Márki-Zay Péter és a dollárbaloldal ismét bebizonyította, hogy számukra nem fontosak a magyar érdekek, ugyanis azon túl, hogy a magyaroknak is szembe kell nézniük a háború okozta válsághelyzettel, és minden forintnak helye van, most a Gyurcsány-korszakot idéző sarcot vetettek ki a hódmezővásárhelyi gazdákra, és így
jelen helyzet szerint január elsejétől minden helyi szántó-, kert-, gyümölcsös- és szőlőtulajdonosnak hektáronként csaknem tízezer forint adót kell fizetnie Hódmezővásárhelyen.
Bosszúhadjáratnak tartják a hódmezővásárhelyi gazdák, hogy Márki-Zay Péter baloldali polgármester, bukott miniszterelnök-jelölt kezdeményezésére földadót vetettek ki rájuk. Úgy vélik, hogy
az igazságtalan sarc súlyos versenyhátrányt okoz az amúgy is komoly nehézségekkel küzdő termelőknek, akik végső soron kénytelenek lesznek a termékek áraiba beépíteni az adót.
Ez láncreakciót indít el, és további élelmiszerár-emelkedést okoz majd. Végső soron az amúgy is nehéz helyzetben levő kisemberek járnak rosszul, akik kénytelenek lesznek még drágábban megvásárolni az élelmiszert.
A GAZDÁK ATTÓL IS TARTANAK, HOGY A ROSSZ PÉLDA RAGADÓS LESZ, ÉS VÍRUSKÉNT TERJED EL AZ ORSZÁGBAN A BALOLDALI VEZETÉSŰ TELEPÜLÉSEKEN.
Tóth Mihály hódmezővásárhelyi termelő például biztos benne, hogy az intézkedés nem több, mint Márki-Zay Péter bosszúja a gazdák ellen. Szavai szerint a polgármester tudja, hogy a termelők körében mind a helyi polgármester, mind a baloldal elutasítottsága nagy, ezért így vesz elégtételt a gazdákon.
Ahogyan arról az Origo korábban beszámolt, továbbra sem fújt visszavonulót Márki-Zay Péter polgármester Hódmezővásárhelyen, és jelen állás szerint ebben az évben beszedik majd a földadót a Csongrád-Csanád vármegyei településen. Szél István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) Csongrád-Csanád vármegyei elnöke a Magyar Nemzet kérdésére kifejtette:
Márki-Zay nemcsak hogy nem hátrált meg, hanem információik szerint a hivatalban az adócsoport már gőzerővel készíti a kiértesítő leveleket.
Mi pedig, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) nevében továbbra is gyűjtjük a tiltakozó aláírásokat, már eddig is több ezren csatlakoztak a kezdeményezésünkhöz. Januárban az akciónk új lendületet vesz, és komoly kampányt építünk fel az ügyünk népszerűsítésére. Igyekszünk mindenki figyelmét felhívni a problémára, és bízunk benne, velünk együtt sokan harcolnak majd azért, hogy a termőföldet ne lehessen sem most, sem a későbbiek során megadóztatni
– mondta el Szél István. A Magosz Csongrád-Csanád vármegyei elnöke beszélt arról is, hogy amióta kirobbant Hódmezővásárhelyen a botrány, nagyon sokan keresték telefonon vagy akár személyesen és mondták el saját történetüket. Ezekből a beszélgetésekből kiderült, sokakat érint rendkívül hátrányosan az intézkedés, éppen ezért abban bíznak, hogy sikeres lesz a földadó elleni harc.
Abban bízunk, hogy legalább százezer aláírást összegyűjtünk, de inkább sokkal többet. Legalább két és fél millió földtulajdonos van Magyarországon, de nemcsak őket célozza majd a kampányunk, hanem mindenkit, aki nem ért egyet a földadóval, és úgy gondolja, hogy a termőföldnek adótehertől mentesnek kell maradnia. Reméljük, sokan csatlakoznak majd az ügyünkhöz
– fogalmazott Szél István. Szavai szerint a tiltakozásuk azért is fontos, mert a hódmezővásárhelyi példán felbátorodva a vármegyében máshol, így például
Szentesen is felmerült, hogy bevezetik a földadót, de a helyi gazdák egyelőre megakadályozták ezt.
Szél István úgy kalkulált, hogy a korábban számítottnál több pénzt szedhet be a város, összességében akár a 100 millió forintot is meghaladná a hódmezővásárhelyi gazdák terhe.
A földadó hatalmas érvágás a gazdáknak, főleg a 2022-es pocsék év után, idén a történelmi aszály és az orosz–ukrán háború miatti szankciós politika negatív következményei, az energiaválság és a jelentős áremelkedés egyszerre jelentkezett. Van olyan bérlőm, aki még a bérleti díját sem tudta kifizetni, mert hat és fél hektáron egy cső kukoricája sem termett az aszály miatt, noha előzőleg a beművelési költségei súlyos összegeket vittek el
– panaszolta a Magyar Nemzetnek Tóth Mihály. A mezőgazdasági mérnök hozzátette: ebben az évben a termés katasztrofális volt, és fogalmuk sincs, hogy a gazdatársadalomnak mit hoz a jövő, mennyire lesznek aszályosak a nyarak. Tóth Mihálynak nem csak bérbe adott földjei vannak, maga is gazdálkodik, de a termés természetesen nála is nagyon rossz volt.
Nem csak Tóth Mihály és ismeretségi köre szenvedi meg a hódmezővásárhelyi önkormányzat földadóját, hiszen korábban, kárpótláskor nagyon sokan jutottak némi földhöz, ők azonban ma már jobbára idős emberek. Attól még, hogy van néhány hektár földjük, messze nem gazdagok. Ezt emelte ki a Magyar Nemzetnek Motika Dezső jogász, szaktanácsadó is, aki maga is gazdálkodik. A szakember rámutatott arra: nem minden bérleti szerződés ad lehetőséget a földadó továbbhárítására, de ahogy a megállapodások lejárnak, a tulajdonosok biztosan beépítik majd a földadót a bérleti díjba, megemelve annak összegét.
AMÍG VISZONT ERRE NINCS MÓD, ADDIG SOK ESETBEN A KIS PÉNZŰ, NÉHÁNY HEKTÁR FÖLDDEL RENDELKEZŐ TULAJDONOSOK FIZETHETIK A FÖLDADÓT.
Ha pedig ezt a bérlők felé érvényesítik, akkor a hódmezővásárhelyi gazdák versenyhátrányba kerülnek a környékbeli termelőkkel szemben, mivel ők nem fizetnek ilyen pluszterhet. Így Márki-Zay Péter polgármester tulajdonképpen a város termelőit sújtja keményen a földadóval, aminek végül a településen élők isszák meg a levét – mutatott rá Motika Dezső. Szerinte,
HA MÁR MÁRKI-ZAY PÉTER SZÓBA HOZTA A GAZDAG EMBEREKET, A POLGÁRMESTERNEK SZÁMOS TEHETŐS TÁMOGATÓJA VAN HELYBEN ÉS ORSZÁGOSAN IS, ELÉG CSAK BIGE LÁSZLÓ MULTIMILLIÁRDOS VÁLLALKOZÓRA GONDOLNI, AKIT NEM SÚJT A FÖLDADÓ.
Ha a gazdagokat akarja megsarcolni, akkor inkább hozzájuk kellene fordulni – mondta Motika Dezső. Szél István, a Magosz Csongrád-Csanád megyei elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére arról tájékoztatott, hogy óriási az érdeklődés az országos aláírásgyűjtés iránt, és a kezdeményezéshez már eddig több ezren csatlakoztak.
Ha összegyűlik a kellő számú szignó, akkor törvénymódosítást fogunk kezdeményezni. El szeretnénk érni, hogy Magyarországon soha sehol ne lehessen földadót kivetni, akármilyen politikai erő is lesz hatalmon
– közölte a petíció céljáról Szél István.