Így javult a magyar családok helyzete az elmúlt 12 évben

Young happy family and their dg relaxing by the window at home and looking through it.

A Századvég friss kutatása szerint a magyarok közel kétharmada (64 százaléka) gondolja úgy, hogy amióta Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, a családjának anyagi helyzete összességében javult (ezzel ellentétes véleményt mindössze 26 százalék fogalmazott meg). Összegyűjtöttük, többek között hogyan változott a magyarok jövedelmi viszonya, megtakarításainak aránya és életminősége 2010 és 2021 között. 

Nőtt a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet

Az életkörülmények színvonalának javulását mutatja, hogy a magasabb jövedelmek miatt az emberek jóval több tartós fogyasztási cikket vásárolnak.

2010 és 2020 között több mint hatszorosával emelkedett a szárítógépek mennyisége, háromszorosával a laptopok, közel két és félszeresével a légkondik és másfélszeresével a mosogatógépek mennyisége a háztartásokban.

Itt is kiemelhetjük, hogy a tartós cikkek vásárlásának növekedése a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők között is megfigyelhető. A legalsó jövedelmi 10 százalékban például a laptopok száma 100 háztartásonként 9-et tett ki 2010-ben, ami 2020-ra 49-re emelkedett. A mosogatógépek száma pedig 3-ról 13-ra emelkedett 100 háztartásonként.

Jóval több élelmiszert vásárolunk

2010 óta jelentősen nőtt az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás, amely természetesen jelentősen befolyásolja az emberek életszínvonalát és a közérzetet is.

2010-2020 között jelentősen nőtt a hal, halkonzervfogyasztás – mintegy 55 százalékkal, de a húsfélék (+29 százalék) és gyümölcsfogyasztás (+23 százalék) mennyisége is jelentős növekedést ért el.

A szegényebb rétegekben 2010-hez képest 2020-ra szintén jelentősen nőtt a húsfogyasztás. Míg országos átlagban

2010-hez képest a húsfogyasztás közel 30 százalékkal emelkedett (15,5 kilogrammal), addig ez a legszegényebbek között 66 százalékos emelkedést mutatott.

A felzárkózó rétegek, az alsó középosztály esetében a húsfogyasztás mértéke 36-53 százalékkal (mintegy 16-25 kilogrammal) emelkedett.

2010-hez képest 2020-ban a magyar társadalom 8,8 kilóval fogyasztott több gyümölcsöt éves szinten, amely 23 százalékos növekedést jelent.

A legszegényebbek körében a gyümölcsfogyasztás emelkedése 89, illetve 34 százalékot ért el Forrás: Shutterstock

Ez az egészségesebb táplálkozás oldaláról jelentős eredménynek nevezhető. A gyümölcsfogyasztás emelkedése azonban a szegények körében még radikálisabb növekedést mutatott,

a legszegényebbek körében a gyümölcsfogyasztás emelkedése 89, illetve 34 százalékot ért el. Ez a gyakorlatban 7-14 kilós növekedést tett ki.

Az alsó középosztály körében is jelentősen, harmadával emelkedett 2010-hez képest a gyümölcsfogyasztás, melynek mértéke 30-37 százalékot tett ki. Ez a mindennapokban számukra 8-12 kilóval több gyümölcs elfogyasztását jelentette.

2010-hez képest 2020-ra a magyarok 10 százalékkal több zöldséget fogyasztottak.

Kiemelhető azonban, hogy a szegények körében a zöldségfogyasztás kiemelkedő mértékben emelkedett; 18-43 százalékkal esznek több zöldséget, mint 2010-ben. Ez 10, illetve 22 kilós növekményt jelent. Az alsó középosztály körében a zöldségfogyasztás 13-23 százalékkal, 8-17 kilóval bővült.

Vagyis megint megállapíthatjuk:

a kormány intézkedéseinek következtében a legszegényebb rétegek jelentős mértékben felzárkóztak.

Sokkal többet utaznak a magyarok

A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt bizonyítják, hogy a magyarok jóval többet utaznak most, mint 2010-ben, ami

azt jelenti, hogy jelentősen nőtt az elkölthető jövedelem.

A rendelkezésre álló adatok szerint

míg 2010-ben a magyarok hazánkban összesen 9,94 millió éjszakát töltöttek szállodákban (ezt hívják vendégéjszakának), addig ez – a koronavírus-válságot megelőző évben – 2019-re 15,79 millióra, vagyis másfélszeresére növekedett.

A járvány éveiben is (annak ellenére) elérte, sőt meghaladta a 2010-es szintet. A belföldiek vendégéjszakáinak száma 2020-ban 9,92 milliót ért el, 2021-ben 10,5 milliót tett ki.

Jelentősen nőtt a lakosság turisztikai fogyasztása 2010-2021 között, amely a jólét, az elkölthető jövedelem növekedését jelezheti Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A koronavírus-járvány közben,

2021-ben a belföldi turizmus minden idők legjobb nyarát zárta.

Négymillió magyar nyaralt az országon belül tavaly nyáron a Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint. Ez nagymértékben köszönhető a kormány által bevezetett SZÉP-kártyáknak, amelyekre tavaly a munkáltatók - előzetes adatok alapján - 360 milliárd forintot töltöttek fel. Vagyis jól látható:

egyre többen engedhetik meg maguknak az aktív pihenést.

A rezsicsökkentés közel 3 milliárd forintot hagyott az emberek zsebében

A Századvég rezsicsökkentéssel kapcsolatos elemzése szerint

a rezsicsökkentés 2013 óta 2 600 milliárd forintot spórolt a magyar családoknak.

Összességében egy átlagos magyar család, háztartás mintegy 627 ezer forintot spórolhatott, ez havonta hatezer forintot jelentett.

A rezsicsökkentés összességében 54 százalékos kiadáscsökkentést eredményezett a rezsitételeken az összes kiadástételhez viszonyítva.

Míg egy átlagos háztartás 2012-ben, a rezsicsökkentést megelőzően kiadásainak 14 százalékát fordította rezsire (2005-ben az emelések előtt ez még csak 10 százalék volt), ez az arány 2019-re 8 százalékra, közel a felére csökkent. Ez is egyértelműen pozitív irányban befolyásolta a háztartások életszínvonalát. A Századvég kimutatta:

ha 2021-ben piaci árazás lépett volna érvénybe, akkor csak ebben az egy évben egy átlagos magyar családnak 366 ezer forinttal többet kellett volna fizetnie a rezsiért – vagyis havi szinten több mint 30 ezer forinttal többet, egy átlagos egyedülálló éves energiaköltsége szintén csak ebben az egy évben 260 ezer forinttal nőtt volna, vagyis közel két és félszeresére (190 ezer forintról 450 ezer forintra), havi szinten pedig 20 ezer forintnál is több pluszkiadást jelentett volna.

Nőttek a lakossági megtakarítások

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a lakosság nettó pénzügyi vagyona 2010 első negyedéve és 2021 harmadik negyedéve között 218 százalékkal emelkedett (azaz háromszorosára nőtt), 18,8 ezer milliárd forintról 59,9 ezer milliárd forintra.

A lakosság teljes (bruttó, kötelezettségekkel nem csökkentett) pénzügyi vagyona ezalatt 30 ezer milliárd forintról 72,9 ezer milliárd forintra emelkedett.

Ez az eredmény Európában az egyik legjobb, hiszen a magyar lakosság nettó vagyona az Európai Unión belül a hatodik legmagasabb mértékben emelkedett. A lakossági állampapírok forintállománya a Pénzügyminisztérium adatszolgáltatása szerint több mint húszszorosára nőtt 2010 óta: amíg 2010 végén ez 436 milliárd forintot tett ki, addig jelenleg (2022. január végéig) több mint 10 ezer milliárd forint (10,158 ezer milliárd forint), ez a központi költségvetés adósságának több mint 25 százaléka.

Fontos eredmény, hogy a lakossági papírokat elsősorban belföldi magánszemélyek birtokolják, a külföldi tulajdoni hányad kevesebb mint 1 százalék, ez az ország pénzügyi biztonsága szempontjából nagyon fontos.

Az EU-ban 2010-2019 között Magyarországon szorult vissza arányaiban a legnagyobb mértékben a szegénység. Fotó: Polyák Attila - Origo

Egyre többen kerülnek ki a szegénységből

2010 óta a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szegények aránya (azaz a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya) 31,5 százalékról 18,2 százalékra csökkent 2020-ra. Mindez azt jelenti, hogy

1,341 millió fő került ki a szegénységből (2010-ben az érintettek köre 3 millió 93 ezer volt) – vagyis 40 százalékkal csökkent 10 év alatt a szegények száma.

Az Eurostat-adatok alapján pedig kijelenthető, hogy a hazai folyamatok nemzetközi térben is kiemelkedően pozitívak:

az EU-ban 2010-2019 között Magyarországon szorult vissza arányaiban a legnagyobb mértékben a szegénység.

Amíg 2010-ben még a lakosság közel negyedének volt hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátraléka, addig 2020-ban már csak a lakosság 11 százaléka volt érintett ebben – ez kevesebb mint felére csökkent. Amíg 2010-ben az emberek közel háromnegyedének nem volt fedezete a váratlan kiadásokra, 2020-ra ez már csak az emberek kicsivel több mint egyharmadára volt jellemző – ez is több mint a felével csökkent.

Amíg 2010-ben a lakosság közel harmada nem tudott kétnaponta húst enni, ez 2020-ra 12 százalékra csökkent – vagyis ez közel a harmadára csökkent.

Amíg 2010-ben a lakosság kétharmada nem tudott évente egyhetes üdülést megengedni magának, addig 2020-ban a lakosság 40 százalékára volt ez elmondható – ez 40 százalékos csökkenést jelentett. Mindezek mellett jól illusztrálja az elmúlt 10 év történéseit, hogy bizonyos kiemelten hátrányos helyzetű társadalmi csoportokkal mi történt, náluk hogyan változott (csökkent) a szegénység mértéke.

A gyermekes háztartásoknál a szegények aránya több mint egyharmados (35,3 százalék) volt 2010-ben, ez 2020-ra 17,6 százalékra csökkent – vagyis megfeleződött. Például a kétszülős, három vagy többgyermekes családoknál lehetett látni: amíg 2010-ben e családok fele (pontosan 50 százaléka) volt szegénységben érintett, addig 2020-ban már csak közel negyedük (23,7 százalékuk). De nemcsak a kétszülős, hanem az egyszülős háztartásoknál is érdemben csökkent a szegénység: a 2010-es közel 60 százalékos arányról (57,4 százalék) 37,3 százalékra, harmadával csökkent az érték. A romák esetében 2013-tól állnak rendelkezésre adatok: ekkor döntő többségük szegénynek számított (89,9 százalékuk), 2020-ra „csak" kétharmadukról mondható el ez (66,6 százalék) – vagyis mintegy negyedével csökkent a szegény romák száma.

A nyugdíjas szegénység is csökkent Forrás: Shutterstock

A nyugdíjas szegénység is csökkent: 2010-ben a nyugdíjasok egyötödét (21,3 százalékát) érintette ez, míg 2020-ban 18,8 százalékát – ez 9 százalékos csökkenést jelentett.

A 18 év alattiak körében pedig megfeleződött a szegénység: 2010-ben a 0-17 évesek 40,4 százaléka volt szegény, 2020-ban pedig a 20,2 százalékuk.

Ezek az adatok is pontosan mutatják a kormányzati célkitűzések sikerét, amit a miniszterelnök úgy fogalmazott meg:

Magyarországon minden évben mindenki legalább egy lépést mehet előre.