Európai összehasonlításban is nő a magyar gazdaság: a növekedés Európa első harmadában van

Az Eurostat augusztus közepén megjelent rangsora alapján a hazai gazdaság 1,3 százalékos éves növekedésével a kilencedik helyen végzett, így az első harmadban található. A felzárkózási folyamat folytatására utal, hogy a hazai GDP növekedése meghaladja az euróövezeti 0,6 százalékos, valamint az uniós átlag 0,8 százalékos növekedését. A GDP a statisztikák szerint Németországban, Írországban, Finnországban, Észtországban és Lettország is csökkent. Hazai elemzők szerint a reálbérek növekedése elengedhetetlen az óvatossági motívum oldódásához, ami pedig feltétele a fogyasztás emelkedésének, amely a GDP-nek nagyságrendileg a 60 százalékát adja. A háztartások körében változatlanul erős az óvatossági motívum, a nem létfontosságú fogyasztást továbbra is részben elhalasztják. A béremelkedésből származó többletjövedelem érdemi része megtakarításokban csapódik le, vagyis feltehetően továbbra is zajlik a korábbi időszakban felélt tartalékok visszaépítése.

Korábban az Origo arról kérdezte Suppan Gergelyt, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető elemzőjét, hogy a magyar gazdasági növekedés a kedvezőtlen körülmények ellenére is negyedik az Európai Unióban, és ha véget érne a háború, az tovább gyorsíthatná-e a növekedést. Suppan Gergely elmondta, hogy a kormány bízik benne, és mindent megtesz azért, hogy a háború mielőbb véget érjen, hiszen akkor valóban sor kerülhet arra, hogy dinamizálódjon a magyar gazdaság.

A magyar gazdaság az uniós dobogón végzett

Most a legfrissebb információk szerint az Eurostat augusztus közepén megjelent rangsora alapján a hazai gazdaság 1,3 százalékos éves növekedésével a kilencedik helyen végzett, így az első harmadban található. A felzárkózási folyamat folytatására utal, hogy a hazai GDP növekedése meghaladja az euróövezeti 0,6 százalékos, valamint az uniós átlag 0,8 százalékos növekedését. A GDP a statisztikák szerint  Németországban, Írországban, Finnországban, Észtországban és Lettország is csökkent.

Az első félév során mintegy 10 százalékkal nőtt a GDP nominális értéke, aminek köszönhetően a hazai GDP szintjének az uniós átlaghoz való közeledése is gyorsulhat. 

2024 második negyedévében a GDP növekedését a fogyasztás húzta, mivel az első negyedévhez képest 1,1 százalékkal, az egy évvel ezelőttihez képest pedig 4 százalékkal bővült a háztartások fogyasztása, ezen belül is 4,2 százalékkal nőttek a fogyasztási kiadások. 

Fotó: Eurostat

A német ipar helyzete miatt van bajban Európa

Korábban az Origónak a már említett szakértő  elmondta, hogy a magyar export most gyengébben szerepel, emiatt az ipar is, de ennek az az oka, hogy Németország gazdasági teljesítménye messze elmarad a várakozásoktól, és nem úgy teljesít, ahogyan várták. Suppan Gergely szerint van egy probléma a járműgyártás területén is, noha Európában megfigyelhető egy enyhe emelkedés az autóeladások tekintetében, de ez még így sem elég erőteljes. 

A mostani adatok szerint a fogyasztás kedvező alakulása azonban nem tudta ellensúlyozni a továbbra is kedvezőtlen külső környezet, a külső kereslet hiánya miatt visszaeső beruházások, valamint az idei aszály negatív hatásait. 

Fotó: BYD

Az ipari termelés havi adataiból már ismert volt, így nem okozhatott meglepetést az ágazat további csökkenése, a kifejezetten gyenge német konjunktúra hatására az előző negyedévhez képest 1,5 százalékkal, az egy évvel ezelőttihez képest pedig 2,4 százalékkal csökkent az ipar kibocsátása. A gyenge külső kereslet, a háború miatti óvatosság és bizonytalanság, a megrendelés állomány meredek visszaesése, valamint a historikusan is alacsony kapacitás kihasználtság miatt 15,4%-kal csökkent a bruttó állóeszköz felhalmozás, ezen belül is kiemelkedő mértékben, 35 százakkal csökkentek a feldolgozóipari beruházások. A folyamatban levő, illetve induló újabb külföldi működő tőke beruházások azonban a következő időszakban fordulatot hozhatnak. 

A növekvő reálbéreknek köszönhetően fokozatosan élénkül a fogyasztás

Az év első felében átlagosan 10 százalék közelében növekvő reálbéreknek köszönhetően fokozatosan élénkül a fogyasztás, bár az óvatossági motívum még nem oldódott fel teljesen, ezt tükrözi, hogy az első félévben a lakosság soha nem látott mértékben gyarapította pénzügyi vagyonát is. Az óvatossági motívum további enyhülése tehát lehetőséget teremthet a fogyasztás további élénküléséhez is.

Korábban elmondta az Origónak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője, hogy 

a reálbérek növekedése elengedhetetlen az óvatossági motívum oldódásához, ami pedig feltétele a fogyasztás emelkedésének, amely a GDP-nek nagyságrendileg a 60 százalékát adja. Bár a kiskereskedelem hónapok óta növekszik, ennek üteme azonban mérsékelt: az év első öt hónapjában 2,7 százalékkal haladta meg a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakának adatát. Ezen belül is az élelmiszer-forgalom nőtt gyorsabb ütemben, 4,0 százalékkal."

Fotó: mindmegette.hu

A hazai háztartások többletjövedelme, fogyasztásának élénkülése azonban nem elsősorban a kiskereskedelmi forgalomban csapódik le, hanem azt inkább szolgáltatásokra költik. Ezt bizonyítja, hogy míg 2020 előtt a második negyedévekben átlagosan a fogyasztás 43,4%-a realizálódott szolgáltatásokban, addig 2024 második negyedévében ez az arány már 47,9% - ami historikusan a legmagasabb Q2-es érték - volt. Ez annak köszönhető, hogy 

a fogyasztói szokások is kezdenek átalakulni Magyarországon és Európában egyaránt, a háztartások inkább élményekre, szabadidős tevékenységekre, utazásra és kevésbé tárgyakra költenek. 

Ezt támasztja alá szolgáltatások iránt nyújtott kereslet árhatástól megtisztított volumenindexe, valamint a termelési oldalon a művészet, szórakozás, szabadidő, egyéb szolgáltatások ágazat impozáns, 6,9%-os növekedése is.

Molnár Dániel korábban azt is elmondta, hogy a háztartások körében változatlanul erős az óvatossági motívum, a nem létfontosságú fogyasztást továbbra is részben elhalasztják. A béremelkedésből származó többletjövedelem érdemi része megtakarításokban csapódik le, vagyis feltehetően továbbra is zajlik a korábbi időszakban felélt tartalékok visszaépítése. 

Összességében tehát kedvező, hogy a kiskereskedelmi forgalom, ami a fogyasztás egyik alappillére, növekszik, azonban az ütemén még látszik, hogy bőven van tér a fogyasztási hajlandóság emelésére."

Fotó: KSH

Tovább növekedhet a hazai fogyasztás

A háztartások fogyasztási kiadásain belül ugyanakkor a második negyedévben a legerőteljesebb növekedést a tartós termékekre fordított kiadások 9,1 százalékos növekedése mutatta, ami összefüggésben lehet a hazánkban forgalomba helyezett új autók számának első félévben kimutatott jelentős növekedésével. A hazai fogyasztás dinamikus növekedésének köszönhetően feltehetően gyorsulhat a hazai fogyasztási szint felzárkózása az uniós átlaghoz.

A csökkenő piaci kamatok hatására élénkült a lakossági hitelezés, ami különösen a lakáshiteleknél eredményezett látványos növekedést, hozzájárulva a lakáspiaci tranzakciók érdemi felpattanásához, egyúttal a pénzügyi szektor, valamint az ingatlanpiaci szolgáltatások kedvező teljesítményéhez. Mindez az építőiparra, az építőanyag gyártókra is kedvező hatással lehet, amihez az otthonfelújítási támogatás is hozzájárul.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK