Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A magyar miniszterelnök sikeresen érvényesítette Magyarország érdekeit Brüsszelben, az uniós csúcson ugyanis nem fogadták el az Európai Bizottság eredeti olajembargós javaslatát, a csővezetéken érkező kőolaj mentesül a szankciók alól. Több mint kétharmadával csökkentik az orosz kőolaj behozatalt, de Magyarország mentesítést kapott, és ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott: megvédtük a rezsicsökkentést. Miért tekinthető ez a győzelem ekkorának?
A magyarok többsége a koronavírus-járvány előtti életszínvonalhoz szeretne visszatérni, ehhez pedig megfizethető, olcsó, vezetékes energiára van szükség, ami az orosz olajat és földgázt jelenti. Csak akkor lesz gazdasági növekedés, ha lesz energia.
Ha megfizethető marad az energia, akkor pedig fenntartható a benzinárstop, és ez azt is jelenti, hogy ez lassítja az inflációt – energiainfláció van most Európában –, illetve a lakossági terhek nem növekednek olyan gyorsan.
Ekkor a gazdaság sem esik vissza olyan mértékben, és ez azért fontos, mert
egyrészt 3,5 százalék feletti éves gazdasági növekedésnél lehet ismét nyugdíjprémiumot fizetni az időseknek, másrészt, ha növekszik a gazdaság, akkor az államadósságot is csökkenteni tudjuk.
Ennek feltétele az olcsó energia, és Orbán Viktor azért harcolt most Brüsszelben, hogy mindezt biztosítani lehessen a magyar emberek számára. Nyugat-Európában most kezdődnek a meglepetések, mert már most két euró fölé emelkedik a literenkénti olajár; náluk a magasabb energiaár magasabb inflációt jelent, és a gazdasági növekedés visszaesését.
Rengeteg támadás érte a magyar álláspontot a csúcstalálkozó előtt is, sok külföldi lap szemlézte, hogy több európai vezető is próbálta meggyőzni Orbán Viktort. Ön szerint miben rejlik a magyar miniszterelnök sikerének titka, aki több csatát megvívott már Brüsszelben?
Orbán Viktor a migrációs vitához hasonló győzelmet ért el Brüsszelben.
Abban a vitában sikerült a kötelező kvótát meghiúsítani, és akkoriban még több állam kormánya állt mellénk.
Az olajembargós csomag esetén a ciprusiak, máltaiak, görögök elérték, hogy tartályhajókon továbbra is szállíthassanak orosz olajat, tehát nem csak a magyarok voltak azok, akik ellenezték a mostani szankciós csomagot.
Ez a három déli ország továbbra is szeretne orosz olajat szállítani a tankerhajóikon, illetve a csehek és a szlovákok is örülnek, hogy kaptak egy hosszabb, akár 20 hónapos átmeneti időt, így nekik sem volt ellenükre a magyar kiállás.
A globalisták szokás szerint azonban megint Orbán Viktorra és a magyarokra mutogattak. Azért nagy siker egyébként az elért eredmény, mert Orbán Viktor a magyar érdeket képviseli, számol, nemcsak rövidtávon, hanem hosszútávon is.
A legtöbb nyugati kormányfőt hajszolja a globalista média, hogy az oroszoknak „minél rosszabb" legyen. Bármekkora árat is kell az európaiaknak ezért fizetni.
Orbán Viktor velük szemben mérlegeli azt is, hogy a szankciók nekünk többet ártanak, mint az oroszoknak. Más kormányok azt mondják, hogy vállalják az emberek azt az áldozatot, ha magasak lesznek az energiaárak.
A magyar emberek a Századvég kutatási számai szerint nem akarják vállalni, maximum az emberek 20 százaléka az, aki hajlandó lenne többet fizetni, de ők valószínűleg megengedhetik maguknak, hogy többet fizessenek, a többség viszont nem.
Magyarországon az emberek többségének védelmében politizál a kormány, más országokban ez nem annyira fontos.
Alexander De Croo belga kormányfő az éjszakába nyúló tanácskozásról távozva megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia számára a vészhelyzeti intézkedés bevezetésének lehetősége is fennáll: ha ugyanis külső okok miatt csökkenne az olajellátásuk, akkor más forrásokon keresztül is biztosíthatják azt. Ennek mi a jelentősége?
Az amerikai demokraták azt kérték az uniós vezetőktől, hogy csak november 8-ától lépjen életbe az olajembargó, amikor is már lezajlott az amerikai időközi választás.
Brüsszel tehát direkt úgy léptette életbe az olajembargót, hogy csak novembertől legyen hatályos. Hivatalosan átállási időnek nevezték el, de a cél, hogy ne rontsák a demokraták esélyeit az Egyesült Államokban. Már így is 1,60 és 1,70 dollárt fizetnek az amerikaiak a benzin áráért literenként, és ha ez két dollár fölé emelkedne, akkor még kevesebb esélye lenne a demokratáknak a választáson. Itt tehát Brüsszel tekintettel volt a demokraták kérésére, ezért csak novembertől vezetik be az olajembargót.
Van egy másik szempont is:
Ukrajnán keresztül érkezik hozzánk az orosz olaj, és ha az Unió az ukránoknak pénzt ad – most legutóbb 9 milliárd eurót szavaztak meg –, akkor az ukránok nem lesznek ráutalva a tranzitbevételekre.
Ami most gáz és olaj Ukrajnán keresztül megy, abból nekik évente nagyjából 2 milliárd dollár tranzitbevételük van, és ha az Uniótól pénzt kapnak, akkor már nem lesznek erre a bevételre rászorulva, és így akár ők is felrobbanthatják, vagy elzárhatják az olajvezetéket. Emlékezzünk csak az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadójának kijelentésére, aki azt mondta, hogy akár még történhet is valami a Barátság kőolajvezetékkel.
Nekünk, magyaroknak éppen ezért arra az esetre is gondolnunk kell, hogy ha az ukránok kapnak máshonnan pénzt, például az Uniótól, akkor ők is felrobbanthatják, vagy lezárhatják a vezetéket, ezért kell erre az esetre is felkészülni. Az oroszok nyilván nem akarják felrobbantani, vagy elzárni, mert az nekik bevételt jelent.
AZ INTERJÚ A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK!
