Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Szövetségbe hívom a magyar fiatalokat, mert a haza védelme közös ügyünk

katonaság, katona, honvédség, honvéd, honvédelem, altiszt, avatás, eskü, eskütétel, ünnepély, hősök tere
Budapest, 2022. július 16. A Magyar Honvédség Altiszti Akadémián idén végzett honvéd altisztek ünnepélyes eskütétele a Hősök terén 2022. július 16-án. MTI/Kovács Anikó
Vágólapra másolva!
Nem maradt több időnk, és nincs új esélyünk hazánk védelmi képességeinek megfelelő szintre emelésében, sokkal gyorsabban és hatékonyabban kell a haderőfejlesztést végrehajtanunk – jelentette ki az Origónak adott interjúban a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki egy éve tette le a miniszteri esküjét, lapunknak kifejtette, miért kiemelten fontos, hogy a magyar haderő ütőképes legyen. Az interjúban a miniszter többek között az orosz-ukrán háború okozta kihívásokról, a területvédelem fontosságáról, és arról is beszélt, mi a lényege a honvédelmi szolgálati juttatásnak, és mit vár el az új vezérkari főnöktől.
Vágólapra másolva!

Ön azt mondta, hogy egy béke jellegű haderő helyett egy elrettentő erőt felmutatni képes haderőre van szükség. Mondhatjuk, hogy egy szemléletváltás zajlik a Magyar Honvédség célját illetően, és ebbe illeszkedik az új vezérkari főnök kinevezése is? Mit vár el Böröndi Gábor altábornagytól?

A magasabb harcképességű haderő kialakítása komplex, többelemű és hosszútávú építkezés eredményeként érhető el. Harcászati szintről el kell jutnunk a hadműveleti és a stratégiai szintre. A magyar haderő az elmúlt években jellemzően béketevékenységekben és határvédelemben vett részt.

Ebből ki kellett mozdítani az állományt, amely feladatot az előző vezérkari főnök el is végzett, megkezdődött a katonáink egyéni szinten és kisebb kötelékekben való kiképzése. Erre építve most a magasabb szervezettségi szint tervezése, szabályzatainak előállítása, az ezek alapján történő kiképzés és gyakorlatozás következik.

Mindezt a most beérkező, modern, digitális eszközrendszerekre építve, egyre nagyobb és nagyobb kötelékek, és a különböző haderőnemek (szárazföld és légierő, különleges művelet stb.) együttműködését létrehozva kell megvalósítani. Ennek pedig a NATO szövetségi rendszerében kell működni, miközben missziós feladatainkat is ellátjuk. Erre a nagyon összetett, hosszútávú, stratégiai feladatra – az összes szóba jöhető jelölt közül – a legjobb képzettségű, legalaposabb katonai, vezetői és nemzetközi tapasztalatokkal bíró és legkeményebb karakterű tábornokra van szükségünk. Ez pedig vitán felül Dr. Böröndi Gábor altábornagy.

Az interjúban a tárcavezető többek között az orosz-ukrán háború okozta kihívásokról, a területvédelem fontosságáról, és arról is beszélt, mi a lényege a honvédelmi szolgálati juttatásnak, és mit vár el az új vezérkari főnöktől. Fotó: Csudai Sándor - Origo

Böröndi altábornagy mostantól az elsőszámú katona, aki parlamenti meghallgatásán az építkezés szempontjából fontos, minden katonaszakmai területet érintett a légvédelmen, a felderítésen, a nehézdandáron és nukleáris felkészülés szükségességén át, a területvédelemnél jellemző könnyűlövész harcmodorig, amit a katonai szlengben használatos 'szittyaként' említett.

Felkészültségét a parlamenti bizottság határozott, kormánypárti és ellenzéki támogatása is igazolta. Böröndi tábornok nem egyedül, hanem az általa felkért és a Honvédség legfelkészültebb tábornokaiból álló új vezérkarral indul neki a feladatnak.

A miniszter szerint nincs mire várni. Fotó: Csudai Sándor - Origo

A baloldali sajtó keményen bírálta a honvédelmi szolgálati juttatás intézményét. Mi a minisztérium és miniszter úr álláspontja az ügyben?

A honvédelmi szolgálati juttatás az a méltó és méltányos ajánlat, amelynek keretében a 45 év feletti és 25 év szolgálati idővel rendelkező katonák eddigi szolgálatuk elismeréseként, az addigi fizetésük 70%-ig terjedő illetménnyel és a katonai gondozási körben maradva kilépnek a hadseregből.

Olyan katonák távoznak most, akik addigi beosztásukban a modern katonai szolgálat fizikai, vezetői igényeit már kevésbé tudnák ellátni, és kilépésükkel utat engednek a mögöttük felsorakozott, és nem kevésbé felkészült fiatalabb generációnak.

Sokan a juttatás megtartása mellett már el is helyezkedtek a polgári életben, ahol kifejezetten örülnek a fegyelemhez szokott katonáknak.

Azon kilépők számára pedig akik jelentkeznek és megfelelnek egyes más területek speciális igényeinek, az az út is nyitva áll, hogy továbbra is segíthetik a honvédelem ügyét oktatási, védelemigazgatási, illetve védelem ipari feladatkörökben.

Ez nyilvánvalóan mindenkinek érdeke, hiszen attól, hogy valaki már nem tud harcoló katonaként szolgálni, még más foglalkoztatási feltételek között és a Honvédségen kívül, de a tudásával és tapasztalataival nyugodtan támogathatja mindannyiunk közös ügyét, a haza védelmét.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf leszögezte, hogy míg a hivatásos haderő támaszpontszerűen van jelen az országban, a területvédelem az egész országot lefedi. Fotó: Csudai Sándor - Origo

A napokban megalakult a Magyar Honvédség Területvédelmi Erők Parancsnoksága? Ez mit jelent?

A területvédelem a haderőnek egy teljesen új eleme. Ettől az évtől már hét területvédelmi ezredünk van, ezek irányítására és a területvédelmi erők teljes feladat- és eszközrendszerének kiépítésére jött most létre ez a parancsnokság. Kiemelt és legmagasabb szintű figyelmet fog kapni mostantól ez a terület, amelynek irányítása is elválik a hivatásos haderőétől és egy külön vezérkarifőnök-helyettes felügyeletével az új parancsnokság felelősségi köre lesz.

A hivatásos haderő kiegészítője és támogatója a területvédelem, amelynek erőssége, hogy helyi toborzású önkéntes tartalékosokból áll, akik helyben kapják a kiképzésüket, és a közvetlen környezetük védelmének előkészítése és annak begyakorlása a feladatuk lényege.

Ők ismerik legjobban azt a területet, amit szükség esetén meg kell védeniük. Míg a hivatásos haderő támaszpontszerűen van jelen az országban, a területvédelem az egész országot lefedi. A tartalékosok polgári foglalkozásukat megőrizve, egy minél kiszámíthatóbb rendszer szerint alkalomszerűen kerülnek behívásra, kicsit ahhoz hasonlóan, mint az aktív sportolók, akik edzésekre meg időnként versenyekre járnak. Jelenlétük közvetlen és elő kapcsolatot jelent a helyi polgári közösségekkel.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szövetségbe hívja a magyar fiatalokat. Fotó: Csudai Sándor - Origo

A közelmúltban eddig nem látott toborzó kampányt indított a Honvédelmi Minisztérium. Miért van erre szükség? Hol tart most a toborzás?

Felnőtt egy generáció, amelynek semmilyen élménye nincs már a honvédelem ügyével kapcsolatban azon kívül, hogy az édesapjuk katonasztorijain jót mulatnak. Be kell nekik mutatni, hogy ez a hadsereg már nem "az" a hadsereg, hanem egy modern, 21. századi, sok elemében digitális haderő, amely hazafias gondolkodású, bátor és lelkes magyar fiatalok összetartó közössége.

A kampányfilmünk egy létező haderőt mutat be. Ha valaki csatlakozik hozzánk, akkor azokkal a rendszeresített eszközökkel fog találkozni, amelyeket ebben bemutatunk.

Kifejezetten figyeltünk arra, hogy ne csak a legmodernebben felszerelt különleges műveleti katonák eszközrendszerét láttassuk, hanem minél valósághűbben mindent, ami a hozzánk csatlakozókat fogja várni a Honvédségnél.

A kampányban szövetségbe hívom azokat a magyar fiatalokat, akik igazi katonák akarnak lenni! Magabiztosságot, önbizalmat, bajtársakat, adrenalint fog találni a seregben!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!