Hosszú távon mit jelent majd az olajembargó bevezetése Európa számára? Megoldás arra a problémára, amit az Unió vezetői Oroszországban látnak? Több elemző is arra világított rá, hogy az embargó még akár előnyös is lehet az oroszok számára, hiszen támaszkodhatnak Kínára.
Ez ilyen formában túlzás, mert az oroszoknak jobb Európa, hiszen közelebb van és a csővezetéken a legkönnyebb és leggyorsabb a szállítás.
Brüsszel a Green Dealt, vagyis a Zöld Fordulatot akarja megvalósítani az ukrán háború árnyékában.
A brüsszeliek nem a koronavírus-járvány előtti szinthez akarnak visszatérni, mint mi, hanem a covid előtti szint harmadához.
Az Unió ezt az olajembargóval el tudja érni, mert például az amerikai cseppfolyósított gáz a két-háromszorosába kerül, az orosz gáz alternatívája tehát kétszer, háromszor drágább, így az emberek kevesebbet engedhetnek meg maguknak.
Brüsszel ezt tudatosan erőlteti, ahogyan írtam is egyik cikkemben, a Brüsszel fűti az energiainflációtban. Ők az embargót arra használják, hogy az európaiak kevesebb energiát fogyasszanak, és a klímacélokat elérhessék. Ha az árak emelkednek, nyilván nem fognak az emberek annyit fogyasztani, és ha nem fogyasztanak annyit, akkor a klímacélokat könnyebb elérni, ráadásul az oroszok évi 150 milliárd köbmétert gázt szállítanak, az amerikaiak viszont csak 50 milliárdot tudnak jövő évtől szállítani.
Tehát, ha – Frans Timmermans tanácsait megfogadva, a 18 fokos téli fűtéssel, cicamosdással és heti egyszeri húsevéssel – a harmadára szorítják le az európaiak fogyasztását, akkor az amerikai cseppfolyósított gáz is – ami ugyanannyiba kerül, csak mennyiségileg a harmada – „jó lesz".
Ez természetesen életszínvonal romlást eredményez, és ezt most az oroszokra, a háborúra tudják fogni a brüsszeliek.
A brüsszeli siker révén hazánkban fenntartható a rezsicsökkentés és a benzinárstop is, tehát nem a magyarok fizetik meg a háború árát. Ez meddig tartható fenn, és magyar vonatozásban mire számíthatunk a jövőben?
Amíg van orosz olaj, addig nagyjából fenntartható a magyarok számára a benzinárstop.
A vezetékes orosz olaj ezt biztosítja, és ez nemcsak a lakosságnak szól, hanem a mezőgazdaságnak is, ezáltal pedig fékezik az inflációt.
A kormány ismét nagyon jól csinálta,
hiszen az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen a G7 csúcstalálkozón azt mondta, hogy nem olajembargóra van szükség, hanem az orosz energia megadóztatására.
Valójában az extraprofitadó is segít a rezsicsökkentés megvédésében a gyakorlatban, ami igazából az orosz olajból keletkező nyereséget vonja el a Moltól is. Magyarország így az amerikai „kérésnek" is eleget tesz. Yellen is inkább az adóztatás mellett tette le a voksát, mert a novemberi amerikai időközi választás érdekében mondta, hogy az azonnali embargóval azonnal 185 dollárra ment volna fel az olaj hordónkénti ára, most csak 118.
Mivel Magyarország most bevezetett egy adót, így ha az Unió is be akar egy ilyet vezetni, akkor mi azzal érvelhetünk, hogy mi már megelőztük őket. Ez a magyar megoldás azért is logikus, mert van olajunk, és így az ellátás is biztosított.
A jövőben mire kell majd számítanunk? Meddig lesz tartható a megállapodás annak fényében, hogy Brüsszel nem fog "megnyugodni", és további szankciókat akar majd eszközölni Oroszországgal szemben?
Ez nem újdonság, hiszen Mark Rutte holland miniszterelnök már megmondta, hogy
hamarosan jön a hetedik csomag, vagyis le akarnak válni az orosz gázról is. Brüsszel a zöld fordulat jegyében véglegesen le akar válni a megfizethető árú orosz energiáról, és környezetszennyező módon kitermelt és szállított, jóval drágább amerikai, valamint más energiára akarják Európát átállítani, hogy kevesebbet fogyasszunk.
Legkésőbb jövő nyárig le akarnak válni az orosz gázról.
Most lesz a főpróba: ha télen valóban a 18 fokos szobában „pulóvernapokkal" kibírják az emberek, és megelégednek a heti egyszeri fürdéssel is, vagyis sikerül a fogyasztást leszorítani, akkor már tavasszal leválnának.
Brüsszel nem fog megállni, de szerencsére úgy tűnik, az atomenergia kimarad ebből a körből, mert a franciák azt nem engedik, de a gáz lesz a következő, maximum jobban előkészítik.
Feltehetően ugyanezt a csatát meg kell majd vívnia a miniszterelnöknek a gázellátásunk védelmében is. A globalizáció nyertesei, a baloldali politikusok és a propagandistáik keresnek annyit, hogy nekik mindegy, mi mennyibe kerül, mert ki tudják fizetni.
Az átlagembernek azonban egyáltalán nem mindegy. Ahogyan az orosz olajról leválik az Unió, ugyanúgy a kínai gazdaságról is le akarnak majd válni.
A mostani orosz energialeválás egy főpróbája a kínai gazdaságról való leválásnak.
Ez a globalista körök célja, és ezt a globalista mainstream is erősíti. Ők így gondolkoznak, nem törődnek a költségekkel, és nem tájékoztatják az európaiakat. Ezért is zavarja őket az, ahogy Orbán Viktor kiáll a magyar emberek és nemzetgazdaság érdeke mellett, illetve, hogy ismét vonzó alternatívát kínált a globalisták önsorsrontó terveihez képest.