2006. szeptember 17-én nyillvánosságra került Gyurcsány Ferenc őszödi hazugságbeszéde, amelyben elismerte, hogy trükkök százaival és hazugsággal kormányozta a csőd szélére Magyarországot.
A rendszerváltozást követően a legsúlyosabb politikai válságot idézte elő Gyurcsány Ferenc. Tüntetők kezdtek gyülekezni a Kossuth téren. Budapesten és rengeteg településen óriási tüntetéshullám indult el.
A tiltakozók, hazai és külföldi politikusok egyaránt lemondásra szólították fel a baloldali kormányfőt.
Szeptember 18-án több tízezer tüntető csatlakozott az előző napon megkezdett Kossuth téri tüntetéshez. A Parlamenttől este tíz körül több ezer fő vonult az MTV Szabadság téri főbejáratához. A tüntetők egy petíciót szerettek volna átnyújtani az MTV-nek. A tüntetőket a székházat védő biztonsági cég emberei nem engedték be az épületbe. Később a Magyar Televízió elnöke, Rudi Zoltán nem volt hajlandó tárgyalni a tüntetőkkel, nem vette át a petíciójukat sem ő, sem egyetlen embere.
A kialakult óriási tömeg miatt újabb rendőrök érkeztek a térre. Ekkor a békés tüntetők közül kiváló erőszakos csoportok elkezdték felszedni a nemrég lehelyezett térkövezést, majd dobálni kezdték a kiérkező rendőröket és a székház épületét. A rendőrök és a tüntetők többször összecsaptak és hosszú órákig tartó állóháború alakult ki a két tábor által létrehozott barikádok között. Az összes rendőri kísérletet visszaverték a tüntetők.
Döbbenetes módon rengeteg kivezényelt rendőrnek ez volt az első bevetése. A képzelten, rosszul felszerelt, helyismeretekkel nem rendelkező rendőrök sikertelenül próbálták többször is feloszlatni a tömeget. Ami nem véletlen, olyan városokból - például Pécsről - vezényelték őket Budapestre, ahol ilyen eseményekkel nem találkozhattak.
A kivezényelt tapasztalatlan rendőrök nagy része hiányos felszereléssel rendelkezett, sokuknak nem volt sem pajzsa, sem sisakja.
A rendőrségnek nem sikerült ütőképes erőt összeszedni, mert egész egyszerűen nem volt meg erre az akarat a felsőbb vezetés részéről.
A székház ostroma során rendőri erősítés igen ritkán érkezett, hiányzott a rendőrség egységes irányítása, ezért a székház védelmében odavezényelt több mint félezer rendőr gyakorlatilag csak sodródott az eseményekkel a szakszerű tömegoszlatás helyett.
Az erősítésként érkezett rendőrök nem találták a helyszínparancsnokokat, a jelen levő tisztek közül senki sem vette át az irányítást. Az intézkedő rendőrök nem kaptak parancsot arra, hogy szervezetten kiemeljék az agresszív embereket, így elmondható, hogy
az akkori baloldali hatalom, konkrétan Gyurcsány Ferenc érdeke volt a minél nagyobb káosz kialakulása.
Ha sikeresen kiemelik a hangadókat, akkor elmaradtak volna a súlyos összecsapások és az MTV épületét sem foglalták volna el.
A rögzített rendőrségi hangfelvételekből egyértelműen kiderült, hogy a rendőrök az események kezdetétől fogva már kétségbeesetten könyörögtek a segítségért:
Türelem, az van, de ezek egyre közelebb jönnek... (...) Igyekezzetek, már nagyon kivannak az emberek! (...) Annyi rendőr sérült van, hogy ki se tudjuk őket vinni. (...) Főnök, gázos a helyzet, nagyon gázos! (...) Amerre nézek, rendőr, csak az a baj, hogy szervezetlenek és kimerültek. (...) Életveszélyben vagyunk, nem tudjuk tartani! (...) Hol a (...) vagytok, már elnézést!"
A kért segítséget nem kapták meg a rendőrök, hanem a feletessek mindössze cinikusan nyugtázták a segélykiáltásokat.
A vezetők a rádiófelvételek tanúsága szerint arra utasították az egységeiket, hogy tartsanak ki, zárják be magukat az MTV-székházba.
A többnyire baranyai kisrendőrökből álló egységek órákon át csak ígéreteket kaptak, miközben állítólag néhány utcával arrébb állomásoztak, bevetésre készen a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) tömegoszlatásra szakosodott speciális egységei.
Sokszor az épület falához szorított rendőröket is csak a tüntetők szolidaritása mentette meg, akik visszakísérték őket a többi rendőri egységhez. Ilyen eset volt az is, amikor a tüntetők elfoglaltak egy 40 éves, tömegoszlatásra alkalmatlan vízágyút, majd a vezetőjét átkísérték a tömegen a rendőrökhöz.
A gyalogos rendőrök elmenekültek a vízágyú mellől és a tüntetők minden mozdíthatót letörtek róla. A bent rekedt rendőri egységet kizárólag a tüntetők jóindulata mentette meg ismét, akik segítettek a rendőröknek távozni a szorult helyzetből.
Az erőszakos mag ezt követően elkezdte felborítani, felgyújtani a környéken parkoló autókat, a lángok átterjedtek az épületre is. A televízió adását felfüggesztették, a munkatársak elmenekültek az ostromlott épületből. A képzelten rendőri egységek nem tudták biztosítani az épület védelmét, ezért a káosz, a füst és a könnygázfelhő miatt az épület kiürítése mellett döntöttek.
Az épületben rekedt Navracsics Tibor, akkori fideszes országgyűlési képviselő, Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke és Török Gábor politológus, akik korábban a televízió vendégei voltak. Miután a rendőrség közölte velük, hogy a székházban nem tudják szavatolni a biztonságukat a hátsó kijáraton elmenekültek.
A tüntetők egy csoportja éjjel két óra körül jutott be a teljesen kiürített TV-székházba. A rendőrök éjjel 3 óra körül kezdték meg az épület visszafoglalását, éjjel négy körül sikerült teljesen kiszorítani a maradék, csekély létszámú tüntetőt a Szabadság térről.
A brutális összecsapások következtében több százan megsebesültek, több tízmilliós anyagi kár keletkezett.
Az MTV-székház eseményeit felhasználva, ezt követően gyakorlatilag Gyurcsány Ferenc két hónapig kilépett a jogállamiság keretei közül és véres leszámolásba kezdett az ellene tüntető emberekkel szemben.
A hazugságokon lebukott Gyurcsány parancsára a rendőrök elképesztő brutalitással léptek fel minden ezt követő tüntetésen.
Többnyire hiányos felszereléssel rendelkező, a tömegoszlatásban képzetlen rendőröket vezényeltek a Szabadság térre, miközben a magyar rendőrség rendelkezett kellő létszámú képzett rendőrrel, minden erőforrás a rendelkezésre állt a kaotikus állapotok elkerülésére.
Gyurcsány ezzel akarta felhergelni a rendőröket, hogy majd közreműködjenek az óriási tiltakozó tömeg véres leverésében.
Az eseményeket vizsgálta több parlamenti és szakértői bizottság és mindannyiszor súlyos mulasztásokat állapítottak meg.
Ignácz István dandártábornok vezetésével vizsgálóbizottság alakult a 2006 őszi események vizsgálatára, amely 2006 novemberére megállapította a rendőri vezetés súlyos mulasztásait az MTV-székháznál történtekkel kapcsolatosan. A jelentésben többek között az áll, hogy a bevetésre kirendelt rendőrökön nem volt gázálarc, a könnygázgránátok kilövésére alkalmas puskák többnyire raktáron maradtak. A rendőri fellépés törvényes keretek között zajlott, azonban
a teljes szakszerűtlenség volt a jellemző az ötletszerű parancsok, felsőbb utasítások miatt.
Sokszor az sem volt egyértelmű, hogy a parancsok egyáltalán eljutottak-e az érintettekhez.
Súlyos hiba róható fel a felsővezetésnek, mert nem adtak parancsot arra, hogy csoportokat hozzanak létre az erőszakos, agresszív támadók kiemelésére, amivel teljesen semlegesíteni lehetett volna a felkorbácsolt indulatokat.
Az egységek teljesen önállóan tevékenykedtek, sokszor nem is tudtak egymásról. Így fordulhatott elő az, hogy a kaotikus helyzetben gyakran egymást is támadták a rendőrök.
A vezetés nem különített el tartalékokat, így csak nagyon megkésve lehetett a későbbiekben mozgósítani.
Számos kivezényelt rendőrnek nem volt sem pajzsa, sem bevetési sisakja, ha volt is az rossz minőségű volt. A vízágyú műszakilag hibás volt, így azt sem lehetett teljes kapacitással használni.
A székház ostromát megelőzően este hét órakor pedig számos rendőrt hazaengedtek.
A BRFK biztosítási tervében különös módon a számos egyéb kiemelt helyszín mellett nem szerepelt az MTV-székház.
Az alacsonyabb beosztású rendőrök határozott kérései, követelései ellenére sem vezényeltek át egységeket a Parlamenttől a Magyar Televízió védelmére. Amikor kezdték elveszíteni az irányítást az események fölött akkor
nem állítottak fel parancsnokságot Szabadság téren, semmilyen nyilvántartást nem vezettek a rendelkezésre álló egységekről, sem az ostrom alatt kiadott utasításokról, parancsokról.
A jelentés szövege hosszú oldalakon át taglalja azokat a súlyos hibákat, mulasztásokat, amiket a fővárosi rendőri vezetés követett el.
A 2010-es választást követően a polgári kormány egy újabb vizsgálóbizottságot állított fel a 2006 őszi események vizsgálatával kapcsolatosan.
Megállapították, hogy megalapozottan feltehető, hogy a rendőrség tudatosan tűrte a túlkapásokat, legfelsőbb politikai utasításra cselekedett.
Nyomozásuk során kiderült, hogy készült egy másik belső jelentés is, amelyet a Gyurcsány-kormány titkosított. A jelentés egyértelműen megállapítja Gergényi Péter, akkori budapesti rendőrfőkapitány személyi felelősségét, a rendőri vezetés mulasztásait.
A vizsgálatok nyilvánvaló megállapításai ellenére, az azt követő, évekig tartó perekben, mindössze egyetlen egy elmarasztaló ítélet született.
Az események alakulásából és a jelentésekből az a kép rajzolódik ki, hogy minél nagyobb sérülésekkel együtt járó összecsapásokat szeretett volna elérni a bukott kormányfő.
Az ostrom napján óvatlanul elszólta magát: beismerte, hogy személyesen ő irányította a székház védelmét, ő adta a parancsokat a rendőri vezetésnek.
Gyurcsány Ferenc az MTV-székház ostromát követően brutális rendőrterrorral lépett fel az őszödi hazugságbeszéd miatt kialakult óriási tüntetéseken. Elmondható, hogy személyes érdeke volt a Magyar Televíziónál a zűrzavaros állapotok megteremtése. Mára teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a balodal ugyanerre készül, amikor alkotmányos puccsal fenyegetnek.
Gyurcsány Ferenc és az általa teljesen irányított baloldal káoszt és az erőszakot szeretné visszahozni önös hatalomvágyból az emberek életébe.