elővettek egy áprilisi cikket, amelyben arról írnak, hogy adócsalás miatt vádat emeltek Gyárfás ellen. A vádlott ezt sem érezte ellenségesnek, szerinte tényközlő volt. Ezek után
Póta Péter megjegyezte, nem érti, mi a különbség a Gyárfás szerint mocskolódó és nem mocskolódó cikkek között.
Ugyanis a 1996 október előtti Népszava cikkek a korábbi médiavállalkozó szerint ellenségesek, de a későbbiek már nem. Ha valami negatív állítást, gondolatot írtak róla, akkor arra azt mondta, hogy nem néztek eléggé utána, de maga a cikk korrekt.
A cikkek átnézése után Gyárfás Tamás felolvasta az előző tárgyaláson feltett kérdésekre otthon született, már átgondolt válaszait.
Többek között kifejtette, miért nem vállalta a poligráfos vizsgálatot. Elfogása után az ügyvédje azt javasolta, hogy ne válaszoljon a rendőrség kérdéseire, amíg nem ismeri az egész ügyet. Azt mondta, nem hallgatott rá, a vallomások idején pedig kellemetlenül érezte magát, nem emlékezett mindenre, nem tudott átgondolt válaszokat adni. A poligráfos vizsgálattal kapcsolatban már hallgatott az ügyvédjére, ezért nem vállalta.
Gyárfás Tamást azzal vádolja az ügyészség, hogy 22 évvel ezelőtt ő rendelte meg Fenyő János meggyilkolását.
A vádlottak padjára került férfi a kilencvenes években ismert balliberális médiavállalkozó volt, a Nap TV tulajdonosa, a legnagyobb konkurenciája pedig a Vico Rt. volt, ami Fenyő Jánosé volt.
Több vitájuk és pereskedésük is volt, a viszonyuk akkor lett a legrosszabb, amikor a Nap-kelte szerkesztési jogáért küzdöttek.
A Fenyő tulajdonában lévő Népszava több lejárató cikket írt Gyárfásról, például sikkasztásról és hamis úszóeredményekről. Ebben a cikkünkben elolvashatja, hogy
Gyárfás Tamásnak megvolt az indítéka, kapcsolata és pénze is Fenyő likvidálásához.
A vád szerint először Tasnádi Pétert bízta meg Gyárfás a gyilkossággal. 12 millió forintban állapodtak meg, aminek a felét Tasnádi előre elkérte.
Ezek után nem csinált semmit, ezért Gyárfás megbízta Portikot, aki a több ügyben is neki dolgozó férfit, a szlovák maffia rettegett bérgyilkosát, Jozef Rohácot bérelte fel a "munkára".
Fenyő 1998. február 11-én késő délután haladt az autójával a II. kerületi Margit utcában, miközben a barátnőjével beszélgetett telefonon.
Amikor a Margit körúthoz ért, megállt a piros lámpánál. Ekkor a mögötte lévő autóból kiugrott Rohác, odament Fenyő János autójához egy Agram 2000-es, hangtompítós géppisztollyal, és az anyósülés felőli oldalról legalább 20-szor rálőtt. Fenyő János a helyszínen meghalt. A bérgyilkos elmenekült.
Évekkel később, a bűnügyi technológia fejlődésével azonosítani tudták a helyszínen talált DNS-t, ami elvezette a nyomozókat Jozef Roháchoz, és az őt felbérlő Portik Tamáshoz.
A bérgyilkost a bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt, Portik pedig 13 év börtönt kapott.
A nyomozók a kezdetektől tudták, hogy Portik Tamást is felbérelte valaki, akinek van elég pénze, indítéka és kapcsolata. A tanúk kihallgatása után egyre inkább Gyárfás Tamásra gyanakodtak. Amikor 2012-ben elfogták Portikot, kiderült, hogy több telefonbeszélgetését is felvette Gyárfás Tamással.
Először erre a részleteiben nehezen hallható felvételre alapozták a volt médiavállalkozó elleni gyanút, miszerint Gyárfás adhatott parancsot Fenyő meggyilkolására.
Végül 2018. április 17-én elfogták Gyárfást. A kihallgatás után őrizetbe vették, két éjszakát börtönben kellett töltenie. Az ügyészség javasolta a letartóztatását is, de a bíróság ezt elutasította.
Később 200 millió forint óvadékot kellett fizetnie, és egy idő után már nyomkövetőt sem kellett viselnie.
Ha a bíróság bűnösnek találja a férfit, akár 15 évre is börtönbe kerülhet.
A Fenyő-gyilkosság tárgyalása áprilisban folytatódik.