Mint bizonyára tudják, közel két hete pusztító földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát. Bajban derül ki, hogy kire lehet számítani. Ránk, magyarokra lehet számítani – fogalmazott idei évértékelő beszéde kezdetén Orbán Viktor a Várkert Bazárban. A miniszterelnök hozzátette: a magyar mentőegységek 35 embert mentettek ki a romok alól. Köszönjük áldozatos munkájukat – hangsúlyozta.
A jövő szempontjából ma az a legfontosabb kérdés, hogy az európai értelemben vett változások vajon elveszik vagy meghozzák a magyarok életkedvét – emelte ki Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a 2023-as év sikere azon múlik, hogy ezek felvillanyoznak vagy lelomboznak bennünket.
Mi, magyarok nem ilyen megbokrosodott világban szeretnénk élni. De ez nem kívánságműsor. Pedig minden jól alakult
- emelte ki a miniszterelnök. Részletezte, hogy túljutottunk a devizahiteleken, a rosszkedvű irigységen, a nyugat előtti hasra esésen. Már éppen kezdtük elhinni, hogy lesz hely a nap alatt minden magyarnak, hogy a gyerek nem teher, hanem boldogság – hívta fel a figyelmet.
A kormányfő az évértékelő beszédében kifejtette: rájöttünk, ha boldogulni akarunk, nem egymástól kell elvenni. Egymillió ember állt munkába, a magyar gazdaság háromszorosára növekedett. Brüsszelt megvető bátorsággal újjá szerveztük a magyar államot és felépítettük egy új magyar gazdaságot – jegyezte meg. A miniszterelnök hangsúlyozta: fáradságos tíz év volt, de megérte, és van értelme az erőfeszítéseknek.
Ezért kaptunk a parlamenti választáson, most is kétharmadot, pedig az egész baloldal összefogott ellenünk.
Gyuri bácsiék begurítottak ide 4 milliárd dollárt az elvtársaiknak. De pórul járnak
- fogalmazott a miniszterelnök.
Ha az ellenfeledet nézed, ne a számuk, hanem a képességeik alapján ítéld meg őket. Úgy tűnik szeret bennünket a jó Isten – jegyezte meg a miniszterelnök a baloldalról szólva. Mint mondta, a kétharmados választási győzelem mögött munka van, amit méltányolnak az emberek.
Fanyalgók persze mindig vannak, akik szerint szimplán szerencsénk volt. Jó, lehet, egyszer. De négyszer?
- tette fel a kérdést a kormányfő.
Ha mindig szerencséd van, az is lehet, hogy tudsz valamit. Például szereted a hazádat és kész vagy megküzdeni érte. A baloldalnak azt kell megértenie, hogy a győzelemhez nem elég a sok millió dollár és a befolyásos pártfogók. A győzelemhez szív kell és nem elég a szerencse – rögzítette.
Orbán Viktor kitért a koronavírus- világjárvány időszakára is, amiről azt gondolta, ha annak vége, akkor lassan eljutunk oda, ahová mindig is vágytunk.
Ott leszünk a legjobbak között, valahol az élbolyban.
Ekkor azonban kitört a háború, amelynek hatására minden megváltozott a politikában és a gazdaságban is. A covidos évekből a világ nem a helyes útra tért vissza, hanem a háború éveibe tértünk át. Három éve folyamatos nyomás alatt éljük az életünket, s ebből könnyen lehet négy vagy öt év is.
Amikor a Nyugat a szankciókkal belépett a háborúba mindent át kellett gondolnunk. Ez elvitte a választás utáni hónapokat. Újra meg kellett vizsgálni az összes nagy célt, amit 2010-ben kitűztünk. Úgy látom, a célokról nem kell lemondani sem föladni őket, csak az eszközökön kell változtatni. Éppen ezért, marad a külpolitika, mert nem akarunk ellenségeket. Blokkosodás helyett összekapcsolódást szeretnénk – részletezte a kormányfő.
Kiemelte:
Marad a nemzetegyesítés, a családpolitika, a munkaalapú gazdaság, a nyugdíjasokkal való megállapodás és a rezsivédelem is.
Folytatjuk az egyetemek és a gazdaság összekapcsolását. A bankszektort, az energiaszektort és a médiaipart magyar kézben tudjuk tartani, a távközlési és infokommunikációs területeket pedig visszamagyarosítjuk. Soha nem látott fejlesztéseket indítunk be vidéken. Felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot – jelezte a miniszterelnök. Orbán Viktor évértékelő beszédében kitért arra: ehhez energia annyi kell, mint eddig soha.
Ezért erőműveket építünk akkor is, ha Brüsszel ebben nem segt. Majd lesz más
- emelte ki a miniszterelnök.
Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta – szögezte le Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy két új veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció. Ezeket le kell győzni. A háborúnak szívünk szerint egyszerűen véget vetnénk, de ez nem a mi súlycsoportunk. Az orosz-ukrán háborúból ki kell maradni! Ez nem lesz egyszerű – fogalmazott a kormányfő.
Megteheti-e Magyarország, hogy a szövetségeseinkkel ellenkező módon, a béke pártján maradjon? Természetesen megtehetjük. De helyes-e? Egyedül ez a helyes – szögezte le Orbán Viktor, majd kiemelte: az ukrán menekülteket be kell engednünk, ami az elemi emberiesség parancsa.
De azt is látjuk, hogy itt nem a jó és gonosz seregei, hanem két szláv ország vív háborút. Ez nem a mi háborúnk. Erkölcsi szempontból nem lenne helyes, ha Ukrajna érdekeit Magyarország elé helyeznénk
- hangsúlyozta a miniszterelnök. Továbbá megjegyzete, hogy hazánk nem szállít fegyvert, a pénzzel is csínján bánunk.
Ukrajna humanitárius segítése nem jelenti az orosz kapcsolatok felszámolását, ezért nem járulunk hozzá a szankciókhoz, amely tönkre tenné Magyarországot. Ezért fenntartjuk gazdasági kapcsolatainkat Oroszországgal – nyomatékosított a kormányfő.Szerinte az is fontos, hogy ne szűküljön be a látásunk és lássunk túl Brüsszelen.
Ne szigeteljük el magunkat a világ józanul gondolkodó részétől!
- emelte ki. Mint fogalmazott: A magyar kormány nem tartja életszerűnek azt, hogy Oroszország fenyegetné Magyarországot vagy Európát. Szerinte az orosz haderő nincs abban a helyzetben, hogy megtámadja a NATO-t. "Az akarjuk, hogy legyen egy szuverén Ukrajna. Szerintünk ezt azonnali tűzszünettel és tárgyalásokkal lehet elérni" – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A mi javaslatunk mellett van egy további súlyos érv is: életeket csak tűszünettel lehet megmenteni. Az emberveszteség mértéke már több százezres nagyságrendű, a fájdalom, a megözvegyülés, az árvák számának növekedése, a tengernyi szenvedés hullámai csak tűzszünettel csendesíthetők le
- nyomatékosította Orbán Viktor. Majd hozzátette azt is, hogy a háború felszínre hozott néhány tanúságos és súlyos igazságot is. A NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára. Túlságosan Keleten, a nyugati világ keleti szélén vagyunk ahhoz, hogy lemondhassunk róla.
A NATO védelmi szövetség, amely azért alakult, hogy „megvédhessük egymást, ezért léptünk be és ezért éreztem történelmi elégtételt, amikor 45 év szovjet megszállással a hátunk mögött aláírhattam a csatlakozási szerződést" – fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta, legyen bármilyen erős bárki, aki azt hiszi, hogy képes ellenőrzése alatt tartani, menedzselni a háborút, az alábecsüli a háború veszélyességét. Hozzátette: Akik ezt így értékelik, azok messze élnek a háborútól. Mint Orbán Viktor mondta, a brüsszeliták nem adták még életüket a háborúban, viszont a magyarok már adták.
Kiemelte,
eközben Munkácsban az ukránok levetetik a turulszobrot, miközben a magyar emberek vére is folyik a fronton.
A kormányfő elmondta, vékony pallón egyensúlyozik a nyugat a háborúba sodródás kérdésében – utalt ezzel a miniszterelnök a fegyverszállításokra, az ukrán katonák kiképzésére és a folyamatos szankciókra. Aláhúzta, eleinte élet kioltására nem alkalmas eszközök szállításáról volt szó, majd fegyverek következtek, aztán nehéztankokat is küldtek, és most vadászgépekről esik szó. Hogyan kerültek a háztetőre a háborúpártiak azt nem tudni – mondta Orbán Viktor.
Ennek nem kellett volna így történnie, pontosabban történhetett volna másképp is – fejtette ki Orbán Viktor, aki szerint több megoldási lehetősége is volt a Nyugatnak.
Adhattunk volna garanciát, hogy Ukrajnát nem vesszük fel a NATO-ba, de az ellenkezőjét tettük, és megerősítettük a korábbi, 2008-as döntésünket, hogy fel fogjuk venni őket
- kezdte az alternatívák felsorolását.
Követhettük volna azt a megoldást is, amit 2008-ban választottunk, amikor kitört az orosz-georgiai háború, és Oroszország elfoglalta az akkori Grúzia területének 20 százalékát. Akkor úgy döntöttünk, hogy a tüzet nem engedjük elharapódzni, és a zseniálisan tárgyaló Nicolas Sarkozy elnök vezérletével meglett a tűzszünet.
Tehettük volna azt is, amit 2014-ben Angela Merkel vezetésével tettünk, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, és elcsatolta a Krím-félszigetet. Választhattuk volna a háborút is, de akkor mi másképpen döntöttük: harc helyett tárgyalás, háború helyett béke. Akkor is voltak háborúpártiak, de volt erős német-francia vezetés is, amely bátran cselekedett. Így maradt el a háború és jött létre a minszki megállapodás
- fejtette ki.
Egy évvel ezelőtt a Nyugat más megoldást választott. Nem elszigetelte, hanem összeurópai szintre emelte a konfliktust. Minősíthette volna helyi regionális háborúnak, vagy két szláv állam közti konfliktusnak, ahogyan Magyarország javasolta is – húzta alá a miniszterelnök.
Ami történt, egy újabb érv a brüsszeli szuperállam ellen, és az erős nemzetállamok mellett. Amikor a tagállamok döntöttek, béke lett. Amikor a birodalmi központ döntött, háború.
Hogyan vesztettük el a békepárti szövetségeseinket? – tette fel a kérdést. Ott voltak például a németek, akik nem szállítottak fegyvert, csak sisakokat. Ehhez képest néhány hét múlva Leopard harckocsik vonulnak keresztül Ukrajna földjén keletre le, az orosz határ felé. A németek együtt fordultak a többiekkel, illetve a többiek együtt fordultak a németekkel. Így fogyott el a béketábor – magyarázta Orbán Viktor.
Szerinte alig hihető, hogy a németek önszántukkal fordultak volna.
Ma már úgy tesznek, mintha mindig is ott lettek volna
- mutatott rá. „Modern német iskola, nem egyszerűen átállnak, hanem nyíltan bejelentik, hogy egyből az élre is ugranak. Alapos emberek, ha csinálnak valamit, komolyan csinálják."
A többi ország úgy gondolta, ha a németek sem tudtak ellenállni ekkora külső nyomásnak, ők aligha lesznek képesek. Inkább átszivárogtak a béketáborból a háborúsba
- fogalmazott.
„Maradtunk hát ketten: Magyarország és a Vatikán. A társaságra nem lehet panaszunk, de komoly következményekkel kell számolnunk" – jelentette ki a kormányfő.
Szembe kell nézni azzal, hogy a háború egyre vadabb és kegyetlenebb lesz, ezért jó, ha felkészülünk, hogy a velünk szembeni hangnem is egyre durvább és kíméletlenebb lesz: provokációk, fenyegetések és zsarolások.
Nem ígérhetem, hogy könnyű lesz, de azt igen, hogy állni fogjuk a sarat
- szögezte le Orbán Viktor. Azt mondta, már rég túl vagyunk a szuverenitást tiszteletben tartó diplomáciai nyomásgyakorlás korán. Felidézte azokat a „kedélyes időket", amikor 2014-ben Hilary Clinton egy „jó barátot", Goodfriend-et küldött ide, hogy kormányellenes tüntetésekkel térítse jobb belátásra a magyarokat. Akkor jól manővereztünk, majd Donald Trump vezetésével megérkezett a baráti felmentősereg Washingtonba – tette hozzá Orbán Viktor.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy
a Fehér Házban megőrizték a humorérzéküket, hiszen Joe Biden egy „présembert", Pressman-t küldött a jó barát helyett, hogy préselje bele a magyarokat a háborús táborba. Remélhetőleg legközelebb nem valami Puccini nevű embert küldenek
- jegyezte meg Orbán Viktor.
Arról is beszélt, úgy kalkulál, hogy 2024-ben Amerikában újra választás lesz, republikánus barátaink pedig készülnek már a visszatérésre. Azt is várom, – tette hozzá – hogy a demokrácia Európában is megmutatja erejét, a közvélemény pedig egyre inkább békepárti lesz, több józanságot követel, és ha kell, új kormányokat választ. Nem lesz sétagalopp, de a simább és kényelmesebb utak mind háborúba vezetnek – fogalmazott.
Azt mondta, „nincsenek illúzióink, nem vagyunk 68-asok", tudjuk, hogy nem akkor lesz béke, ha az oroszok és az ukránok leülnek tárgyalni, hanem akkor, ha az amerikaiak és az oroszok ülnek le. És – tette hozzá – ez minél később történik meg, az ár annál nagyobb lesz.
Sokan azt hiszik, hogy az idő a Nyugat és az ukránok pártján áll. A magyar kormány szerint ez nincs így.
Orbán Viktor leszögezte, a háború elhúzódása a kiszélesedő konfliktushoz, a helyzet romlásához és a harmadik világháború veszélyéhez vezet el.
Az inflációval kapcsolatban a kormányfő elmondta, azért van ilyen magas infláció az EU-ban, mert Brüsszel ránk szabadította azt az energiahordozóka kivetett szankciókkal. „Oroszországot célozták, Európát találták el" – hangsúlyozta a kormányfő. Mindezek ellenére nem jött közelebb a háború vége, pedig már eltelt egy év. Úgy terjesztették ki a szankciókat, hogy azt ígérték, nem terjesztik ki.A helyzet mára javult, de a földgáz ára ma is többszöröse a 2 évvel ezelőttinek – mondta Orbán Viktor.
Problémát jelent az a jelenség is, hogy a gázár és a villanyár össze van kapcsolva, így mindkettő egyszerre drágul. Minden termék ára nő így, főleg az olyan országokban, amelyek külföldről szerzik be az energiát.
Hangsúlyozta azt is, hogy a tervekkel ellentétben az EU több pénzt juttatott az oroszoknak, nem kevesebbet, mint korábban. Nem forrásokat vontunk el Oroszországtól, hanem több pénzt adtunk neki, hetven százalékkal nőtt Oroszország energiabevétele.
Brüsszelből segítség helyett csak újabb szankciók jönnek
- mondta a kormányfő. Orbán Viktor közölte, hogy olyan pénzt nem kaptunk meg, amit a tagállamok közös hitelként vettek fel. A magyar jogállamiságot bolházzák, miközben a rabomobil állandó ügyeletben van az Európai Parlament épületénél.
Ha már Brüsszel mindenképpen háborúzni akar, akkor az infláció ellen kellene háborút vívnia. Nem teszi. Mi viszont folyamatosan vívjuk a magunkét.
Már most vagy két tucat intézkedést hoztunk, amelyekkel védjük a vállalatokat és a családokat.
Orbán Viktor szerint bátran be kell avatkozni a gazdaságba a válság idején.
EZT TESSZÜK, EZÉRT EGY ÁTLAGOS CSALÁD A REZSICSÖKKENTETT ÁRAKON KERESZTÜL HAVI 181 EZER FORINTOT SPÓROL. EZ EGÉSZ EURÓPÁBAN EGYEDÜLÁLLÓ.
A baloldal az élelmiszer-árstop visszavonását követeli, de az marad, amíg az inflációt csökkenő pályára tudjuk állítani.
A baloldal a lakossági kamatstop megszüntetését is követeli, nem meglepő módon a bankokkal együtt. De a kamatstop 350 ezer családot véd a kamatok bakugrásai ellen, s amíg nem kezdenek zsugorodni a kamatok, a stopnak is maradnia kell - mondta a kormányfő. Visszavonás helyett inkább kiterjesztettük a Diákhitelekre: így 200 ezer diákot védünk az inflációtól. A képzési hitel kamatmentes, a szabad felhasználású diákhitel kamata pedig fele a piaci kamatoknak.
És most bevezetjük a kedvezményes vármegye-bérletet is. Május 1-jével buszra és vasútra egyaránt érvényes havi országbérletet és vármegye-bérletet ajánlunk. A vármegye-bérlet 9.450 Ft-ba, a havi országbérlet 18.900 forintba kerül majd. Akik tömegközlekedéssel járnak dolgozni, komoly összeget spórolhatnak - jelentette be Orbán Viktor.
2022 olyan év volt, ami kettétörhette volna a magyar gazdaságot. A baloldal armageddont jósolt, míg most rekordmagas a tartalék, és a forint is megnyugodott. Tavaly a magyar gazdaság három rekordot döntött meg: soha nem dolgoztak ilyen soka, nem volt ilyen sok befektetés, és nem volt olyan magas a kivitel, mint akkor. A magas árak ellenére, ezért is vagyunk talpon - tette hozzá.
A háborúból kimaradunk, a béke és a biztonság szigete maradunk - mondta a kormányfő. Orbán Viktor szólt arról is, hogy gyalázatos dolog történt az egyik iskolában.
A pedofíliára nincs bocsánat. A gyerek szent és sérthetetlen. A felnőtteknek meg az a dolga, hogy a gyerekeket bármi áron megvédjék.
Orbán Viktor kifejtette, nem érdekel bennünket, hogy megbolondult a világ. Nem érdekel bennünket, hogy miféle visszataszító hóbortoknak hódolnak egyesek. Nem érdekel bennünket, hogy Brüsszel mivel mentegeti, magyarázza a megmagyarázhatatlant. Ez itt Magyarország.
ITT KELL LENNIE EURÓPA LEGSZIGORÚBB GYERMEKVÉDELMI RENDSZERÉNEK.
A jogszabályok megvannak, és újak lesznek, de itt mindenkire szükség lesz.
Mert a genderpropaganda nem egy jópofa marháskodás, nem egy szivárványos dumcsi, hanem a gyermekeinkre leselkedő legnagyobb veszély!
Azt akarjuk, hogy hagyják békén a gyermekeinket! Ami sok, az sok. Efféle dolgoknak semmi, de a világon semmi keresnivalójuk nincs Magyarországon, és különösen nincs az iskolákban - zárta Orbán Viktor.