Nagy Márton: Újabb megerősítést nyert a Magyarország iránti töretlen bizalom

Újabb megerősítését nyert a Magyarország iránti töretlen bizalom, a Fitch Ratings is változatlanul befektetésre ajánlja hazánkat - közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter péntek este a hitelminősítő aznapi döntését kommentálva.

Pénteken közzétett jelentésében - a Standard and Poor's-hoz és a Moody's-hoz hasonlóan - a Fitch Ratings is megerősítette Magyarország államadósságának befektetésre ajánlott (BBB) besorolását.

A három legjelentősebb hitelminősítő jelentései egyaránt a hazánk iránti nagyfokú bizalmat tükrözik vissza, köszönhetően annak, hogy a fokozódó háborús helyzet ellenére megkezdődött a magyar gazdaság helyreállása

-áll a közleményben. A kormány gazdaságpolitikai intézkedései hatékonynak és eredményesnek bizonyulnak: az infláció sikeres visszaszorítását követően 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett. Ezzel a magyar gazdaság az uniós gazdaságok éllovasai közé tartozott az első negyedévben. A kormány az év hátralévő részében is folytatja a gazdasági növekedés újraindítását, jövőre pedig tovább emeli annak ütemét, azaz a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni. A növekedés fokozatos újraindítását segíti, hogy fél éve folyamatosan nőnek a reálbérek, ennek hatására 4 hónapja egyre dinamikusabban nő a kiskereskedelmi forgalom, azaz megkezdődött a fogyasztás helyreállása.

A növekedéshez járul hozzá a turizmus kiugró teljesítménye is, 2024. január és április között mintegy 10 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, ami közel 8 százalékkal több vendégéjszakát jelent az előző év első 4 hónapjához képest. Kimagaslóan teljesít az építőipar is, 2024 áprilisában az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva 15,6, az előző hónaphoz képest 11 százalékkal emelkedett. A növekedést fokozza, hogy a hitelezés élénkül, 2024 első négy hónapjában a háztartások új lakáscélú hitelszerződései 150,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, miközben a nem pénzügyi vállalatok új hitelszerződései 10,7 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban. A növekedést segíti továbbá az is, hogy nő a munkaerőpiaci aktivitás: 2010-hez képest egymillióval dolgoznak többen, így a foglalkoztatottak száma ma már meghaladja a 4,7 millió főt. A munkaerőtartalék aktivizálódik, ez a 15-74 éves korosztályon belül egy év alatt több mint 60 ezer fős bővülést jelent. Mindezeken túlmutatóan az ikerdeficit megszűnt, hazánk külkereskedelmi mérlege pedig folyamatosan javul. 

Magyarország megítélése a nemzetközi pénzpiacokon kedvező, a magyar állampapírok népszerűsége töretlen.

 Az erős befektetői és piaci bizalmat pedig a sikeres kötvényaukciók mellett a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) folyamatos beáramlása is bizonyítja. A gazdasági növekedés ez évi újraindítását és a versenyképesség további növelését érdemben támogatják az olyan kormányzati programok, mint a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, amely összesen mintegy 1200 milliárd forinttal támogatta a magyar vállalatok fejlődését és beruházásaik ösztönzését, ezáltal pedig Magyarország legsikeresebb hitelprogramjai közé tartozik. A január 15-én a korábbinál is kedvezőbb finanszírozási feltételekkel újranyitott programon belül négy hónap leforgása alatt összesen 928 szerződés jött létre, amivel a magyar vállalatok a 200 milliárd forintos többletforrást 100 százalékosan kimerítették. A magasabb növekedési fokozat eléréséhez a magyar export magas dinamikájának fenntartására lenne szükség. Ezt azonban továbbra is késlelteti, hogy a háború és a szankciók nyomán Európa, azon belül is Németország gazdasága jelentős károkat szenvedett. Az export gyengélkedése ma a gazdaság újraindításának legnagyobb akadálya. 

Az ország finanszírozási helyzete stabil és biztonságos, hiszen enélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy a kormány tető alá hozza a rendszerváltás utáni Magyarország legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakcióját: a Budapest Airport Zrt. visszavásárlását.

 A reptér nemzeti tulajdonba való visszavétele szuverenitási kérdés, amely nem csak a személyszállítás és a turizmus, hanem az áruszállítás miatt is stratégiai jelentőséggel bír - írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.