Zajlik a nyomozás a kertváros baloldali székházbotrányában

Tovább folytatódik a nyomozás az MSZP XVI. kerületi székházbotránya ügyében, amelyben egy ideje már jelentős vagyoni hátrány okozása miatt vizsgálódik a rendőrség hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt. A közel ezer négyzetméteres telken fekvő kétszáz négyzetméteres ház története nem hétköznapi: az idő telt, de az ingatlan egyre olcsóbb lett, míg végül köztulajdonból az MSZP jelenlegi helyi elnökének magántulajdonába került.

Két éve ismerkedhetett meg a közvélemény a XVI. kerületi, sashalmi MSZP-pártház botrányával. A Gyurcsány-kormány idején indult történet kezdőpontja az volt, hogy a szocialisták kertvárosi szervezete különös körülmények között vásárolt meg székháznak egy ingatlant a városrész egyik legfrekventáltabb részén.

Amint a Mandiner korábban beszámolt róla, az Albán utca 21. szám alatt található, közel ezer négyzetméteres telket és az azon elhelyezkedő 200 négyzetméteres ingatlant a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008-ban 19,2 millió forintért értékesítette a szocialistáknak. Kis kitérőként érdemes megjegyezni, hogy az állami vagyonkezelő vezetője akkor Tátrai Miklós volt, akit később a sukorói ingatlanbotrány fővádlottjaként letöltendő szabadságvesztésre ítélt a bíróság. Egy ideig Gyurcsány Ferenc is gyanúsított volt abban az ügyben, Tátrairól pedig egyszer azt írta: „Ma reggel Tátrai Miklós börtönbe vonul. Helyettem. Az volt a bűne, hogy nem volt hajlandó hamisan tanúskodni ellenem a Sukoró-perben.” 

Visszatérve a XVI. kerületi székházügyhöz: egyes sajtóhírek szerint a szocialisták utóbb mintegy 20 millió forintnyi közpénzből felújították a 2008-ban a birtokukba került kertvárosi ingatlant. Igaz, az MSZP-nél nem ismerik el, hogy az említett összegben történt volna renoválás. Az mindenesetre tény, hogy 2015-ben került a képbe az MSZP mai helyi elnöke, Csizmazia Ferenc, aki a pártnál is kevesebbért vásárolta meg a székházat két családtagjával együtt: míg az MSZP a 2008-ban 19,2 milliót fizetett az államnak, addig a Csizmazia-testvérek 2015-ben mindössze 16 millió forintot adtak a pártnak az épületért és a telekért. Mindez azért is figyelemreméltó, mert 2008 és 2014 között mintegy 30 százalékos volt a drágulás. Ráadásul 2014-ben már az ingatlanárak is rohamtempóban emelkedtek.

De a történet és az értékcsökkenés itt nem állt meg. A következő évben az ingatlan Csizmazia Ferenc kizárólagos tulajdonába került, miután a politikus 2016-ban 7 millió forint ellenében vásárolta ki a családtagok kétharmados tulajdonrészét, vagyis e tranzakció alapján úgy tűnhet, hogy csupán mintegy 10 millió forintot ért az akkoriban egyes becslések szerint 50 millióra taksálható ingatlan.

A botrány 2022 februárjában pattant ki, azután a XVI. kerületi Fidesz feljelentést tett költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Kérdésünkre pedig a napokban közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), hogy immár jelentős vagyoni hátrány okozása miatt nyomoznak.

A bűncselekménygyanús ügyletsorozattal kapcsolatban nemrégiben a Mediaworks riportere is megpróbálta nyilatkoztatni az önkormányzati választásra kampányoló Csizmaziát, ám a szocialista politikus gyakorlatilag nem reagált az újságíró kérdéseire, s láthatóan nem volt kedve kifejteni, hogy miként, milyen körülmények között került a birtokába az Albán utcai ingatlan. 

További érdekesség, hogy Csizmazia számos nulla, vagy minimális bevételt produkáló cégben is társtulajdonos. Így például 25 százalékos részesedése van az egyetlen főt sem foglalkoztató, ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó RPSCOM Kft.-ben, amely 2020-ben 13 ezer forint árbevételt ért el. Az R-INVEST-TEAM Kft. – amelyben Csizmazia 24 százalékkal rendelkezik – egyenesen zéró bevételt termelt a 2020-as esztendőben. Az egyéni vállalkozói főtevékenységeként a fénymásolást és egyéb irodai szolgáltatást megjelölő Csizmazia székhelyéül is az egykori MSZP-s székház szolgál.