A magyar filmkultúra egyik legkülönlegesebb darabja

Vágólapra másolva!
Az 1971-ben bemutatott Szindbád magyar filmköltemény olyan fontos kérdéseket feszeget, mint hogy be lehet-e törni egy igazi férfit, és hogy meg lehet-e élni a szabadságot a képzelet világán túl is. A magyar filmkultúra egyik legkülönlegesebb darabjáról a Szélesvásznú történelem aktuális adásában beszélget egymással és a riporterrel a mű színházi változatának színészei, Tóth Auguszta és Berettyán Sándor.
Vágólapra másolva!

A Szélesvásznú történelem egyik műsorvezetője, Csatári Bence rögtön az adás elején történelmi kontextusba helyezi Szindbád alakját, akinek a nevét egyébként az Ezeregyéjszaka című meséből vették úgymond kölcsön. A mese főhősével ellentétben ennek a Szindbádnak a kalandja nem távoli egzotikus helyekre, hanem az emberi lélek mélyére vezetnek. 

A műsorvezető véleménye szerint Szindbát karakterét az Osztrák–Magyar Monarchia korában a polgárosodás rohamléptékű terjedése hívta életre. Ebben a korszakban ugyanis semmi sem gátolta, hogy a szerelmek a lehető legszebben szövődjenek és érjenek meg. A Szindbád című magyar filmköltemény esetében a történelem azonban csak háttérzaj, hiszen a nézőket sokkal jobban leköti a címszereplő alakjában megbúvó Krúdy személye, a szenvedélyes, mindenek fölött álló szerelem és vágyakozás univerzális, korokon átívelő érzései. A mozgóképes adaptációt is sokkal inkább innen fogják meg az ebben szereplő színészek is. 

Szindbád, 1971-ben bemutatott színes, magyar filmdráma, Huszárik Zoltán, Sára Sándor, Huszárik Zoltán első játékfilmje, Krúdy Gyula Szindbád-történeteinek felhasználásával készült
A Szindbád című film egyik jelenete
Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán / Fortepan / Szalay Zoltán

A Nemzeti Színház darabjában legalább nyolc különböző nőt is megjelenító Tóth Auguszta a Szélesvásznú történelemben azt nyilatkozta a Szindbádról, hogy "én azt gondolom, hogy az egész mű egy nagy-nagy álombeli utazás. A film számomra Krúdynak azt a kivetített vágyát jeleníti meg, amit a Huszárik és a Sára fantasztikusan megcsinálták, hogy gyakorlatilag ez egyetlen egy álom. Krúdy a házas ember, aki már kikötött, és ezt nehezen éli meg, ezért hajósként visszamegy a régi helyekre. Gyakorlatilag álmaiban, az íráson keresztül éli meg azokat a vágyakat, amit egy szabad férfi szeretne megélni. Mire vágyott, mit szeretett volna megélni." 

A színpadi változatban a 17 éves Szindbádot megformáló színész Berettyán Sándor kolléganője gondolatmenetét azzal egészítette ki, hogy ahogy a filmben is elhangzik, Szindbád 107 nőbe volt szerelmes, de még több van, akiről ő maga nem tud. Valójában ez a 107 nő ugyanaz a nő, csak más-más alakban jelenik meg. 

Tóth Auguszta azonban úgy véli, hogy akad egy nő Szindbád életében, aki tartósnak bizonyul, akihez mindig visszatér: 

"Majmunka az a nő, aki talán idősebb, érettebb volt mindig, és mindig el tudta fogadni a hős bohóságát. Tulajdonképpen minden nő akkor veszített, amikor Szindbádot meg akarta fogni, és meg akarta változtatni."

A Szindbád különlegesen szép lírai film, az emlékezés képlékeny világát a szabadon áramló képek tükrözik. Múlt és jelen, képzelet és valóság szétválaszthatatlanul egymásba folynak – olvasható az NFI oldalán.

A film főbb szerepeiben a Színdbád-ot alakító Latinovits Zoltán, Nagy Anna, Szegedi Erika és Dajka Margit. 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről